Na, kipróbáltam a mászást is, úgyhogy most mindenki nagy örömére megint blogolok kicsit.

tl;dr alert !

Szóval úgy döntöttem, hogy ha már megvan az 500 km-em összesen (lol, tudom) az elmúlt 20 évben (rotfl, ne is mondjátok) biciklin, akkor kemény leszek, mint a hatnapos kutyaürülék, és nekifutok a hegynek a falu szélén. Spoiler: a végén pont úgy is néztem ki kb, mint amilyen keménynek éreztem magam.

880 m-en van a csúcs, valami tengerszint feletti 150 körülről indultam, ráadásul vagy 25 km ide a hegy alja, de azt megoldom erőből. 20 fok, diszkrét napsütés, enyhe szellő, mi kell még? Na most kis némettudással azért ki lehet következtetni, hogy a két utolsó település, Niederursel, és Oberursel között is lesz némi szint, de az annyira még nem is fájt. A faluból kiérve előttem egy betyár hosszú emelkedő, navi szerint akkor most ezen az úton menjünk 8,1 km-t, egyszer már voltam erre kirándulni, szóval tudtam, hogy masszív lesz, de még mindig bátor voltam. Tükörsima aszfalt, széles út, talán két visszafordítóval, többi kanyar enyhe ívű, árnyas erdő, zümmögő bogárrajok, essünk neki. Jelentem, 2x10-es a hajtásom, az összes fokozatra szükségem volt, már nem akarok 1x12-est. A 8,1 km-t hamarosan már 100 m-enként számoltam vissza, amikor kiderült, hogy ez csak egy elágazás, és még 2,3, akkor már kínomban röhögtem, persze ott megint volt egy kanyar, ahonnét újraindult a számláló, de az már csak olyan egy km, két lihegés között már fennhangon énekeltem a ‘mászás soha nem érhet véget’ című elferdített gigaslágert, szerencsére addigra már mindenki elment mellettem. Most utólag nézem straván, a mai napon 26-ból 22-24. vagyok az érintett szegmenseken, lesz még munka a koronáért. De egyszer sem álltam meg!!! Ja, a legigazságtalanabb dolog az életben, hogy több, mint egy órán át mászol, ugyanaz lefelé meg, amikor még élvezed is, megvan 10-15 perc alatt. Life is so not fair...

Egy liter iso volt nálam, természetesen kevés lett, 2 gél, az kb elég, meg egy protein szelet, amit amúgy nem szeretek, de ennek most az ízét sem éreztem, 3 harapás, és eltűnt. Hazafelé bementem egy benzinkútra még egy dupla snickersért, meg egy fél literes red bullért - maskpflicht van, de előrelátóan vittem egy csősálat maszknak.

Sajnos rutinból megállítottam fent a gps-t, de így legalább jobban kiadja az átlagokat, 16,5 lett fel, és 25,3 lefele, de utóbbiban is volt 200+ szint. 85,27 km-rel, valamint 1111 m szinttel zártam a napot. Mindezt olyan 4,5 óra alatt, plusz fent egy kis ejtőzés, meg gyors kajálás a benzinkúton. Egyelőre még nem is érzem nagyon szarul magam, de holnap azért azt hiszem, pihenőnap jön.

De hogy visszamászok még arra a hegyre, az kurtaélet!

p

ps.: Aki annyira perverz, hogy kíváncsi a részletekre, az megtalál straván, benne vagyok a ph-s bicajos csoportban.

[ Szerkesztve ]

I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.