Az osztalékos cuccokat azért óvatosan érdemes ajánlgatni, mert azokat tbsz számlán is be kell vallani minden évben, ami plusz nyűg. Ennél egy total return etf, ami visszaforgatja az osztalékot, jobb választás lehet.

https://www.kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/tozsdei-adozas/osszefoglalo.html

Osztalékjövedelem magyar kibocsátótól TBSZ NINCS

Én pedig pont részvényekről írtam, nem ETF-ről. Tőlem még sose vontak adót a magyar TBSZ számlára kapott részvényosztalék után.

BTW, nem tudom odahaza mi az ETF-ek adójogi státusza, de itt a németeknél a visszaforgatós után is adózni kell, ez szerepel is az éves adóigazoláson, amit a brókercég kiállít. Mondjuk jövőre ez is változik...

Nem adózásról beszéltem, hanem bevallásról. Bevallást kell leadni TBSZ számlán is, ha nem magyar osztalékfizető bluechipet veszel (Google, stb.). Erre gondoltam.

Ha csak magyar részvényt vesz, akkor nem kell bevallás tbsz-en, de az beszűkíti kínálatot.

Tényleg egyikőtök se olvasta el a kérdést? Az volt a kérdés, hogy az állami támogatás határán túl érdemes-e még befizetni rá.

Egy valami nem tiszta nekem még az ETF-ekkel kapcsolatban. Ha nyitok mondjuk az Államkincstárnál TBSZ-t jövőre, akkor tudok rá vásárolni például iShares Core S&P 500 ETF-t? (Most nem az a lényeg, hogy mit, hanem mondjuk iShares-ről.) Vagy valamit félreértek.

ETF-et ott vehetsz, ahol küföldi tőzsdéhez adnak elérést, az államkincstárnál gondolom nincs ilyen. Bankoknál és brókercégeknél van erre lehetőség.

Másik fórumon írták, hogy banknál megfontolandó, hogy befeketési alap helyett ETF-et vegyen az ember, mert bár a vételi költsége nagyobb, de utána az éves költsége sokkal alacsonyabb, mint egy alapé, ezért sokkal kedvezőbb költséggel lehet hosszabb távon tartani, mint egy alapot.

Köszi! Mondjuk a KBC-nél se vészes a számlavezetés ahogy nézem, de a minimum díjak miatt 1 millióval mondjuk nem biztos, hogy megéri beszállni.

[ Szerkesztve ]

kincstárnál nem tudsz ra venni kulfoldi cuccokat, de talan magyar alapokat igen ha jól emlekszem

youtu.be/KKSQtQqLVdU ill "az a 10 ember ide, aki benne van a "kis" csoportba, többiek meg huzzanak""

Miért ne lenne érdemes? Attól függ, mit akarsz. Ha naponta akarsz adni/venni, arra lehet, hogy nem olcsó, de ha valami index ETF-et veszel 1 millióért hosszabb távra, akkor ott nem sokat számít a minimum díj.

Pontosítanék: kis hazánkban is létezik ETF, igaz csak egyetlenegy. Az OTP kezeli. Itt van a KIID lapja:

https://www.otpbank.hu/static/otpalapkezelo/download/KBI_OTP_BUX_ETF_20170714.pdf

Mivel én indexkövető alapba akarok fektetni, összehasonlítottam a többi Bamosz által közzétett magyar indexalap KIID lapjával, és valóban az OTP ETF-nek messze kisebb az évi folyó költsége: 0,64%. Míg a többieké 1-5% között van. Bár az OTP ETF vételi és visszaváltási költsége elég magas a többihez képest: 3%.

Viszont mielőtt rohannék a bankba, kíváncsi lennék, milyen egyéb költségek terhelik a tőkémet, onnantól, hogy letettem a pénzt Jucika elé a bankfiókban, odáig, hogy visszavettem tőle.... Sosem volt még bankszámlám, eddig csak az államkincstárnál utaztam állampapírokban.

Én úgy tudom az államkincstárnál csak állampapírokat lehet kapni. Azt viszont csak ott érdemes a totál minimális költségek miatt. Itt egy költség összehasonlító kis okosság:

http://penzugyi-tudakozo.hu/ertekpapirszamlak-osszehasonlitasa-melyik-a-legjobb/

Mint látható, az Államkincstár minden bankot ver, ezért jelen tudásom szerint állampapírt venni bankban bűn.

Az OTP-nél lehet külföldi ETF-eket is venni, amiknek pl. 0.1% vagy hasonló az éves költségük.

Na, ez a másik dilemmám: ha külföldi etf-et veszek milyen költségeim lesznek még? A devizaváltásról tudok, hogy az az egyik. Na és mennyivel kockázatosabb, mint a hazai?

A költségeket megnézheted a kondíciós listában, a kockázatosságra vonatkozó kérdést pedig inkább fordítva kellene feltenni, hogy a hazai ETF mennyivel kockázatosabb, mint a külföldi. Ha fejlett piaci ETF-eket nézünk, akkor ugyanabban a kategóriában a fejlett piaci álalában kevésbé kockázatos, éppen a piac fejlettsége miatt.

A piaci fejlettség szempontjából rendben van, de ha én itt vagyok, a pénzem meg valahol az amerikai cégeknél, nem lesz gondom az ügyintézéssel, ha borul a bróker? Vagy ez nemzetközileg is be van stabilizálva? Vannak olyan biztosító szervek, mint itthon a Beva pl.?

Ha hazai banknál vagy brókernél veszed a külföldi papírt, akkor a brókered is hazai, vagyis az itteni befektetővédelem vonatkozik rá.

A másik kérdés az alapkezelő megbízhatósága. Ha külföldi ETF-et veszel, akkor nyilván meg kell nézni, hogy kitől veszed, ki az alapkezelő, az ember nem bízza zugcégekre a pénzét. A fejlett piacokon a védelem is fejlettebb, de az érdekes kérdés, hogy ha valami probléma van, akkor hogyan jutsz a pénzedhez.

Ezért ilyen papírt csak annak érdemes venni, aki legalább angolul tud, mert ha történne valami, akkor lehet, hogy idegen nyelven kell kommunikálni, pl. kitölteni valami webes formot, vagy hasonlót. Magyarul nem biztos, hogy lenne lehetőség kommunikációra.

Valóban nem nagy költség, fáradt voltam már a kondíciós lista nézegetése közben. Viszont pont emiatt fogok valószínűleg az év elején és az év végén vásárolni. Havi 100-200k-nál nem érdemes mindig berakosgatni ahogy néztem.
Még az amerikai adózásnak kell utánanéznem, illetve a cégnél, hogy én egyáltalán vehetek-e.

[ Szerkesztve ]

Szeretnék venni Prémium magyar állampapírt (nyilvános ajánlattétel). Az nem világos számomra, hogyha idő előtt kiveszem belőle a pénzt és csak márciusonként van kamatfizetés (és én pl. szeptemberben venném ki), akkor megkapom a március - szeptember közti arányos kamatokat? Az 1% büntetéssel tisztában vagyok, azt értem.

Napi árfolyama van, ami az 1%-os bünti miatt jegyzéskor 99%-ról indul, és fokozatosan megy fel az időarányos kamat mértékével. Aztán hozamfizetéskor visszaugrik az árfolyam, és kezdi elölről. Lejárat előtti visszaváltás esetén az éppen aktuális napi árfolyamon tudod eladni, tehát abban benne lesz az utolsó hozamfizetés óta felhalmozott kamat (minusz bünti).

Már kérdeztem, de nem jött rá kielégítő válasz:

1. Nem magyar állampolgár, magyar lakcím nélkül nyithat-e az államkincstárnál számlát, hogy aztán euro államkötvényt vegyen?

2. Ha az illetékessége szerinti országban tőkejövedelmekre magasabb az adó, mint Mo-n, amit ugye automatikusan levonnak, csak a különbség után kell fizetni, vagy kérni kell külön, hogy ne Mo-n, hanem az adóilletékesség szerinti országban fogja az ember befizetni az adót és ott számolom el az adóbevallásban?

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany

Miféle büntiről beszéltek? Ha lejárat előtt veszed ki a pénzed állampapírból, az nem azt jelenti, hogy feltöröd, mint egy bankbetét esetében, hanem csak azt, hogy valaki megveszi tőled, kifizetve az addig felhalmozódott kamatot, és tartja tovább. Ezután te kifizeted a kamatadót, meg a kifizetés díját, a többi a tied. Semmi büntiről nem tudok. Vagy lemaradtam valamiről?

[ Szerkesztve ]

Meg.
Kötvény bruttó árfolyama egyenlő nettó árfolyam plusz felhalmozódott kamat.

PMÁK-ot nem adhatsz el akárkinek. Az Államkincstár pedig le fog vonni 1%-os "büntit" az idő előtti értékesítésért.

Szeretném pontosan sorra venni a várható költségeimet, ha külföldi ETF-be fektetek. Eddig ennyit látok előre, aki járatos a témában, megköszönném, ha kiegészítené az alábbi költséglistát, vagy ajánlana alacsonyabb költségű utat. A KBC Equitas kondíciós listájában találtam ezeket:

TBSZ számlanyitás díja: 25.000 Ft
Számlavezetés havi díja: 0,01%, min. 99 Ft,
Nemzetközi tőzsde normál megbízás díja: 0,35%

Gondolom van még az ETF-nek is egy éves folyó költsége, de erről nem találtam infót. Hol lehet ezt megtalálni?

[ Szerkesztve ]

Az a 25k szerintem csak a kezdésként kötelezően elhelyezendő pénz, tehát kvázi nem díj, abból vásárolhatsz.

Amúgy lesz még költséged a deviza váltásoknál, illetve az ETF-nek magának is lesz valamennyi költsége.

[ Szerkesztve ]

Ha az Államkincstárnál nyitok TBSZ számlát, annak van költsége? A jelenlegi bankomnál (ERSTE) a TBSZ számla havi költsége 350 Ft.

Szia!
Nincs költsége.

Ha a külföldi díjcsomagot választod, akkor a normál tőzsdei megbízás ára 0,30%, de itt a számlavezetés havi díja min. 499 Ft (bizonyos egyenleg ill. forgalom felett így jobban jössz ki). Az ETF költsége be van építve az árfolyamába, és ETF-enként változik, hogy mekkora a mértéke (de általában max. néhány tized %, de van, amelyiknél csak néhány század %). A devizakonverzió úgy tudom 1% (és ezt majd a visszaváltásnál is meg kell fizetni). De ezen és ezen az oldalon jobban össze van foglalva.

Devizaváltás jól ráver költségekre.

Szerencse, hogy nem akarok részvénybe fektetni. Nekem nem tetszik a központi bankok által felfújt eszközárbuborék, és nem akarok várni 20 évet, hogy megtérüljön a kaland, ha pukkan a lufi.

[ Szerkesztve ]

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Akkor mibe fektetsz? Mi az alternatíva? Az egyre csökkenő kamatú kötvények?

Ez engem is érdekelne, mert úgy néz ki én hivatalosan nem vehetek részvényeket TBSZ-re. (Banknál dolgozom.)

Ilyenről még nem hallottam, hogy egy banki dolgozó a saját pénzét ne feketethetné abba, amibe akarja. Mi köze ehhez a munkáltatónak?

Pontosítok: vehetek ETF-et, de csak a saját dolgozói accountomra, úgy meg nincs TBSZ.

Nézd meg a téged érdeklő euro állampapír tájékoztatóját.

Ez itt az egyik 2018-asé:

http://www.allampapir.hu/ismerteto/P%E2%82%ACMAK_2018X_ismerteto.pdf

Ha jól emlékszem, az eurós papírt pont külföldieknek találták ki, mivel ők prémiumot meg bónuszt nem vehetnek.

És miért fontos nekik az a 25 ezer letét tbsz-n, ha a normál számlára nem kell semmi? Meg miért nyitna valaki tbsz számlát, ha még 25 ezer forintja sincs, amit rátegyen? Nem értem.

Szerintem törvényi előírás, MNB tájékoztatóban is szerepel.

Aha, államkötvény

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Érdekes, mikor az államkincstárnál nyitottam a TBSz-t, én is úgy olvastam kell a 25k letét, de nem kérték.

[ Szerkesztve ]

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Nem gondoltam volna, hogy az Ahának van más jelentése itt a helyeslésen kívül. Tehát abszolút hozamú alapot nem.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Érthető a tartózkodásod, én is érzem magamban ezt. Viszont köztudott, hogy végsősoron a részvények jelentik a legjövedelmezőbb befektetést, így minden macera meg lehúzás ellenére érdemes vele foglalkozni. Ha életed végéig csak állampapírokkal foglalkozol az olyan langyos vízben üldögélés kategória, amire nem azt mondom, hogy hülyeség, mert kinek mi a jó, de azért érdemes átgondolni többször is, hogy legalább a portfóliód egy kisebb részét nem kéne-e kockázatosabb irányba hajtani.

"Vegyél állampapírt, ha jókat akarsz aludni. Vegyél részvényeket, ha jókat akarsz enni."

Adré Kostolany

Egyelőre csak megtakarítok. Ha lesz mit befektetni, akkor befektetem, de dollárban ETF-et venni havi 1-200k-ból nem éri meg nekem a költségek és a kockázat miatt.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Ráadásul emelkedő inflációs környezetben még a prémium papírok is az előző évek inflációjával kalkulálnak, ezért örülhetsz, ha megmarad a pénzed, és nem morzsolódik.

A PMÁP most 3.8%-ot fizet, és annyira nem emelkedik az infláció, hogy a reálhozam negatív legyen. Persze más kérdés, hogy mit értünk infláció alatt. Ha a lakhatás költsége is benne lenne, más lenne a helyzet.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid