Hétvégi vicces sztori:
Áthívott barátom, hogy van neki egy rossz kazánja, vigyük ki az utcára, majd elviszi a MÉHbe.
A helyszínen kiderült, hogy a kazán régi jó, vastag lemezből hegesztett lemezkazán és nem több, mint 300 kg. Ja, és a pincében van. Négy voltunk, a lejáró szűk, de felcűgöltük, kb. kockázatmentesen (mondták, hogy fogjuk meg négyen és vigyük fel, de úgy voltam, hogy ha bárki megsérül/elejti/megcsúszik, akkor az alsó két ember kb. meghal, úgyhogy elvetettük), ki is vittük a ház elé az utca mellé (kertvárosi kis utca).
De hogy a fenébe juttatjuk el a MÉH-be? Nos, alig 19 órával a kazán utcára kerülése után kaptam a fotót a feleségtől, hogy kiszagolta egy lomis és már teszi is fel az utánfutóra.
De a szomszéd néni kiment, hogy ingyen nem viheti el, adott egy ezrest érte.
A lényeges konklúziók:
- a semmiből is képes megtestesülni egy lomis, ha valami értékesebb lom van az utcán
- a szomszéd néni gyakorlatilag eladta a más szemetét egy lomisnak! 
