Váltsd át euróra, azt bármiben elköltheted max 1 konverzióval, illetve feltöltheted kártyával revolutra konverzió nélkül.

Szerintem a legjobb hozamot biztosító biztonságos megtakarítás manapság a PMÁP, ill. MÁPP.
Ha 8 év múlva esedékes lejárat a cél, én 5 éves PMÁPot vásárolgatnék belőle folyamatosan visszaforgatva a kamatokat 3 éven át (amennyiben nem lesz nála jobb opció), utána 3 éves PMÁP-ot még 2 éven át, végül MÁPP-t, amit a 8. év végén a kamatfizetés utáni 5 napban díjmentesen feltörök. Addigra a PMÁP-ok is lejárnak.
* Azért a PMÁP, mert gyanítom, emelkedni fog az infláció.

Mindenesetre a döntés a tiéd.

Még nem találtam jobb megoldást még, mint ott hagyni ahol van, amíg szükségem lesz rá. Más megoldások dupla konverzióval és/vagy számlavezetési díjjal járnak.

Ha nincs olcsóbb/jobb, akkor marad ahol van, itt csak egy utalási díj van, azonkívül nincs költségem vele.

[ Szerkesztve ]

Egyelőre nem váltom át euróra. Azért tettem CHFbe, mert az viszonylag stabil.

Majd átváltom abba a pénznembe, amiben majd egyszer el akarom költeni.

Ha most átváltanám euróra, akkor gyakorlatilag fizetnék az átváltással egy instabilabb pénznemért.

Sziasztok,
sajnos nagyon minimális tapasztalatom van pénzügyekben, anno, mikor megérte, akciós bankbetétekbe kötöttem le, 2-3-6-12 hónapokra, több banknál volt számlám. Mindig volt 3-4 lekötésem is, azért, ha valamelyiket váratlanul fel kell törni, akkor ne a teljes kamatot bukjam.
Most van 10M körüli összeg a webkincstárban az értékpapír számlámon. Az olvasottak alapján MÁP+ gondoltam jegyezni. Előre láthatólag nem fog kelleni ez az összeg 5 évig, de sose lehet tudni. Ezért kérdezném, hogy itt is lehet/érdemes úgy csinálni, hogy mondjuk felosztani 2 kisebb és egy nagyobb részre, ha netán idő előtt fel kellene "törni" (nem fordulónapon), akkor a többi kamata ne sérüljön?
Bocs az amatőr kérdésért

Ez nem olyan, mint a lekötött betét, hogy az egészet egyben fel kellene törni. Annyit váltasz vissza belőle lejárat előtt, amennyit akarsz, a többi megy tovább. Arra ügyelj, hogy ne TBSZ-re vedd, mert abból csak úgy vehetnél ki bármennyit is, ha megszünteted az adott évi TBSZ-t. De a MÁP+ esetében nincs kamatadó, ezért amúgy is fölösleges TBSZ-re venni.

A kamatadó mentesség nem csak a MÁP+-ra igaz.

(#35655) st6969

Amennyiben nincs szükség a teljes összegre 5 éven belül, az összeg egy részét 3 vagy 5 éves PMÁP-ba raknám, védve ezzel magad valamelyest az inflációtól. Azzal viszont számolj, hogy ezekből a kötvényekből magasabb büntetés árán lehet kiszállni!

[ Szerkesztve ]

Tényleg a túlfűtött építőipart kell kitömni

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

Köszi, még egy kérdés.
Adategyeztetés téma. Az hogy néz ki amikor külön értesítenek valakit?
Két üzenetem van Tájékoztatás adategyeztetésről és A nem teljes körűen azonosított ügyfelek idén novembertől nem kezdeményezhetnek ügyleti megbízásokat címekkel.
Mind a kettőben ott van hogy A Kincstár, az értékpapír kereskedési rendszerében nyilvántartott ügyféladatok alapján külön értesíti az adatszolgáltatásban érintett ügyfeleit.
Mivel tavaly nyitottam a számlát úgy gondolom hogy nekem nem kell bemenni, de ezeknél sose lehet tudni

A bankom az üzenetekkel bombázott és a netbank is kiírta hogy menjek be.

[ Szerkesztve ]

"If in doubt, flat out!" Colin McRae

Sziasztok!

A és B önsegélyező pénztárak, X és Y testvérek.
X az A, Y a B pénztár tagja, X megjelölte Y-t kedvezményezettnek.
Y babát vár, az A pénztárban azt mondták, hogy kedvezményezettként élhet a gyermek születésekor kivehető 1 millió forint támogatással.

Kérdés: kiveheti-e Y az 1 millió forint támogatást a B pénztárból is?

háttér: Y nem fizetne be "feleslegesen" nagyobb összeget B pénztárba, ha onnan nem tudná kivenni a pénzt.

Elvileg igen, de utána kell járni a pénztárnál is, mert pl. nem mindegyik enged 1 milliót kivenni, van ahol kisebb összeget csak.

ETF kérdés, mivel időszerű átnéznem a sparplanjaimat...

Eddig A0RPWH-t vettem: iShares Core MSCI World UCITS ETF, TER 0.20%, nem osztalékfizető

Német pénzügyi oldalakon mindenki az A1JX52-et nyomatja: Vanguard FTSE All-World UCITS ETF, TER 0.25%, osztalékfizető

Az összehasonlításokban olyan érvekkel szoktak az FTSE All-World mellett jönni, hogy az lefedi az EM-et is, miközben a másik nem. Ellenben ha megnézem a grafikonjaikat, ezek kb. hibahatáron belül ugyanazt tudják... Mivel gondolom a fejlődő piacok annyira nem remekeltek mostanában.

Kérdés: érdemes lehet a némileg nagyobb TER ellenére az A1JX52-re váltanom? Plusz infó: a német adózás szerint évi 801 (illetve házasként a duplája) EUR osztalék adómentesen kivehető, tehát igazából tudnék értékelni euróban látható rendszeres kifizetést, mintsem hogy csak ott gyűljön visszaforgatva.

Igazából nem látok definitív pro-kontra érvet egyik mellett sem, gondoltam megfuttatom veletek, Ti már többet láttatok, én csak koca befektető vagyok.

EM-re én az iShares Core MSCI EM IMI UCITS ETF-et használom. Kevés pénz van benne kb fél éve, eddig -3% az eredménye.

Nagyon nem mentem bele alternatívák keresésébe, ez kis-, közepes- és nagyvállalatokat követ, osztalék-visszaforgató és 0,18% TER-t számol.

[ Szerkesztve ]

Mikor (ha egyáltalán) érdemes az iShares Core S&P 500 ETF-et átrakni valameylik Gold ETF/ETC be (ETFS Physical Swiss Gold, Xtrackers Physical Gold, Invesco Physical Gold A, ...)? Egyik cikk szerint jövő év végére 2000-ig felmehet. A cikkekből nem tudom kikövetkeztetni, hogy recesszió kivédésre mikor célszerű lépni?
Most oldalazik mindkettő (S&P 500, Gold). Kérdés, merre és mikor fognak szaladni és együtt vagy ellenkező irányba?

Annyit még, hogy nem csak a születéskor tudsz fevenni 750-1misit, haenm gyed és gyes kiegészítés is van.

Pénztár függően érdemes kiszámolni és kimaxolni. 2év befizetését sztem simán ki lehet venni ami azért már 260.000Ft.

És ha jól emlékszem még közvetlen hozzátartozóra is megy szülési tuti.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Igen, csak ha külön vennék EM ETF-et, akkor ugye máris ott vagyunk, hogy 2x annyi vásárlási (és majd eladási) jutalékot kell fizetnem, szóval inkább a nagy kérdés az, hogy érdemes-e egyáltalán azzal a piaci szegmenssel foglalkozni...

Ez a gyed-gyes kiegészítés jól hangzik.

Akkor ha úgy számolunk, hogy egy évben 750k-t éri meg befizetni adójóváírásra, megér(het)i a kétszeri kimaxolás, mert - ha nem számolunk a pénztár által levont költségekkel, akkor - 1 misit ki lehet venni a gyerek születésére, a maradék 0,5 misit pedig gyes-gyed kiegészítésre (+esetleg pelenkára, mindenre, amit el lehet számolni)?

szerk.: A közvetlen hozzátartozó nem mindig játszik annak ellenére, hogy a törvény valóban így szól. Pont ezért váltottam ma egészségpénztárat (a Prémiumnál nem engedik, hogy a kedvezményezett vegye fel a gyermekszületési támogatást).

[ Szerkesztve ]

[link]

Sztem ott ferdit/bukik kiszamolo, hogy 3.7%al számol.

te, én amatőr / kisbüfi példa kedvéért szülőtől vesz ingatlanban tulajdonrészt. Máris 2.2%ért kap hitelt. Ebben a pillanatban nem "4.95-3.7=1.25% marad a zsebében hanem 4.95-2.2%=2.75%

nagybüfi meg betolja hitelfedezetnek az állampapírt. Simán 3% zsebében marad és nem 10-30misivel játsza el ezt hanem 100-200al....

Végén a cehet pedig a "10millió" adófizető állja.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Nem tudom melyik pénztárnál vagy keress rá excel és számold ki.

Mi 2*2*750Kft =3misit simán kivettünk. Így összesen olyan 4*130.000Ft = 520.000Ft lettünk a végén jobbak.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Én 1300-nál szálltam be és 1500-on kiszálltam az aranyból.
Most kicsit várok, de biztos vagyok benne hogy jövő karácsonyig meglesz a 2000.

Ha a fizetendő jutalék nem arányos a befektetés nagyságával, hanem fix díj van, akkor igen, plusz költséged jelentkezik ilyenkor.

Ahol én vagyok, ott nincs emiatt plusz költségem (alapból drága, de csak százalékos díj van), ezért végül olcsóbb alacsony TER-rel kisebb pakkokból építkezni, mint ugyanazt az összeget egy ETF-be rakni, aminek nagyobb a TER mutatója.

(Azt meg majd az idő eldönti, hogy volt-e értelme foglalkozni vele, tényleg elég alacsony az aránya a portfoliómban, és egyelőre nem tervezem növelni).

[ Szerkesztve ]

Hasonló cipőben jártam, én az spdr msci acwi etf mellett tettem le a voksom, ez visszaforgatós, benne van az EM is. Hátránya a 0.40%-os TER.
Objektíven ez egy jó etf, nem nagyon lehet vele mellélőni, ha valamik fejlődő ország részvénypiaca sokat megy a következő 10-20 évben, ez részesedik benne. Ha meg nem így lesz, akkor kb azt hozza, mint az msci world.
Emiatt arra jutottam, hogy min. 50%-a a részény etf-jeimnek ez lesz, így valamennyire megvéd majd a saját hülyeségeimtől.

Az se rossz de az én kedvencem a vissza nem térítendő támogatások. pl
[link]

amúgy ebből végtelen van nem tudom mért pont egyet, ezt hozta hvg.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Értem, köszönöm.
Az arany ETF/ETC-k alapjai 8-16% között híztak, ezért gondolom, hogy esetleg valami van.

5 éves prémium állampapírt hogy lehet ingyenesen venni? Államkincstárnál bankkártyával, vagy utalással?
Az otp a fél évesnél 1500-at vont le csak úgy a lejáratkor, mindkettőre, ezt szeretném elkerülni.
szerk: Ha jól értem akkor nekem WebKincstár kéne, és arra pl. Revolut-tal ingyen tudok utalni, a genyó otp díjait megúszva.

[ Szerkesztve ]

Eladó Lego: 42139 All terrain vehicle

Az összefoglalóban is benne van: bankkártyával. Az utalásért fizeted a bankodnak a díjat, ami nem olyan sok, de van. Revolutot ezért nem érdemes csinálni csak ha P€MÁP-ot akarsz venni.

A kártyás vásárlás is díjmentes Webkincstáron.

Ha Emerging Markets reszvenyeket is akarsz, akkor Vanguard. Ha nem, akkor meg ishares. Mindkettot venni felesleges. Kulon csak EM ETFet nem vennek a magasabb koltsegei miatt (min. 0,4%) plusz a veteli dij.

Osztalekfizeto ETF-et azert nem szeretem, mint nemet adoilletekessegu, mert ha a Freibetrag felett vagy eves szinten, akkor ketszer adoztatnak: egyszer az ETF erteknovekedeset (Vorabpauschale cimszo alatt), valamint a kifizetett osztalekot is amibol megint ha befektetni akarsz, akkor kevesebb marad ETF vasarlasra. De ez ilyen first world problem, mert osztalek atlagban 1-2% korul van, tehat ha mashonnan nem jon osztalek, akkor ez a problema kb. 40-80 ezer euros ETF szamla felett jelentkezik csak.

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany

Lehet ez egy pszichésen leküzdendő probléma a számomra, de valahogy úgy állok hozzá, hogy az osztalék megjelenik a számlán évente, és az már az enyém, azt csinálok vele amit akarok. Ideális esetben újrabefektetem (akármibe).

Ezzel szemben ha visszaforgatják, akkor csak akkor látok belőle bármit, ha eladom az értékpapírt. Ha pedig menet közben bezuhan az ára, akkor a hajamra kenhetem a visszaforgatott osztalékot, mert sose realizálódott, sose volt az enyém, csak bukok az egészen.

Hol a hiba a gondolatmenetben?

Huh, eddig azért sem vettem osztalékfizető részvényeket, mert azt olvastam alaból 27%-ot vonnak osztalékból, és ha vissza akarod kapni a különbözetet, akkor lehet levelezni a német adóhivatallal. Ez hogy működik ott adózóként, neked is vissza kell igényelni, vagy cégek látják, hogy ez még belefér, és kifizetik az egész osztalékot?

Köszi szépen, nagyjából én is erre jutottam. El is kezdtem intézkedni ez ügyben.

Ott a hiba, hogy két ETF közül, amelyek ugyanazt az indexet követik, a visszaforgatós ETF árfolyama nő az osztalékfizető ETF-hez képest a visszaforgatott osztalék miatt (vagy kevésbé csökken, ha bezuhan az áruk).

[ Szerkesztve ]

Pontosan. És ami árfolyam, osztalékkal vagy anélkül, egy válságban be is zuhan, és semmit sem tudok realizálni belőle.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok,

Érdeklődnék, hogy az Állampapírok vétele miatt az Államkincstárnál nyitott "Kincstári értékpapír nyilvántartási-számla" egyenlő e a TBSZ-el, vagy az teljesen már. (Ez utóbbira tippelek)
Illetve köthető e TBSZ az Államkincstárnál vagy sem?

Köszi

És a kapott osztalékot befektetve az nem zuhanhat? De. Ráadásul az újra befektetéssel további költségeket generálsz. Az esetleges szocho fizetést már nem is említem.

Ezzel a realizálás dologgal szerintem csak becsapod magad. Ha egy visszaforgatósból mindig eladsz annyit, amennyi az osztalék lenne, akkor ezzel szimulálod az osztaléfizetőst (persze most eltekintve a brókerdíjtól, az osztalék forrásadójától, a kamatadótól).

Vagy másképpen megközelítve: a visszaforgatós ETF miatt többet érnek a papírjaid, tehát ha újabb papírokat akarsz még ehhez venni, akkor kevesebbet elég venned, hogy ugyanannyit érjen, mint ha osztalékfizető ETF-ed lenne, tehát az így megmaradt pénzed áll szemben a kapott osztalékkal.

És a kapott osztalékot befektetve az nem zuhanhat?

Az legyen az én kockázatom, illetve a pénznek mindig van egy jelenértéke, tehát szerintem a ma megkapott 1000 forint osztalék is többet ér, mint annak az ígérete, hogy az árfolyam egy év múlva talán 2x + 1000 Ft lesz.

Ha most akarsz vásárolni állampapírt, akkor fölösleges TBSZ-re rakni, mert amúgy is adómentes.

Valóban többet érnek? Tudom ez nem a legjobb példa, mert az iShares-ben nincs EM, de a kettő kb. ugyanazt fedi le. DIrekt az elmúlt egy évre kértem le, ebben benne van az év végi beesés.

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy együtt mozog az osztalékfizető és visszaforgató árfolyama, sőt, a kifizetés még nagyobb hozamot is mutat:

Ezen logika mentén: akkor vedd ki az összes pénzed, mert az ma többet és, mint amit megkereshetsz vele valamikor. Az osztalékot fizetővel pont úgy van kockázatod, mint a befektetett vagy visszaforgatott osztalékkal.

"az iShares-ben nincs EM, de a kettő kb. ugyanazt fedi le."

Tehát nem ugyanazt. A költségek (TER) is általában magasabbak az osztalékfizetőnél.

Nekem pont fordítva írja a diagramot.

Egyébként meg ha szerinted jobb az osztalékfizető, akkor vedd azt. El kell dönteni, hogy magadat akarod meggyőzni, vagy minket?

[ Szerkesztve ]

Szerintem itt almát hasonlítasz körtéhez. Ez a két ETF nem pontosan ugyanazt az indexet követi, csak hozzávetőlegesen.

Nem akarom TBSZ-re rakni, csak az Állampapír vétel miatt nyitottam Kincstári értékpapír nyilvántartási-számlát és csak kérdezném, hogy a kettő ugyanaz e.
Mindezt azért mert az Állampapíron túl tervben van lusta portólió kialakítása is, és ahhoz ugye kelleni fog TBSZ nyitás is.

Értem. Az alapszámla a Kincstárnál nem TBSZ. Ha lusta portfólión nem (csak) állampapírt értesz, akkor a Kincstárnál nem tudod megoldani, mert ott csak ÁP van, viszont azt ott érdemes megvenni, mert ingyenes. A többihez nyitni kell egy brókercégnél számlát (Random Capital, KBC Equitas, Erste,...)

Nem ugyanaz, de a jelenlegi helyzet szerint nem fog kelleni TBSZ, legalábbis nem az Államkincstárnál, mert ott úgyis csak állampapírt tarthatsz, azt pedig jelenleg csak hátrányosan érinti, ha TBSZ-re veszed. Nem vicc, az Államkincstári TBSZ-szel a jelenlegi szabályozás szerint új belépőként csak rosszabbul járhatsz, mint ha a normál számládra veszel állampapírt:

- Ha PMÁP-ot veszel, akkor a kamatok kamatának kamatát már nagyon nem fogod tudni értelmesen befektetni, és egyébként is egy idő után rengeteg időt elvisz a TBSZ-ek adminisztrálása.

- Ha nem tudod kivárni az 5+ évet, és feltöröd a TBSZ-t, akkor azért mégiscsak kell adót fizetni, hiába volt kamatadómentes a rajta tartott papír. (Ha nem működik a link, akkor a "TBSZ-re vennél az új állampapírból? - Vigyázz, pórul járhatsz!"-ra kell rákeresni google-lel, és onnan már működik).

[ Szerkesztve ]

A nemet illetekessegu bankoknal vezetett ertekpapirszamlak kozott szet van osztva az eves 800 euro. Igazabol egy bank latja, hogy van egy kerete, aminek a terhere az osztalekokat adomentesse teszi, ev vegen kiallit egy igazolast, hogy kifizette a ETF/Certificate/reszveny utan x euro osztalekot/nyereseget es az utani adot. Adobevallasban megadom a tobbi osztalekkal egyutt meg amit kaptam es az adohatosag szepen megallapitja, mennyit kell meg fizetnem.

Magyar adoilletekesseg eseten vissza kell igenyelni a magyar ado feletti reszt itt.

Meg nem csinaltam, mert nem kellett, szoval ebben mas tud segiteni majd.

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany

Értem, köszönöm!
Akkor eddig jól jártam el, mert az Államkincstárnál csak és kizárólag az Állampapír miatt nyitottam számlát.
A TBSZ más tészta lesz, arra majd a passzív ETF miatt lesz szükségem, de még tanulmányozom hol is kellene, hol érdemes nyitnom, illetve vennem majd az ETF-et.
Sajnos eddig a Degiro volt a legszimpibb nekem

Teljesen jogos, akkor szakadjunk el attól a két papírtól, csak azért néztem őket, mert a visszaforgatósba fektetek már évek óta.

Itt van SP500, ugyanolyan TER, ugyanaz a szolgáltató, csak az egyik acc a másik dist:

Tisztán látszik, hogy a visszaforgatós nagyobb hozamot tud felmutatni, bár nem ismerem ezt az összehasonlítós oldalt, csak a google dobta (https://markets.ft.com/data/funds/uk/compare ). Felteszem a distributed számoknál azért az osztalék is hozzá volt adva, mégiscsak úgy illik...?

El kell dönteni, hogy magadat akarod meggyőzni, vagy minket?

Franc se akar senkit sem meggyőzni, csak hangosan gondolkoztam és kritikát kértem.

Csak hogy egy kicsit összezavarjalak

IE00B5BMR087-et és IE0031442068-at hasonlítottam.

Amiket te nézel, azok szerintem különböző pénznemekben vannak, és ettől van nagy eltérés.

[ Szerkesztve ]