Autópályás sztorim tegnapról:

Mentem fel Budapestre az M1-es autópályán délután 15-16 óra között teljesen nyugis 120-as utazó tempóban. Kint 34 fok, klíma 23 fokra állítva, ami alapból ad egyfajta bódultságot, illetve a délutáni kávémat sem ittam meg indulás előtt. Óbarok előtt nem sokkal azt látom, hogy van valami pirosas cucc a külső sáv kellős közepén, gondoltam valami rongy darab vagy hasonló, majd átmegyek felette (rossz szögben volt, nem tudtam megítélni a magasságát). Amikor már vészesen közel kerültem hozzá, (<50 méter) akkor derült ki, hogy egy poroltóval van dolgunk, ami valami kamionról eshetett le.

Úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy kockázatos lenne a kikerülése, nem volt mit tenni, a kerekek közé vettem.. A kocsi eleje tuti lejebb van, mint a poroltó magassága, de valahogy mégis beszenvedte magát a kocsi alá egy kurva nagy csattanás kíséretében, majd távozott hátul. A visszapillantóból láttam, hogy elkezdett ereszteni.
Egy motoros is jött mögöttem, félreálltunk váltani pár szót, hogy minden rendben van-e, benéztem a kocsi alá, csak a kondenzvíz csöpögött szerencsére és látszólag semmi nem sérült.

Ekkor visszanéztem és felrobbant a palack, amitől úgy 200 méterre lehettünk már, teljes füstfelhőbe borítva a pálya Budapest felé vezető oldalát. Mögöttem egy V40-es Volvo jött, szerintem az is rámehetett, mivel valami nagyon lógott az aljáról és ő is kisorolt a leállósávba.
Visszaszálltam, begurultam az 1 kilométerre lévő benzinkútra, mégegyszer a kocsi alá néztem, szerencsére továbbra sem láttam semmi vészeset, szóval folytattam utamat.

Tanulság? Ha nincs ilyen meleg és iszok kávét indulás előtt, valószínűleg kikerültem volna a palackot. De még így is kurva nagy mákom volt azt hiszem..

"Less but better" - Dieter Rams