Tegnap lehúztam ezt a DS3-t, és bele is kezdtem.

Hááát, a legjobb jelző, ami erről a játékról eszembe jut az az, hogy suta, minden elemében. Sikerült egy roppant ellenszenves főhőst alkotniuk, akit már ez alatt a 2 óra alatt is sikerült annyira megutálnom, hogy akkor örülök a legjobban, ha meghal. A DS1-ben a fő húzóerő szerintem War karaktere volt.

A látványvilág az mehh, gyakorlatilag DS1 szintű, nem értem, hogy miért ragaszkodtak a fejlesztők a 6-8 évvel ezelőtti vizualitáshoz.

Technóban a játék csúnyán teljesít, a legszebb, amikor mentéskor szó szerint megfagy a képernyő vagy 2 másodpercre, minden egyes alkalommal.

Bár a játék elején örültem, hogy lehet harcrendszert választani, és kíváncsiságból a klasszikust, azaz az első és második résztől eltérőt választottam, mégsem vélek felfedezni semmi különbséget azoktól.

A sztori izzad az erőlködéstől, a játékmechanika pedig eddig semmi újdonságot nem tartogat.

Eddig ez messze elváráson alatti, bár ez se igaz, ugyanis semmi elvárásom nem volt vele szemben.

[ Szerkesztve ]