A másik meg, hogy pl itt vidéken egyetlen egyszer szóltak csak, hogy menjünk be cuccért, mert asszony rendelt nemtudommár mennyi szart és egyszerre került a postához vmi 15csomag, ami be sem fért volna a postás táskájába. Azon kívül mindig kihozták házhoz.

Asszony itthoni postázásai meg sokszor postán maradóak, tehát eleve sem értesítés, sem csomag nem jut házhoz, hanem a megnevezett postahivatalba kerül. Aki a címzett (csak a neve van a csomagon, semmi más), bemegy és szól, hogy a nevére jött csomag. Kikeresik, odaadják, ennyi. Ez a legolcsóbb.
Az meg külön priceless, hogy a postáscsaj már jóideje megismer és ha látja, hogy a sorban én következem, akkor mire az ablakhoz érek (járvány miatt kint kell várakozni), addigra már ki is hozza az ablakhoz hátulról, mert tudja, asszony nevét meg az enyémet.
Postásból meg kétféle van, az egyik a motoros, ami a leveleket hozza, meg van egy aki egy dobozossal jár, ő a csomagokat teríti. Le van vele beszélve, hogy ha nem lennénk itthon, behozza és lerakja a kukatárolóban ha nem fizetős. Sokszor mire megnézzük ki csenget, már le is rakta és az autóból integet és megy is tovább, így neki is spórolunk időt.
Máskor, meg rendes és pl a kutyatápot behozza az ajtóig ha csak asszony van itthon. Igaz, év végén szoktunk neki adni 10est hálából. Teljesen jó.