Felhívtam őket, megerősítették, hogy ingyenes az utalás.

Amit ma letölthetsz, ne halaszd holnapra!

Cetelem felületen módosítod a kiutalási számlaszámot a Kincstári számládéra?
Közleménybe kell valamit íratni, ha igen annak mi a módja?

[ Szerkesztve ]

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

Nem, visszautalom a bankba, majd onnan megy a kincstárba. 140Ft az utalási költség a bankból, ki fogom bírni.

[ Szerkesztve ]

Amit ma letölthetsz, ne halaszd holnapra!

Ahogy tegnap igertem, a kovetkezo reszvenyeket tartom (db, veszteseg/nyereseg a mai napon, osztalekfizetes iden):

Telefonica Deutschland Holding: 1083 db, -655 €, 292 €.
FREENET AG: 152 db, -303 €, 250 €.
ProSiebenSat.1 Media SE: 150 db, -492 €, 178,5 €.
Aareal Bank AG: 36 db, -123 €, 75,6 €.
Deutsche Pfandbreifbank AG: 100 db, 0 €, 100 €.

Ezek kozul a ket banki papir azert kerult be a portfolioba, mert mindketto P/E-je 10 koruli, a reszvenyek konyv szerinti erteke nagyjabol ketszerese a tozsdei jegyzesnek, ill. pozitiv minden evben az eredmeny. Ezek annyira unalmasak, hogy mar unalmasabb tevekenyseguk nem is lehetne.

A Telefonica-t azert vettem, mert ez volt az elso osztalekfizeto papir, ami szemet szurt, a munkahelyemtol egy kohajitasnyira vannak. Hasznalom a mobilszolgaltatasukat, es annak ellenere, hogy itt a nemeteknel az orok harmadik (tehat a leggatyabb a masik ketto mobilszolgaltatohoz kepest a halozatuk) lefedettsegben, nekem tetszik, hogy van sajat vezetekes halozatuk, es a UPC atvetele miatt a vodafone kabeltv-s halozatahoz ok kaptak hozzaferest, hogy a kabeltv piacon maradjon pici verseny.

freenet: igazabol akkor vettem, amikor egy negativ hir miatt 10%-ot bezuhant, ott jonak tunt az ara, de a fene gondolta volna, hogy meg annal lentebb is van meg helye. Igaz virtualis mobilszolgaltato, de a nemet VOD piacon a maxdome-mal es a freenetTV-vel elegge meghatarozo.

Pro7: na erre vagyok a legkevesbe buszke, igazabol azert vettem, mert jo osztalekot fizet es meg remenykedem benne, hogy nagyon sok ember fog tunyulni es bambulni az adasukat nezve. Nagyon sok olyan sajat gyartasu showmusoruk van, amit rengetegen neznek. Nekem nincs TV-m, nyaralas alatt odakapcsoltam neha, es elszornyedtem, hogy milyen a programjuk, de ha ez kell a nepnek, akkor hajra.

A freenet kivetelevel mindegyikbol fogok meg venni, egyszeruen annyira olcsoak, egyik masik olyan melyrepulesben van, hogy ennel mar csak fentebb szabadna mennie.

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany

Így már értem a működési elvét. Köszönöm szépen! Azért keltette fel az érdeklődésem, mert nem tudok részvényt venni. (Netbrókeremmel hosszú ideje küzdök, hogy be tudjak jelentkezni)

Inkább arra alapozz, amit Stanlee fórumtárs írt, én nem vagyok ezekben otthon, csak első olvasásra jött le, amit írtam.
Milyen részvényt nem tudsz venni? Ersténél is elég sok tőzsdét el lehet érni, nem?

Szintén német piacon mozgó kollégaként köszi - érdekes papírok is vannak itt, zuhannak mint a kő, div. yield 10% felett, ki tudja hol áll meg.

Pont ez az, boven 5%, de 10% feletti eves osztalek fizetes se ritka mai arfolyamon, van amelyiknek az ara eves szinten 30-40%-ot bezuhant, pedig nem dzsunka cegekrol van szo. A reszvenyeket amugy az eves jutalombol veszem, ill. a kikuldetesi megbizasokbol.

Meg mindig jobban megeri, mintha elutaznank, vagy uj konyhat vennenk belole

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany

Ugye itt a félelem tárgya az, hogy az árfolyam mennyire trükközi a cég valós gazdasági tevékenységét, és ha szopóágon vannak, akkor mikor jön el az osztalékvágás / megszüntetés ideje...

+ kérdés a helyi csókos (korrupció mindenhol van, csak a mértéke és módja más) téma mennyire és milyen területekre van kihatással amit lehet a német politikával aki képben van sejt, innen mi alig(ha)

Stanlee: Mik azok a stabilnak tűnő cégek amik zuhantak és vannak-e elemzések az okokról?

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

Segítséget kérnék, bár azt hiszem, tudom a választ...Költözöm külföldre egy hónap múlva, így viszem minden vagyonomat magammal. Ez azt jelenti, hogy az amerikai osztalékfizető portfóliómat eladtam tegnap a KBC-s értékpapír számlámról, majd átváltottam az így keletkezett dollárt forintra, mert úgy voltam vele, hogy csak úgy lehet majd úgyis kiutalni (ne kérdezzétek...). Erre ma, ahogy utalnám ki, közli velem a rendszer, hogy devizaváltás miatt zárolt egyenlegből akarok utalni, aminek jogi következményei lehetnek

Mondom, mi a szar...erre megnéztem az ide vonatkozó részt a KBC Tudástárában, ahol ez a képtelenség fogadott:

"Kizárólag akkor tudunk deviza átváltási szolgáltatást nyújtani ügyfeleink részére - az alkalmazandó jogszabályi előírások értelmében - ha azt befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan kívánják igénybe venni. Az átváltott összeget ezért kizárólag az adott devizában történő befektetésre lehet felhasználni, azt ügyfeleink a pénztárból nem vehetik fel, nem utalhatják tovább, illetve nem konvertálhatják át más devizára addig, amíg be nem fektették.

A gyakorlatban tehát, ha ügyfelünk manuálisan konvertál magyar forintot (HUF) amerikai dollárra (USD), akkor a vásárolt dollárt csak befektetési tevékenységhez használhatja fel, nem veheti fel például a pénztárból, nem utalhatja tovább, illetve nem konvertálhatja át más devizára (vissza forintra sem). Ezt nevezzük „zárolásnak”.

Ha azonban a megvásárolt dollár összeget legalább egyszer befekteti (részvénybe, vagy akár dollár pénzpiaci alapba, stb), máris megszabadul a zárolástól és újra szabadon rendelkezhet felette, azaz visszaválthatja akár magyar forintra (HUF) is.

Amikor a megvásárolt, majd egyszer már befektetett devizát (pl. USD) újra visszaváltjuk forintra (HUF), akkor megint életbe lép a korlátozás, azaz ügyfeleinknek a forintot (HUF) is még egyszer be kell fektetniük ahhoz, hogy szabadon felhasználhatóvá váljon.

(...)

Ha ügyfelünk a tiltás ellenére „zárolt” pénzt vezet át, utal ki, vagy vesz fel a számlájáról, akkor két dolgot tudnia kell:

Társaságunk nem tolerálhatja a törvényszegést és több ilyen eset előfordulása esetén fel kell hogy mondja az ügyfélszerződést.

- A rendszerünk megjegyzi, hogy mekkora összeg volt zárolva a számlán a átvezetés/kiutalás/pénzfelvétel előtt. - Ha legközelebb pénzt utal be, a zárolás továbbra is ugyanakkora lesz, mint a kiutalás/pénzfelvétel előtt volt. Ha ügyfelünk nagyobb összeget utal be, mint ami zárolva volt, akkor csak a két összeg különbsége lesz szabadon felhasználható. Ha kisebb összeget utal be, akkor további beutalás és befektetés lesz szükséges ahhoz, hogy megszűnjön a zárolás a számlán."

Azon kívül, hogy nyilván én voltam a hímszerszám, hogy ezt nem vágtam fejből, ez azt jelenti, hogy egészen addig nem fogom tudni jogszerűen (technikailag megoldható) kiutalni innen a folyószámlámra a pénzt, amíg be nem fektetem a teljes zárolt összeget magyar részvény(ek)be?! Mert ugye semmilyen devizára nem engedi átváltani (mert nem frissen kívülről beutalt forintról van szó), így semmi mást nem tudnék belőle venni. Ha igen, akkor holnap vennem kellene valamit, ami mondjuk nem esik lehetőleg majdnem semmit (tipp?) az elkövetkezendő pár nap alatt, majd eladni, hogy a zárolás megszűnjön? A T+2 szabály miatt gondolom, napon belüli kereskedés nem játszik, ha azonnal tovább akarom utalni.

[ Szerkesztve ]

Hehe, még eszembe is jutott, hogy ezt berakassam összefoglalóba, de gondoltam úgyis mindenki látja, amikor devizát vált. Ezek szerint látják, csak nem emlékeznek

Emlékeim szerint működik a day trade, veszel valamilyen blue chipet, és még aznap el is adod. Régen erre azt mondtuk volna, hogy vegyél hamarosan lejáró dkj-et, de az alig van, meg lehet nagyobb is a bukta rajta, mint a day trade jutalék.

Amúgy egy kicsit elhamarkodottnak érzem, még kint se vagy, de már felszámolod. Kell a pénz a költözéshez?

Minden devizaváltásnál ott van ez a szöveg:

"Az alkalmazandó jogszabályi előírások értelmében kizárólag akkor tudunk az Ön részére deviza átváltási szolgáltatást nyújtani, amennyiben azt befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan kívánja igénybe venni. Az átváltott összeget kizárólag az adott devizában történő befektetésre lehet felhasználni, azt a pénztárból nem veheti fel, nem utalhatja tovább, illetve nem konvertálhatja át más devizára.

A devizaváltásról bővebben Devizaváltás oldalunkonopen_in_new olvashat."

Kell igen és szeptember 2-án kezdek az új pozíciómban, cégen belüli előléptetésről van szó, lakásvadászat és az átmeneti szállás (ha kell) sok pénz sajnos, plusz nem tudom, a credit check-nél, ha nincs UK credit history-d, nézik-e, éppen mennyi pénz van a magyar folyószámládon, mint az USA-ban.

Mivel csak magyar részvényt vehetek, így gondolkodom, hogy betolok egy 434-es Magyar Telekom ajánlatot, aztán mondjuk másnap eladom remélhetőleg ugyanannyiért és akkor csak a jutalékokat bukom. A problémám inkább annyi, hogy nagyon alacsony volt ma is a forgalom (59 kötés a KBC Webbroker szerint), így kérdéses, mennyire jó jelenleg ezzel a részvénnyel "üzletelni". A stabilitása miatt néztem, mert előbb tennék ide pénzt, mint a csoda 4IG-be, ami jócskán nagyobb forgalmat bonyolít.

[ Szerkesztve ]

Valamilyen KBC-s befektetési alap? Azoknak minimál költsége szokott lenni és van olyan amin nem tudsz bukni. Szerintem a KBC tudástár is megemlíti ezt az opciót.

Az ötlet jó, az ide vonatkozó és említett rész:

"Ahhoz, hogy a devizánk zárolásától megszabaduljunk, be kell fektetnünk az adott összeget. Ehhez viszont jutalékot kell fizetnünk, ami tranzakciós költséget okoz. Érdemes jól átgondolni, hogy ezt a „kötelező” tranzakciót hogyan tudjuk a legolcsóbban megvalósítani. Ehhez általában jó alternatívát nyújtanak a befektetési alapok, ugyanis euróban, dollárban ésforintban is kínálunk olyan alapokat, amelyek alacsony, fix jutalékkal vásárolhatóak meg. Érdemes arra figyelni, hogy ezek korlátozott időtartamban kereskedhetők, és némelyikük nem azonnali, hanem T+3, vagy akár T+4 napos elszámolású."

Inkább maradnék a daytrade-nél vagy a klasszikus T+2-nél. Daytrade esetében amúgy jogilag kiutalhatom mondjuk másnap a visszakapott forintjaimat? Technikailag gondolom, nincs akadálya.

Kikerestem, csak hogy használjam most már ezt a Tudástárat:

Mit jelent a t+2 napos elszámolás vételnél?

Ha Ön a prompt (azonnali) piacon vásárol valamilyen értékpapírt (például részvényt, befektetési jegyet, certifikátot), akkor a megvásárolt értékpapír a tranzakciót követő második napon jelenik meg fizikailag is a számláján, és a vételár is ekkor kerül fizikailag levonásra.

A papír jogilag már a megvásárlás pillanatában a tulajdonába kerül, így rendelkezhet is felette. Tehát a megvásárolt papírt azonnal el tudja adni. A vételár pedig ugyan a számláján marad fizikailag 2 napig, de jogilag már nem az Öné, így nem rendelkezhet vele.

Mit jelent a t+2 napos elszámolás eladásnál?

Értékpapír eladásnál a bevételként jelentkező összeg is csak 2 munkanappal később jelenik meg a számláján fizikailag.

Az összeget azonban az eladást követően azonnal fel tudja használni a prompt piacon vásárlásra, hiszen az ott vásárolt papírt is csak 2 munkanappal később kell fizikailag kifizetnie, amikorra a másik papír eladásából származó összeg már szintén fizikailag rendelkezésére fog állni.

[ Szerkesztve ]

No, leadtam az ajánlatot az MTEL-re, tanulópénz volt/lesz ez az egész, sokkal jobban fogok figyelni mostantól mindenféle üzenetre, köszi a helpet

Szia, azt esetleg meg tudod mondani, hogy webbrokerben latszik-e valahol, hogy az ep szamlan eppen mennyi a devizakonverzio miatt zarolt osszeg? En sem figyeltem erre a feltetelre, de ha tudok, terveznek vele a jovoben.

Reszben ehhez kapcsolodoan: forint szamlamrol befizetek ep szamlara, ott eurora valtok, befektetem, majd kesobb visszavaltom a befektetest, szoval ismet eurom van. Ilyenkor kulon euros devizaszamlat kellene nyitnom a kiutalashoz, vagy valaszthatnam a forint szamlamat, es akkor a forintra konvertalas mar nem vonna maga utan zarolast?

Szerintem simán elutalhatod az eurót forintszámlára, a fogadó bank át fogja váltani neked automatikusan, de majd a többiek jelzik, ha nem így lenne

Webbrokeren belül: Portfólióm/Várható készlet és ott a Pénzeszközök alatt HUF egyenleg (vagy a megfelelő) végén az Elkülönített mennyiség az, ami a zárolttal megegyezik.

iShares USD Treasury Bond 1-3yr UCITS ETF - rövid USA fix kamatozású államkötvények
iShares USD Treasury Bond 7-10yr UCITS ETF - közepes lejáratú USA fix kamatozású államkötvények
iShares USD Treasury Bond 20+yr UCITS ETF - hosszú USA fix kamatozású államkötvények

ezeket a kötvény ETF-eket nézem. Jól gondolom hogy ezeknek az arfolyama nem mehet minuszba normál korölmények között? (amíg nem lesz negatív alapkamat az USA-ban). Ha ez így van akkor jobban megéri ebben tartani a $-t mint devizában, legalább hoz valamit

De mehet mínuszba.
Vegyük az középsőt, amiben a 7-10 éves kötvények vannak.
Tegyük fel, hogy most mondjuk 2.5% kamatot fizetnek a bennük lévő kötvények.
Az USA-ban úgy döntenek, hogy minden új kötvény már 3% kamattal fog kijönni.
Ebben a pillanatban az ETF-edben lévő kötvények piaci ára azonnal csökken, ez pedig mutatkozik azonnal az ETF árfolyamában.

Egyszerűbb példa:
Ha te vettél tegnap egy 1000 Ft névértékű 3 éves 2%-os magyar államkötvényt és másnap kamatot emelnek 3%-ra ugyanilyen lejáratnál, akkor senki nem fogja megvenni a te 2%-os kötvényed 1000 Ft-ért.

Hogy mennyivel csökken a kötvényed értéke, az attól függ, hogy milyen durációjú (nagyjából a lejárattal arányos számított érték).
Azaz ha kamatemelés van, akkor az 1-3 éves árfolyama alig érzi meg, a 20+ éves viszont gazdagon bezuhanhat.
Viszont ha kamatcsökkentés van, akkor ugyanez van fordítva, a 20+ éves értéke jelentősen megnő, az 1-3 évesé alig növekszik.

Vannak floating rate kötvényeket tartó etf-ek, amikben olyan kötvények vannak, amik igazodnak az aktuális kamatszinthez, ezeknek kevésbé ugrálós az árfolyama,
pl: iShares USD Floating Rate Bond UCITS ETF USD (Acc)
[link]

Vagy USA infláció követő kötvényeket tartó ETF-ek, pl:
iShares USD TIPS UCITS ETF USD (Acc)
[link]

[ Szerkesztve ]

Semmilyet, mert többször próbáltam az adminisztrátorokkal, ügyintézővel is megcsináltatni, de nem tudok belépni a netbrókerbe.

Köszi az összefoglalót! És akkor pl KBC-n nem is tudok direktbe venni amerikai államkötvényt?

Nem tudok rá módot.
Ha devizában szeretnéd tartani a pénzed némi kamattal, akkor a MÁK-nál az eurós prémium állampapírt tudom javasolni.

Van felrerakva 6 havi megelhetesem, ezen kivul nincs semmim (par szazezer jatszos reszvenyen kivul). Mibe fektetnetek a helyemben havi 300-400e forintot? Ingatlant talan vennek ha beesnek az arak, de az is lehet megunom es elkoltozom mielott ez bekovetkezne, mas celom nagyon nincs, sima vagyonepites. Egyelore 50-50 S&P500 - PMAP-ra gondoltam.

[ Szerkesztve ]

Én a vésztartalékot MÁP+-ban tartom.

Havi 300-400e-ből már viszonylag költséghatékonyan lehet ETF-et venni, én azt csinálnám, hogy egyik hónapban PMÁP-ot vennék, a másikban S&P500-at.
Viszont amit részvény ETF-be szándékozol tenni, az olyan legyen, amit hosszú távon is tudsz nélkülözni.
Akármikor jöhet egy -20%-os korrekció.

Az arányokat igazítsd a kockázattűrésednek megfelelően:

Elég nagy eltérés van a legrosszabb év tekintetében.

Én nagyjából ezt csinálom. Nem pont S&P 500, kicsit több amerikai részvény van az ETF-ben (kb 600), de nagyon együtt mozog az S&P 500-zal, a maradék meg megy PMÁP-ba. Arányaiban ez a havi összegből 80% ETF és 20% PMÁP (egy korábbi hozzászólásomban írtam pár napja, hogy egyébként meg nagyon nagy túlsúlyban van nálam az állampapír, azért is megyek már egy ideje az arányok javítására ilyen módszerrel).

A PMÁP tiszta sor a kincstárnál, az S&P 500-at viszont jobban körbe kell járni. Hazai befektetési alapon keresztül vennél bele, vagy külföldi ETF-en keresztül? Melyik kibocsátó ETF-jét választod, melyik brókeren keresztül, melyik tőzsdén, milyen devizában? Akarsz-e osztalékot negyedévente felvenni, vagy inkább forgassák vissza a megtakarításba?

Arra érdemes számítani, hogy nem fogod tudni havonta 50-50 százalékban megosztani a megtakarításodat, mert vagy az ETF magas névértéke miatt nem jön ki a matek, vagy a havi 200 ezer ETF-be rakva aránylag túl magas költséggel járna (de van, ahol ez még alatta is van a minimum összegnek). Helyette inkább az lesz, hogy egyik hónapban PMÁP, a következőben S&P 500, és így tovább (látom, közben erre terel mgoogyi is ).

[ Szerkesztve ]

2. bekezdesre reagalva: Nem neztem meg tuzetesebben utana, KBC-nel van jelenleg szamlam, nyilvan azt szeretnem ami a legkoltseghatekonyabb. Osztalekot nem akarok.

KBC-nél elég nagy választék van, úgyhogy jó eséllyel találsz megfelelőt. Nekem nincs ott számlám, de nézegettem korábban, és úgy emlékszem, hogy ott ugyan alacsony a vételi jutalék százalékos mértéke, de van minimum díj tranzakciónként (ez talán tőzsdénként változhat, és olyan 7 euró körül lehet), szóval ha rámész a költséghatékonyságra, akkor ott már inkább 2-3 havi megtakarításod együttes befektetése a legjobb (várakozás közben kimaradsz az esetleges emelkedésből, de úgysem lehet jól időzíteni a beszállókat, és hosszú távon valószínűleg nem lesz ebből igazi hátrány).

Itt azért megjegyezném, hogy ha PMÁP-ot, MÁP+-ot veszel, akkor nem kötvény-részvény portfóliód van, hanem egy halom pénzed de facto bankbetétben (csak épp az van ráírva, hogy állampapír), meg egy másik halomban színtiszta részvény portfóliód. A megtakarításaidban a részvénypiac volatilitását csak a kötvények értékének nyers tömege fogja tompítani, azok antikorrelációs felértékelődése nem. Ez most jól néz ki, hogy mennyivel többet fizet a hagyományos kötvényeknél, de nem szabad elfelejteni, hogy egy krach során sokkal inkább észnél kell majd lenni.

KBC-nél ez van:

iShares Core S&P 500 UCITS ETF (Acc)
ISIN: IE00B5BMR087
CSPX NA (Amszterdam) néven fut náluk

Eurós, osztalékvisszaforgatós.

Azt hiszem ez az, amit HUF-ban a Béta piacon meg lehetne venni, már ahol tudod.. a KBC-nél pont nem..

@flimo:

"A megtakarításaidban a részvénypiac volatilitását csak a kötvények értékének nyers tömege fogja tompítani, azok antikorrelációs felértékelődése nem. "

Igen, ez így van. A portfólióelmélet szerint stabil országok államkötvényeit kéne venni, hogy meglegyen az antikorreláció. Viszont a kötvény szerepe a portfólióban a stabilitás is és általában az ajánlott deviza a kötvényrészre a saját devizánk, hogy ne legyen devizakockázatunk.
Így magyarként praktikusabbnak éreztem a PMÁP-ot erre a célra.

Újrasúlyozás egyelőre befizetésekből lesz évente, később pedig ha már minden évben jár le TBSZ-em, akkor lehetőségem lesz mozgatni a pénzem a MÁK és a KBC között.

[ Szerkesztve ]

[https://www.portfoliovisualizer.com/backtest-asset-class-allocation#analysisResults]

Lehet vele játszani, semmi szándékos nem volt a 72-es startban.
Bogle klasszikus 60-40-ében Intermediate Term Treasury van, azért választottam azt.
A jövőre nézve elég használhatatlan a hosszú kötvénybika miatt.
Pl. a Long Term Treasury 100%-ban is nagyon jól teljesített a múltban.

Milyen konkret termek az, ami "hagyomanyos kotveny", es mivel viselkedik maskeppen mint egy allampapir valsag eseten?

Ez érdekes, random capitalnál nem így van. Ott csak az eredeti devizában lehet kiutalni.
Pedig elvileg törvényi megfelelés miatt van ez, akkor most a két cég máshogy értelmezi?

A portfóliókban emlegetett kötvények pl. USA fix kamatozású államkötvények, olyanok vannak ezekben pl:
iShares USD Treasury Bond 7-10yr UCITS ETF - közepes lejáratú USA fix kamatozású államkötvények
iShares USD Treasury Bond 20+yr UCITS ETF - hosszú USA fix kamatozású államkötvények

Ezeknek megvan az a tulajdonsága, hogyha a részvényekből menekül ki a pénz, akkor általában ide szeret jönni és növeli a keresletet ezekre a kötvényekre. A nagy kereslet miatt kisebb kamat mellett is eladhatja az USA a kötvényeit, és minden már piacon lévő kötvény többet fog érni. Ezáltal van egy kis negatív korreláció, amikor a részvények zuhannak, ezek többnyire emelkednek. (Meg egyébként is szeretik azzal serkenteni a beteg gazdaságot, hogy kamatot csökkentenek.) Ez az emelkedés meg arra jó, hogy a portfóliód részvényrészének esése ellen dolgozzon és megmaradjon a pénzed nagyjából. Ezáltal drágán adhatsz el kötvényt és ebből olcsón vehetsz részvényt, hogy helyreállítsd a portfóliód arányait

A gyenge és kevésbé stabil országok meg pont fordítva járnak ilyenkor, mint az USA. Ilyenkor senkinek sem kell pl. görög államkötvény, ezért csak akkor vesznek tőlük kötvényt, ha jó magas kamatot fizetnek.
És amikor neked van egy 3%-os görög kötvényed és felemelik 10%-ra a kamatot, akkor a 3%-os kötvény árfolyama lezuhan, ergó korrelál a részvénypiaccal és nem tölti be a "hagyományos" kötvény szerepét.

[ Szerkesztve ]

A Magyar Államkötvény például, de még inkább amerikai, német, esetleg svájci megfelelői, mert válság esetén az egész magyar piacról menekülni fognak, nem csak a részvényekből.

A Magyar Állampapírok azért állnak közelebb bankbetéthez, mint kötvényhez, mert nincs rendes másodpiacuk, illetve vissza lehet váltani őket. A viselkedésbeli különbség, ami itt fontos nekünk az az, hogy az új kibocsátások kamatszintje befolyásolja a másodpiaci értéküket.

Tegyük fel a tőzsde beesik 20%-ot, ezért sokan fejvesztve eladják, és a pénzből államkötvényt vesznek. Ez letolja a kamatokat, legyen mondjuk 5%-ról 2%-ra. Neked volt év elején 6 millióért részvényed, 4 millióért 10 éves kötvényed. Év végén van 4.8 milliónyi részvényed, 200 ezer kifizetett kamatod, a kötvényeid értéke meg kb 5 millióra ugrott.

Ez két dolgot jelent: nem 20%-al esett a portfóliód értéke, hanem maradt ugyan annyi (ez most tök véletlenül jött így ki a hasraütött számokkal, a valóságban inkább kisebb esésről van szó ilyenkor). Másodrészt a 60-40 felosztás megtartásáért át kell rendezned a portfóliód: eladni kb 1 millióért drága kötvényt, és a (kamattal együtt) 1.2 millióért venned olcsó részvényt. Ha következő év végére visszaáll a tőzsde szintje és a kötvénykamatok is, akkor lesz részvényed 7.5 millióért, 160 ezernyi kamatot kapsz, a kötvényeid értéke viszont visszaesik kb 3.2 millióra. A két éven nyertél kb 860 ezret (8.6%), akinek tiszta részvény portfóliója volt meg nullán van, hacsak nem pánikolt be az esés során, és szállt ki, kimaradva a második évi növekedésből is.

Ez az elmélet, ami régen, és akkor is főleg amerikai piacra működött. Ha megnézed az öt éves kötvényt, 2.5%-ot fizet, szemben az öt éves MÁP+ közel 5%-os EHM-ével, ezért nem igazán éri meg most ezzel foglalkozni, legalábbis magyar szinten.

A kék vonal az USA részvénypiac, a piros pedig az USA hosszú kötvény.
Ha megnézed a 2008-as válság körül és utána is elég jól mozogtak ellentétesen.

A sárga pedig egy klasszikus 60-40 részvény-kötvény portfólió évente helyreigazítva.

Egyébként hogyan látod, miért gyengélkednek / esnek a telco papirok? Pl. Magyar Telekom a franc se tudja visszamegy-e valaha a 800-as tartományba, de a német piacon a DT sem remekel, az általad emlitett Telefonica pedig maga a katasztrófa...

Alapvetően stabil közműcégek, de hát folyamatos fejlesztés is van, mind vezetékes (üveg), mind mobil téren. Ráadásul illene felülniük az IoT hype-ra, esetleg felhőszolgáltatások, akármi... Nem mélyültem el a telco világban, csak egyszerűen furának tartom, hogy a "4. ipari forradalom" idején pont ezek a papirok nincsenek sehol.

Captrader-el van valakinek tapasztalata?
https://www.captrader.com/en/payments/deposit-funds/

Draga a fejlesztes, noni nem nagyon van hova, es sok a challanger. Evekkel korabban az uzenetkuldo appok, kicsit kesobb mar voip, a volument csak adatforgalomban tudjak novelni, de gyakran csak hasonlo aron adnak tobbet. A legujabb pedig, hogy jonnek az olcsonak tervezett muholdas szolgaltatok, videki, iot piacot komolyan veszelyeztetve. Ehhez tedd hozza, hogy a tobbi szektor szaguld, es maris nem olyan kecsegteto az a stabil bevetel hosszu tavon.

Máp+ webkincstáros vásárlásához milyen adatok szükségesek, ha még el sem utaltam a számlámról a pénzt? Nincsenek nálam az Államkincstár papírjai és tudnom kéne, milyen adatokat küldjenek el nekem.

Amit ma letölthetsz, ne halaszd holnapra!