Végül nem sikerült Win to Go-t csinálni, de nem a módszer hibája. Ugyebár Linux van csak a gépen, azon nem lehet Win to Go-t fabrikálni. Feltettem QEMU KVM-be a Win10-et. Aztán próbálkoztam Rufus-szal. Viszont nem látta az USB-re kötött SSD-t, USB hard disk opció bekapcsolásával sem, utána sem, hogy a KVM-mel átadtam a fizikai USB eszköz kezelését. Az átadott USB eszköz egyébként meg is jelent guest Win10 alatt, tehát működött a passthrough, mivel a proci támogatja nem csak a VT-x-et, de a VT-d-t is. Valahogy a SATA-USB átalakító nem akart működni, amin az SSD lóg, pedig a Win10 tartalmazza a driverét (ASM1153), mégis csak valami felkiáltójeles USB Mass Storage-ként ismerte fel, nem lehetett erről lebeszélni a netről letöltött driverrel sem. Ugyanezen ok miatt a WinToUSB-s megoldás sem működött volna.

Na, de én se voltam rest, átvertem a telepítőt. Fogtam a Linux alatt /dev/sdb alatt megjelenő, USB-re kötött SSD-t, és -device file=/dev/sdb,format=raw paraméterrel úgy adtam át a virtuális gépnek, mintha valódi merevlemez lenne. Simán működött, elindult virtuális gépen a Win10 telepítő, azt hitte, hogy merevlemezre települ, szépen lement a telepítés a külső SSD-re. Utána bezártam a virtuális gépet, újraindítottam a fizikai gépet, és simán, egy zokszó nélkül bootolt a külső SSD-ről, immáron nem a virtuális gép, hanem a fizikai gép. Annyi, hogy elölről detektálta az eszközöket, de működik, semmi korlátozás, semmi hibaüzenet, fut USB-ről a normál Win10, mindenféle To Go nélkül

Ez még egyszerűbb volt annál a módszernél is, ami a C terv lett volna. Azt egy amcsi YouTube-videón láttam. A fószer úgy telepített Win7, Win8, Win10-et, hogy valami spéci telepítőt indított, abban nyitott javítókonzolt, és abban adott ki parancsokat, fogta a telepítőben lévő .wim lemezképet, és ezt írta ki a HDD-re, majd a HDD-ről indítva a rendszert átméretezte a partíciókat. Mert ugyebár a modern windowsok Vistától felfelé már nem másolgatnak fájlokat, meg készítenek registryt, meg meg minden nyavalyát, mint előtte a Win9x/NT/2k/2k3/XP, hanem fognak egy kész, működő lemezképet (.wim file) és ezt húzzák fel a célmeghajtóra, persze a mérete nem stimmel elsőre, úgyhogy mindjárt át is méretezik. Így mindjárt egy komplett rendszert kapnak, és sokkal gyorsabb, mint fájlonként vergődni. Viszont az én módszerem egyszerűbb, mint spéci telepítőzni, meg még utána külön átméretezni.