Szilvásvárad maraton - közép táv 64 km/1640m
Szombaton reggel még Vácon tekertem egy ráhangolót, aztán utaztunk Szilvásváradra. A rajt terület mellett volt a szállásunk, jó idő volt, jó volt a hangulatom is, nagyon vártam már a versenyt (egy normálisat, ahol jó idő van). Kipakolásnál vettem észre, hogy a pulzuspántom a szárítón maradt (reggel automatikusan oda raktam a szennyessel együtt...). Ez nem tűnik nagy dolognak, mindenki mondta, hogy majd megoldom érzésből. Kivéve az edzőm, ő mondta, hogy valaki nyissa ki a lakást, ő meg elhozza a pántot... Erre nem volt lehetőség, meg nem is akartam, hogy ilyenért utazgasson (én meg fizessem ). A lényege a pulzusozásnak, hogy az elején, amikor húz a tömeg, akkor hajlamos az ember túlhajtani magát (főleg, hogy a tömeg is általában ezt teszi), majd elfogy az erő, mert max közeli pulzuson nem lehet órákat menni, energia sincs annyi a szervezetben. Ezért fontos, hogy lássuk, mennyi az annyi, illetve amikor egyedül megyek, sokszor van az, hogy nem veszem észre, hogy lassú vagyok, a pulzus viszont mutatja, hogy csak a lazsálás megy. Szombaton még bandázás, evés, ivás, aztán pihi.
Reggeli tészta elfogyasztása után felnyergeltem a lovat, és tettem egy kört a parkolóban, meg a Merida sátornál, hátha valaki hozott 2 pántot. Nyilván senki. További bandázgatás és frissítés után elmentem melegíteni, nem is ment rosszul, bár azt sem tudtam, mennyi a pulzusom. Raj- karámba állás, várakozás, jó az idő, jó a kedv. Hosszú táv elindul, starthoz gurulunk, várakozás, indulás. Nagyjából tudom, kik azok akikkel együtt szoktam menni (=előttük kellene végezni), őket figyeltem hogy helyezkednek, hogyan tudok mögöttük lenni szélárnyékban. Szépen elindult felfelé a mászás, én tettem a kereket, haladtunk szépen az elejével, az egyik sráccal lépdeltünk szépen bolyról bolyra, majd beálltunk egy 5-ös vonatba. Elkezdtünk lánctalpazni , és a srác került előre akivel mentünk. Én már éreztem, hogy sok lesz ez, de az elejét meg kell nyomni, ezt mondják a nagyok is , erre a gyerek húz oldalra, hogy akkor mehetek. Mentem is, de nagyon nem volt jó, majd szól a srác, hogy ok, leszakadtak. Ehh... én is... beállt előre, mentünk még egy darabig, utána utolértünk még egyet, pörögtünk egy kicsit 3-an (inkább ők ketten), majd szépen elmentek. Edző mindig azt mondja, hogy az első órában ne legyen 165 felett a pulzus sokáig, ezt én nem nagyon tudom tartani versenyen, és 170-172-ig is elkúszik. Itt szerintem még ez felett volt. Az első aszfaltos rész kb 9 km/342 m szint, ezen volt 21-es átlagom (mtb, 2 bar), sok volt, na... Utána szépen mentem, ahogy tudtam, de előztek vissza az emberek (sokszor nem is tudni, hogy az én korcsoportom, vagy nem, de nem motivál). A pálya nekem tetszett, voltak pocsolyák, illetve volt egy mély saras tolós rész is. A szervezők írták a facebookon is, hogy sok erdőt most vágtak ki, ezért lesznek törmelékes részek, egyszer meg kellett állnom, mert egy ág bement a váltóba (szerencsére csak kerregett, nem feszült be), illetve egy kis emelkedőn 2-5 cm átmérőjű ágakkal volt tele az út, ott is inkább feltoltam, mint mókuskerekezzek, és beakadjon valami.
2 óra után jött egy holtpont, amikor nem nagyon akart haladni a bringa, pedig nem voltam éhes, meg szomjas sem (aztán lehet, csak nem éreztem), lábakkal sem volt gond. Az utolsó frissítőnél megálltam kulacsot tölteni, ettem egy marék gumicukrot, ránéztem a közép jobbra, többi táv balra táblára és elindultam, de nem láttam bringásokat. Megyek, erre feltűnik előttem két bringa, turistás kinézet, lassan araszolnak fel (tipikus rövid táv legvége, akiket ilyenkor már utolérünk), WTF, rossz felé jöttem? Nem lehet, néztem is, nem is szóltak. De nem jön mögöttem se senki. A rajtszám hátulján van térkép, (amit úgy lehet megnézni, hogy a bringát az orrára állítod) sár lekapar, nézem, azt se tudom hol vagyok, közben jön egy szegedi srác, kiabálok neki, hogy középtáv??? , nem érti, mellém ér, kérdezem, valamit nyökög, de sárga a rajtszáma, akkor az lesz. Készen volt már ő is. Mentünk egy darabig, akkor nyögte ki, hogy neki is fura, de elvileg ki volt írva, hogy még 17 km, úgyhogy jó helyen vagyunk. Utolértük a turistákat, tényleg azok voltak, rajtszám nélkül, kosaras trekkinggel.... Kerülgettük egymást a sráccal még pár km-t, jött az utolsó hegy teteje, végre lehet lefelé gurulni, az megy. . Egy idő után nagy fújtatás és kiabálás mögöttem, megérkezett két csapattárs, egy fiatalabb és egy idősebb korosztály. Beálltam mögéjük, így vonatoztunk, jó volt, végre visszajött a kedvem is. Aztán gondoltam egy nagyot, meg kell mutatni, hogy tudok én is tekerni/vezetni, előre álltam, és tekertem lefelé is mint az őrült, mindenhol szépen ívre rakva a bringát, rövid féktáv, utána egyből nyél. Voltak necces szituk is, de a fiatal srác úgy kurjongatott, hogy megadta a hangulatot. A legvége a versenynek olyan, hogy száguldozva megérkezünk egy kis emelkedőhöz, amit nyélen meg kell tekerni, akkor fel lehet menni a tetejéig, ahonnan egy jobbost nyomva befordulunk egy csiki-csuki egynyomosra, és jön a célterület. Onnantól, ahol összeállt a csapat, az egynyomosig 41-es átlagot gurultunk, olyan volt a lábam, mintha síkon sprinteltem volna, TOP10-es időket jöttünk a Strava szerint.
A csiki-csuki jó sáros volt, meg kifogtunk két rövidtávost is, majd a célterületnél a fiatal srác elvette a gázt, én meg elkezdtem sprintelni. Ordítok, hogy Gyereeee... ő kiabál, hogy Jó'van de közös célfotó?!.... Meglesz, de sprinteljééééé!!! Megküldtük, meg is nyertem volna, de elvettem a gázt, tényleg jó beérni közösen, egyforma mezben pacsizva, remélem valaki meg is örökítette képen.
Összességében jó volt, de nem örülök, mert jobb helyezésre számítottam, illetve ha az elejét nem tolom túl, akkor lehet, hogy jobb is lett volna. Mindegy, mindig tanul az ember, majd legközelebb okosabb leszek, és nem hagyok otthon semmit.
Képem nincs nagyon, mert mi elfelejtettünk csinálni, neten meg egyelőre egy ilyen gyászjelentésbe illőt találtam. Pedig a Nutrixxion mappában nagyon jó képek vannak, csak pont én nem vagyok rajta. Az 551-es képen belóg a kerekemből egy centi.
3 hét múlva Crosskovácsin folyt. köv.

Merida Big.Nine 6000, Mitas Kratos/Scylla