Bevezető; Zotac 980 Omega, ASUS gtx 690
"Nem a külső a fontos, hanem ami belül van" - ez egy eléggé elterjedt nézet főleg manapság, de ez azért mégsem húzható rá mindenre, főleg ha számtech dolgokról van szó.
Már két éve szolgálok itt Prohardveren (de főleg Hardveraprón), és ezidő alatt sokmindennel találkoztam már. Hiszen, végtére is ez volt a célom regisztráláskor; érdekeltek az IT cuccok, de nem csak annyira, hogy teszteket olvassak róluk; én kézbe akartam fogni, kipróbálni a gépben, és úgy tenni, mintha én lehettem volna a szerencsés, aki annak idején elő tudott rántani valami irreálisan nagy összeget egy csúcsgép összedobásához. Hát ez a része össze is jött; az elmúlt két évben legalább 300 videokártya, és egy csomó más típusú cucc is járt a kezemben. De úgy érzem, hogy ezek a szép és időnként ritka dolgok annyi érdekességet hordoznak magukkal, hogy bűn lenne magamban tartani. Így akinek van kedve elmerülni a felső kategóriában, meg esetleg retrózni egy kicsit, annak szól ez (meg remélhetőleg az elkövetkező néhány) írás.
1. kártya: ZOTAC GTX 980 AMP! Omega Edition
Erős indítás volt hó elején a Zotac kártyája, amely Hammerli5 kolléga jóvoltából került hozzám egyedülálló kinézetével és tartozékaival.
Ahogy a fenti képeken is látszik, gyűjtői állapotú kártyáról van szó, de sajnos doboz nélkül :( Bár valamennyire kárpótol, hogy minden tartozéka megvolt. Maga a kártya minden szempontból hozta a formát. A Maxwell 2.0-s kártya 2014-ből a maga 165W-os tápfelvételével már a relatíve jó hatásfokú kártyák közé sorolható. A gyártó gyárilag 7%-al húzva 1202MHz-ig vitte a magórajelet, és a 4GB GDDR5 memóriával egy egész kellemes párost kreált. A kártya súlyra eléggé masszív darab volt és ki is töltötte a 2 slotot, ami a hűtésében is meglátszott, ugyanis 70 fok fölé teszt közben sem nagyon ment.
A kártyának sajnos kellett a 2x8pin (amit nem minden táp tud, ami el tudná látni a 165W-os igényét), de bőven kárpótol a sok kimeneti csatlakozó, valamint az OC+ modul (amit eddig még sehol nem láttam). Nagyon szép kártya volt; végül 32 000-ért ütött a kalapács.
2. kártya: ASUS GTX 690
Ez már-már hétköznapi darabnak számít; sajnos hiába ASUS, ez nem a ROG MARS III. A kártya tgbzhnujm555 kolléga jóvoltából került hozzám, és nem kellett ezalkalommal sem csalódnom a 2012-es év koronázatlan királyában.
A Kepler architektúrájú kártya legfőbb érdekessége a dupla GPU, amit hogyha sikerül befogni, akkor még manapság is tűrhető teljesítményt kapunk 2x2GB GDDR5 memóriával, és 2x256bit sávszélességgel fűszerezve. A kártya legnagyobb előnye a tisztasága volt, ugyanis már több mint tíz éves kártyánál igen sok a poros darab, amihez nem szívesen ér hozzá az ember. Maga a kártya könnyen válhatna a gépépítők kedvencévé, ugyanis szimmetrikus súlyelosztása van (alapvetően meglehetősen könnyű a várthoz képest), és szinte tű pontosan tartja a 2 slotos méretet, tehát akármilyen bővítőkártya mehet alá. Viszont, sajnos ennek megvan a maga hátránya is. A kártya 300W-ot is megeszik, amit valahogy le kéne hűteni, de ez terhelés alatt nemigen marad 80 fok közelében a maximális fordulatszám mellett sem.
Illetve nehéz beállítani, hogy mindkét GPU dolgozzon (ugyanis alap driverrel mindig csak félgőzzel megy a gép), de az Nvidia vezérlőpult csodákat művel. A kártya elég hosszas hirdetés után 42 000-ért talált új gazdára, aki quad SLI-hez próbálta volna használni (ami végül ismeretlen hiba miatt nem sikerült neki; innen is részvétem)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
