Abban a pillanatban nem fogom számon kérni, hogy mit bír és mit akar, ha:
1. engem nem kér számon, hogy miért x éves "matuzsálemet" birtoklok
2. nem nekem sírnak reggeltől estig, hogy nincs pénz, miközben pár éves széthitelezett autóban ülnek, amit fenntartani nem bír, mert 2 számmal nagyobbat vett. Ha szépen csöndben marad, én sem puffogok, az ő baja.

A másik, hogy nincs itt semmi sunyi dolog, attól még tarthatom unreálisnak az autó birtoklását, hogy nekem is van. Igen, nekem is pénzügyileg unreális, de egyrészt nem olyan szinten, hogy nyomorba döntene mint sokakat, illetve sosem villantásból, hanem saját hobbiból választottam az adott típusokat, az adott pénztárcának megfelelően. Ezt az is jól mutatja, hogy például munkába nem autóval járok. Meg is kaptam ezért már sokaktól, hogy hülye vagyok. Nekem 90% hobbi, 10% szükséglet. A hobbi pedig mint tudjuk, sosem reális döntés tisztán pénzügyileg nézve.
Ha nem lenne a hobbim az autó, valószínűleg nem is lenne autóm, szóval én nem érzem magam sunyinak, ha esetleg ezt erre értetted.

[ Szerkesztve ]