Semmi extra, csak el kell küldeni őket melegebb éghajlatra némi fuck kíséretében. Nagyon irigylem pl. skillt, hogy milyen nyugodtan viseli ezt a sok debilt. Sajnos én nem vagyok ilyen, és van, amikor elszakad a cérna. De az ilyen meccseket nagyon nehezen tudom tolerálni: [kép]

Aztán utána jött egy ilyen: [kép] [kép]
Egyedül maradtam, míg az ellenfélnél volt a WZ az SU152 és a Cromwell. Az SU-nak 450 körüli hp-ja volt, míg a másik kettőnek 100 alatti. Első áldozat a WZ volt, bokorban kuksoltam, ő meg felettem lévő dombon ment, és spottoltam, mire lejött a dombról pont odafordultam, autoaim, és kilőttem. Aztán jött az SU középről a part melletti oldalon. Autoaim pici szűkülés, bumm 350 körül az arcába, aztán iszkolás hátrafelé. Sajnos nem tudtam elbújni, szóval tudott egyet lőni, ami nagy mákomra nem volt pen, úgyhogy maradt vagy 60 hp-m és pont betöltöttem, szóval a maradék kevés hp-ját simán leszedtem, úgyhogy ő is meghalt. Maradt a Cromwell, és kb. 2 perc a csatából. Gondoltam megyek támadni, a döntetlen ugyanúgy nem ér semmit, mint a vereség, szóval nem sok vesztenivalóm volt. Parton végigvánszorogtam, és középen minden mindegy alapon mentem az ellenfél bázisa felé (ahogy látható még 6th sense sincs az artymon). Szegény Cromwell meg ott szerencsétlenkedett a bázisukon a házak között, szóval amikor felspottoltam éppen bement egy ház mögé, észrevett és visszajött, de szerintem valamire rámehetett, mert nem is próbált rámlőni, én meg újra autoaim, pici szűkülés és bumm. Győzelem.

Mindezt azért írtam csak le, hogy gyakorlatilag egyik esetben sem a tudás döntött. Puszta rng, mákom volt. Bármelyik lövés mehetett volna a fenébe a találat helyett, ahogy sokszor megesik totál fullra becélzott lövésnél is. Itt meg kapáslövések sora.
Amúgy az első csatában lévő ebr-t is én szedtem ki, miközben keresztező irányba full sebességgel tépett el előttem nem túlzottan közel. Ismét mák.

[ Szerkesztve ]