2024. június 24., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Bakancslista Route 66 Chicagótól Los Angelesig 3.

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Elkészült az új rész egy kis betegeskedés után (a jelenben), és a múltban már gyógyultan folytatjuk utunkat az USA-ban.

[ ÚJ TESZT ]

Oklahoma

Kedves Olvasók!

Kérlek tartsatok velünk a harmadik részben a kissé viharos, de elképesztő Oklahoma Citytől egészen a Nap Völgyében található Holbrookig. Remélhetőleg ez is fog annyira tetszeni, mint a korábbi két rész.

2023.10.05 Oklahoma City

Az egyetlen esős, viharos napot túléltük, éjjel hagyott alább valamikor az özönvíz. Reggel fél 8-kor már lezuhanyozva, összepakolva indultunk reggelizni, hogy aztán keressünk egy Enterprise autókölcsönzőt, ahol a folyamatosan engedő gumival talán valamit kezdenek. Nem volt betervezve sok program, de azt sejtettem, hogy a National Cowboy & Western Heritage Museum nem csak 1 órás szórakozást fog nyújtani, így igyekeztem már reggeli közben belőni a Google térképet, ami szinte minden kis utcában jelezte, hogy lesz stop tábla vagy rendőrlámpa, nekem ez újdonságként hatott, igaz itthon inkább Waze-t szoktam használni. A legközelebbi kölcsönző nem is volt messze a Governors Suites Hoteltől, de ott annyit mondott a hölgy, hogy menjünk tovább a reptér irányába, majd ki lesz írva a kölcsönző neve, és az autóátvételi pontra hajtsunk be. Nagyjából 10-12 percen belül le is tisztázódott a helyzet, a fehér Toyotát hátrahagytuk a lassú defekt miatt, kaptunk egy picit idősebb, szürke, de szinte ugyanolyan Camryt, nem kellett semmit sem magyarázkodni, nagyon flottul kezelték a helyzetet, úgyhogy én csak ajánlani tudom az Enterprise-t. Amit viszont ilyenkor fontos tudni, hogy az autócsere ugyanolyan, mintha a végén adnánk le a kocsit, tehát ha teli tankról szólt a megállapodás, akkor ilyen helyzetben is úgy kellene tenni, mi pedig erre nem figyeltünk (valahol fél tank felett volt), úgyhogy kaptunk pár dollár plusz költséget a nyakunkba, melyet csak az utolsó napon realizáltunk.

Cowboyok és Indiánok

Örültem a viszonylag gyér forgalomnak, időben odaértünk a múzeum nyitására. Chicagóban is volt egy-egy helyen embertömeg, de itt aztán még ezt is felülmúlta a sor, mi pedig előkelő helyen voltunk, fizettünk és mehettünk is. Már az előcsarnokban is ilyen csodás kanapén lehet megpihenni.

A történelmüknek nem éppen fénypontja volt az őslakosokkal folytatott küzdelem, volt rendesen adok-kapok, de mégis lenyűgöző, hogy egy ilyen monumentális múzeumot összehoztak, ahol mi nagyjából 4 órát voltunk bent. A belépő 25 dollár, tehát ~9300 Ft, mely bőven megérte a rengeteg szoborral, képpel, eredeti lószerszámokkal, nyergekkel, rodeós trófeákkal és emlékekkel. A képek szerintem magukért beszélnek.

A múzeumnak van egy saját kis mozija is, ahol természetesen cowboyos filmeket vetítenek, olyan nagy nevekkel, mint John Wayne, Clint Eastwood vagy Robert Redford.

Lenyűgöző fegyverekkel és műalkotásokkal teli múzeum, mely összesen 28000 darabbal rendelkezik.

Úgy elrepült bent 3 óra, hogy csak a kezdődő éhség vett rá minket a kinti rész viszonylag gyors átnézésére, mely után ismét benti látványosságok következtek, szinte már úgy tűnt nem akar elengedni minket a múzeum.

Akkora területtel gazdálkodnak, hogy bent is megépítettek egy minivárost, igaz nem interaktív, de bámulatos. A rodeós részhez is visszatértünk, mert kiderült, a sok egymásba nyíló teremben eltévesztettük korábban.

Az illemhely meglátogatása után derült ki, hogy ismét eltelt 1 óra, folytatnunk kellett utunkat. Búcsúzóul azért két érdekességet még megmutatok. Az indián menyasszonyi ruhát és Darth Vader legendás sisakját.

El Reno és egy újabb Route 66 múzeum

Nem szokták El Reno erődjét említeni a 66-os úthoz kapcsolódóan, mert sajnos az eredeti erőd már nem tekinthető meg, csak annak egy újjáépített kisebb verziója. Oklahoma állam ugyanis tornádókkal erősen sújtott terület, legutóbb 2013-ban „tett rendet” sajnálatos módon a térségben. Azért egy-két képet lőttem, majd indultunk az Oklahoma Route 66 Museumba.

A kisebb 66-os úti múzeumok közül ennek volt a legjobb a hangulata, Elvis Presley zenéit hallottam miközben elmerültem az akkori étterem avagy vacsizós hely hangulatában. Igen, a kirakatban egy autót láthatunk, melyet folyamatosan cserélgetnek, és ha meg tudtuk volna várni az estét, akkor lett volna szépen kivilágított képünk is, de sajnos folytatnunk kellett utunkat, mert még sok volt hátra Texasig.

Az ebédet egy olcsóbb, de nagyon barátságos helyen ettük meg, a T C's Country Kitchenben.

Este fél 7-re értünk a texasi határhoz, elbúcsúztunk Oklahomától a Timber Creek hídnál pár képpel, 23 fok volt ekkor még.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.