Basszus,ezzel a hozzászólásoddal olyan kellemes emlékek törtek fel belőlem.
Én is hetekig szenvedtem 1-1 résszel,mire magamtól rájöttem mit is kéne,hogy kéne.
Vagy mikor a suliban beszéltük megfelé ki,miben,hol akadt el,és ha tudtunk akkor segítettünk egymásnak,te jó ég,azok voltak a szép idők.
Na igen a 90-es évek végén nálunk kisvárosban még net se nagyon volt,emlékszem hogy vettük a konzolújságokat,és cserélgettük,meg amire szükség volt kiírtuk magunknak.
Ezek az idők sajnos soha nem fognak vissza jönni.

james001 : Az a legdurvább hogy az a kedvenc részem,de soha nem vittem végig annyira hosszú és nehéz volt.
PS1-en játszottam,de annyira karcos volt a lemez,meg az olvasó sem volt már tökéletes,hogy folyton menteni kellett mert fagyogatott a játék,és úgy lett abbahagyva a játék hogy egy ponton nem ment túl,egy folyosón mentem,beadta a töltést és onnan sehova tovább.
Cimborával megbeszéltük hogy biztos másik lemez kellene ami nekünk nem volt,és azóta is rejtély hogy mi az igaz.
Vagy 10 éve elkezdtem PC-n is,de annak már nem volt meg a hangulata,nekem a PS1 volt a NR1.

[ Szerkesztve ]