(#39788) flimo, (#39789) akela91, (#39790) mgoogyi, (#39791) Lex Icon, (#39800) BÁ Nutrition

Neked válaszolok, mert Te voltál az utolsó ezen a szálon, de a többieknek is válasz a "kérdéseire" :)
Nem viccnek szántam a hozzászólásom. Sok ember a jelek szerint nem veszi figyelembe, hogy másként kell értékelni egy adott értékpapír kockázatát és egy portfólió kockázatát.
Teljesen jól diverzifikált egy 1500-1600 globál részvényt tartalmazó ETF, ott van a helye bármelyik portfólióban. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ennek a megvásárlásával pontosan 1 azaz egy darab értékpapír birtokosa leszel, amit pontosan 1 azaz egy darab cég bocsátott ki, jelen példában ez a BlackRock.

A kérdés, amiben Ti egyetértetek nagyon én viszont jelentős kockázatot látok benne, hogy nem bízzuk a portfóliónk nagy részét egyetlen egy cégre. Mennyire diverzifikált az a portfólió amiben mgoogyi 40% feletti kitettséget ad egyetlen egy pénzügyi cégnek?

Nincs semmi kifogásom a BlackRock ellen, hisz már kőkemény 32 éve piacon vannak. Azonban nem tekinthetünk el azoktól a múltbéli - és a jövőben is várhatóan előforduló - eseményektől, amelyek egy-egy adott céghez kapcsolódnak. Az 1600 globális részvény nagyon jó, tudjuk régóta, hogy a piac kicsit olyan, mint a fekete lovag (mindig győz), azaz nem szűnik meg, max nagyon gyengén teljesít. Ugyanez nem igaz a cégekre.

Kis gondolatébresztő:
Enron (2001) - igaz, hogy nem pénzügyi cég, de a lényeget mutatja, piszok módon meghamisították a számokat
Bernard L. Madoff Investment Securities LLC (2008) - ez esetben ugyanez történt, de itt már pénzügyi cégről van szó
Merrill Lynch (2007-2008) - kb. 50 milliárd dollár veszteség és felvásárlás lett a vége, de megúszta
Lehman Brothers (2008) - nem úszta meg
Morgan Stanley (2008) - 3 nap alatt 57%-os bukó az árfolyamban, Mitsubishi beszállt 21%-kal, FED pedig adott kölcsön 107 milliárd dollárt, így megúszta, de amúgy kuka lett volna ez is
Buda-Cash és Quaestor (2015) - hogy legyen magyar vonatkozása is dolognak

Azaz ne tévesszen meg senkit, hogy egy ETF-ben van 1500 részvény, amikor a kibocsátó csődbe megy, akkor hónapokig vagy évekig lehet kergetni a tulajdonod, ami a piaci mozgások vagy a cégnél lévő visszaélések miatt jelentősen kevesebb (akár 0) is lehet.
Lehet követni mgoogyi módszerét - egy cég mind felett - vagy elgondolkodni azon, hogy ha egy kibocsátónál van a portfóliód 40%-a vagy még több is, az tényleg kellően diverzifikált-e.

Szóval nem, nem viccnek szántam.

Egyébként pedig az említett ETF 64%-ban tartalmaz USD papírokat, ezen felül USD-ben denominált, úgyhogy ha a portfóliód +50%-a ebben vana, akkor nagyon jelentős USD kockázatot futsz.

Azt kihagyod, hogy ugyan az ETF 1 cég által kibocsátott, de ténylegesen ez egy doboz, amiben ott van az 1600 cég tényleges részvénye, mivel ez az ETF fizikailag is megveszi a részvényeket.
Ha a Blackrock csődbe megy, akkor is megmaradnak a részvények, amiket a tulajdonosok visszakapnak valamilyen formában.

Ha veszel 100 részvényt, ott is becsődölhet a brókercéged, ahogy ETF-nél is. A részvényhez tartozó cégekről már nem is beszélve.

[ Szerkesztve ]

Dax, eurostox futures -3%-os nyitást jelez, ma folytatódik a rossz hangulat. Medvepiac szagú kezd lenni. Persze okuk nincs irányt váltaniuk az indexeknek. Várom hogy Amerikában berobbanjon igazán a járvány, s akkor fogok újabb vásárlást végezni.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Ja, és még annyi, hogy a Blackrock ugyanúgy egy cég, mint a többi, tehát lehet nézni a fundamentumait, hogy rendben van-e a cég. Ha úgy érzed, nincs, akkor eladod a cuccot és veszel másik "csomagolócégtől".
Nekem most úgy tűnik, hogy nagyon is rendben vannak. Hasonlítsd össze pl. a Tesla-val. Mégis hogy veszik azt.

Valójában nem a Blakrocknál vannak a részvények, hanem egy független letétkezelőnél, aki teljesen elkülönítve kezeli a nála tartott dolgokat. És ez UCITS alapoknál elég szigorúan van szabályozva, a nagyon szigorú befektetővédelem az UCITS egyik fő célja.

"nagyon jelentős USD kockázatot futsz"
Jelentős, de a részvénypiac kockázata mellett ezt annyira nem kell túlaggódni. Emiatt nem is igazán van túl sok haszna a hedgelésnek tanulmányok szerint, inkább csak költsége. Sok nagy etf-et nem találsz, ami hedgelve van.
Ha meg emiatt aggódsz, akkor kereshetsz euróra hedgelt etf-ket.

"amikor a kibocsátó csődbe megy, akkor hónapokig vagy évekig lehet kergetni a tulajdonod, ami a piaci mozgások vagy a cégnél lévő visszaélések miatt jelentősen kevesebb (akár 0) is lehet"
Ez szerintem tévedés. Legvalószínűbben felszámolják a befjegyeket és visszakapod a pénzed. Ez persze lehet egy részvénypiaci mélyponton, ami szívás.

"Lehet követni mgoogyi módszerét - egy cég mind felett "
Jó cégnek tartom a Blackrockot, ahogy a Vanguardot vagy az SPDR-t is.
Ugyanakkor szeretem az egyszerűséget és nem látom nagy hibának, ha valaki a pénze felét az egyik legnagyobb globális etf-ben tartja.

Nem hagytam ki, hogy 1600 részvény van benne, de csőd esetén hónapokig vagy évekig kergetheted a tulajdonod. Nem leszel likvid, nem tudsz reagálni a piac változásaira, plusz senki sehol nem garantálja, hogy az úgy abban a formában mind meg is lesz. Lásd Madoff, Quaestor, stb.

Mindenki azt vesz amit csak akar. Én csak felhívtam a figyelmet arra, hogy egy pénzügyi cég kezébe helyezni a portfóliód +40%-át hordoz kockázatokat. Nem kell figyelembe venni, de azt nem mondhatod, hogy ez nem egy létező kockázat.

és még én vagyok paranoid, mikor megjegyzem, hogy nem jó ötlet 100%-osan bízni a magyar államban és a MÁP+ mindenek felettiségében...

Ha a 40% sok egy helyen, akkor az azt jelenti, hogy minimum 3, de inkább 4 értékpapírszámlát kell nyitnod és azokon minimum 3 (de inkább 4) alapkezelőnél kell elhelyezze a pénzét.

Nem mondom. Ha megnyerném a lottó ötöst, akkor lehet megcsinálnám mindezt, de addig...

Az a baj, hogy az arányokat elfelejted figyelembe venni a kockázatoknál.
Kockázata mindennek van, de nem mindegy mennyi és hogyan viszonyul a többi kockázatos megoldáshoz.

Ahogy fentebb írtam, a kockázat mértéke nem mindegy. Az állampapírnál az államcsőd a kockázatod, ami ha bekövetkezik, akkor a Ft-nak nem lesz értéke, így mindegy, hogy MÁP+-ban vagy a párnádban volt a pénz. Főleg, hogy akkor az utcán simán kinyírnak egy kiló kenyérért.

Azért a Questort jelentősen árnyalja a "rezsimi" kötődése azt kihagynám a felsorolásból.

(#39809) Lex Icon
" Az állampapírnál az államcsőd a kockázatod" És ha 2 nap alatt hoznak egy törvényt/rendeletet, hogy pl nem lesz ingyenes a kifizetés visszamenőlegesen sem? Nem pánik keltés, de a visszamenőleges törvénykezés is elég erősen divatba jött manapság

[ Szerkesztve ]

A brókercéged ellen egy bizonyos összegig megvéd a BEVA, az értékpapírod ellen nem. Lehúztam néhány évet befektetési bankokban és amit írtam az kvázi a jéghegy csúcsa. Egy rendesen diverzifikált portfólió esetén kiemelten figyelik (nem kézzel, hanem szoftverrel) a kitettséget egy adott értékpapírban, egy adott eszközosztályban, egy adott devizában, stb...

"nem jó ötlet 100%-osan bízni a magyar államban"
Szerintem sem jó ötlet. Viszont rövid távra nem végtelen nagy összeggel nem tudok jobbat a MÁP+-nál. Alig van kockázata, nagyon likvid és ehhez mérten jó a kamata. Kicsit túl szép, hogy igaz legyen cucc. A magyar emberek többségének tökéletes.

Itt most egy (kettő) adott kockázatra hívtam fel a figyelmet. Jelesen arra, hogy egy darab értékpapírba teszed a portfóliód 40-50%-át, az bizony hordoz magában kockázatokat.

A Quaestort árnyalja a rezsimi kötődése, de olyan szempontból semmi jelentősége, hogy érezteti a különbséget az alábbi két esetben.
Átlag Józsi: portfóliójában 50% Quaestor papír
Okos Józsi: porftóliójában 5% Quastor papír

Beütött a krach. Átlag Józsi rögtön vallásos lesz, hisz semmi esélye, csak az hogy az Úr majd megmenti. Okos Józsi meg nyel egy nagyobbat és tovább lép. Lehet, hogy abban az évben a 95% egyéb papírja hozott annyi pluszt, hogy éves szinten az 5% papír buktával együtt is pluszos.

Akkor fordítsuk meg a dolgot. Mit javasolsz akela91-nek, hogy hogyan fektessen be, ami biztonságosabb, mint ez az 1 ETF? Figyelembe véve, hogy ha jól emlékszem, nem túl nagy összeget fektetett be, tehát a költségtényező is számít.

Értem én Józsit, de a rezsim nélkül eljutott volna e odáig a Q, hogy 50% ot akarjon belőle Józsi?

És bebukik e akkor is a Q ha mondjuk Pémztásrosnak nem kellenek a szállodák ingatlanok és sorolhatnám. Ezzel csak arra célzok, hogy ez a borulás nem piaci alapon történt.

A Qauestort felejtsük már el, mert semmi köze jelen problémához. Ők a saját szemetüket adták el, míg a Blackrock a világ legnagyobb cégeinek papírjait. Van különbség.

MÁK-nál nyitott TBSZ-en lévő PMÁP-ra fogok kamatfizetést kapni a hónap végén.
Ez az első éve a TBSZ-nek, a kérdésem az lenne, ha újrabefektetem a kapott összeget például a jelenleg futó 5 éves PMÁP-ba, akkor az azon keletkezett kamat adóköteles lesz?
(Ugye a papír később futna ki - ebben az esetben -, mint a TBSZ.)

Van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata?

Szerintem az lesz, hogy ha nem bontod fel a TBSZ-t, akkor nem lesz adóköteles.
Ahogy kifut a TBSZ-ed, ez a most futó pmáp átkerül a sima értékpapírszámládra és adómentesen kamatozik tovább.

Tapasztalata még ezzel nem lehet senkinek, mivel nem olyan régóta vannak adómentes papírok.

Az adómentes papírok miatt tiszta sor, hogy nincs tapasztalat, nem is erre irányult a kérdés.

Korábbi tapasztalatokra lettem volna kíváncsi, hogy ha volt olyan kötvényed, aminek a lejárata később volt, mint a TBSZ lejárata, akkor csak a TBSZ lejárat utáni kamatokra kellett adót fizetni?

Remélem érthető, hogy mit szeretnék kérdezni, picit nyakatekert lett...

Több kibocsátótól vásároljon ETF-et. Ne csak egy cégtől. Ilyen egyszerű. Persze ha a teljes megtakarítás csak 1-2 havi fizetésnek felel meg, akkor az ember lehet kockázatvállalóbb. De ha mondjuk 5 év lenne azt a pénzt újratermelni, akkor már jobb óvatosnak lenni.

A hozamod azon része, amit TBSZ-en érsz el, adómentes, amit sima értékpapírszámlán, az adóköteles (volt).
Hogy ezt kikerüld, át kellett vezettetni új TBSZ-re az értékpapírjaid, mielőtt visszarakják a sima számládra. Ugyebár értékpapírt nem tehetsz be sima értékpapírszámláról TBSZ számlára, csak pénzt.
(Ez nem személyes tapasztalat, csak sokszor olvastam már róla.)

Hosszú távra fektetnék tengerentúli tech részvényekbe.
Mit javasoltok hogyan tegyem?
Szempontok:
- költség (átváltási és folyóköltségek), adó minimalizálása
- megbízhatóság
- befektetővédelem

Külföldi brókercégnél:
a befektető védelmet ki fedezi? (Mo-n az állam , de külföldön ki?)
mennyit számít, hogy nincs képviselet mo-n?

TBSZ-pontos fogalmával nem vagyok tisztában -használható az én esetemben valamire?

Revolut haszánlata?
Külfüldi esetén nekem egyértelműnek tűnik az előnye, mivel Ft-ban van a tőkém.
Magyar brókernél pl. RC brókernél, ha Appel részvényt szeretnék venni, Revolutról utalhatok dollárban, hogy ne kelljen az RC-nél átváltási költséget fizetnem?

[ Szerkesztve ]

"Hosszú távra fektetnék tengerentúli tech részvényekbe.
Mit javasoltok hogyan tegyem?"

Mindenképp etf formájában. Egy papírral kapsz egy jól diverzifikált portfóliót.
iShares S&P 500 Information Technology Sector UCITS ETF USD (Acc)
iShares Nasdaq 100 UCITS ETF (Acc)

globálisan: Xtrackers MSCI World Information Technology Index UCITS ETF 1C

Külfödi brókercég:
nem vagyok képben

TBSZ:
Magyar brókereknél/bankoknál lehet TBSZ-ed.
Gyűjtőév + 5 évig él, ami rajta van, annak a hozama adómentes (osztaléka nem).
Egyébként ugyanolyan értékpapírszámla, mint akármelyik normál értékpapírszámla.
Emiatt egyidőben 5 +1 TBSZ-ed lehet egy számlavezetőnél.

Revolut:
Ha sokat kereskedsz, akkor költséghatékony tud lenni, viszont nincs tbsz hozzá.
Utalhatsz revolutról magyar brókerekhez eurót költségmentesen, dollárt meg ha szerencséd van ingyen, ha nem, akkor lehúznak 20-40 usd-dal.

Csekkoltátok mostanában az OTP Suprát?
https://www.portfolio.hu/befektetes/20200311/beutott-a-panik-leolvadt-az-otp-supra-nagyot-buktak-a-befektetok-418875

Olaj és részvénypiac kombó hatása:

Na, ez szép. A napokban eszembe jutott, hogy rá kellene nézni, és megveregetni a vállam, amiért időben kiszálltam belőle. De aztán hanyagoltam, mert lehet, hogy amibe átszálltam, az még többet esett. Most már kíváncsi vagyok, este nézek egy összehasonlítást.

[ Szerkesztve ]

Osztalék is adómentes a TBSZ-en, erről papíron ki is értesítenek.

Az más kérdés, hogy ha nem hazai papírokról van szó (pl. amerikai részvény, külföldi ETF), akkor azt ők egyből vonják és a KBC-s, vagy egyéb brókercégnél vezetett számlára már meg sem érkezik.

Ezért kell többek közt accumulating ETF-et venni, ami visszaforgatja az osztalékokat.

Akkor csak sikerült magaddal megbeszélni, hogy nem adómentes.

Zsidaynak viszont ezt most szépen sikerült megúsznia. Eszembe is jutott ránéztem, a blogjára, van új bejegyzés. Ez a fricska különösen tetszett:

...sőt számos ország szinte bármire képtelen...

Vajon melyik országra gondolt a költő?

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

Te mindenbe belekötsz?

TBSZ-en az osztalék is adómentes. PONT

Ha a BÉT-en, vagy a BÉTa piacon veszel (akár külföldi) részvényeket, akkor nincs adó az osztalékra, csak ki kell várni az 5 évet. Így korábban már kaptam magam is osztalékot, hazai és BÉTa részvények után. Nem vonték le az adót, mert TBSZ számlán voltak.
Nem a TBSZ, vagy nem TBSZ miatt kell leadózni a külföldi tőzsdéről kapott osztalékokat. Ha pl. sikerül elérned, hogy kiutalják, akkor jogszerűen tudod a részvény/ETF vásárlását követő 5. év után adómentesen kivenni az osztalékot is.

Akkor nézz utána, mert nem adómentes a külföldi osztalék. Korábban linkeltem egy táblázatot erről, keresd meg!
Fentebb pedig egyértelműen külföldi/US ETF-ekről beszélnek.

És igen, ha butaságot ír valaki, bele fogok "kötni".

[ Szerkesztve ]

Van itt valakinek Otp Supra befektetése?

Lehet igazad van:
https://www.ersteinvestment.hu//hu/tbsz_elonyok.html

"A befektetések kamata, hozama, nyeresége, osztaléka után nem kell adót fizetni
A számlán elhelyezett befektetések hozama, kamata és a realizált árfolyamnyereség, továbbá az osztalék mentes a kamat- és árfolyamnyereség-, valamint osztalékadó alól."

Eddig úgy tudtam, hogy
- magyar részvényre semmilyen levonás nincs.
- amcsi részvények levonják a 15%-ot még ott helyben, így mivel itthon is 15% lenne, csak bevallásba kell beírni.
- egyéb részvény, ahol meg kisebb a levont osztalékadó 15%-nál, még lenne vele adókötelezettség

Nekem NYESZ-en van, portfólióm 15%-a (volt még nem olyan rég.. ).

Az Erste-nél hülyeséget írnak. Kell adót fizetni a külföldi után. Mivel a kifizetőnek kell levonnia, ezért vonják le az amcsik. De náluk ez 30% lenne, de ha a brókercéged igazolja, hogy te nem amcsi állampolgár vagy, hanem magyar, akkor csak a nálunk érvényes 15% SZJA-t vonják le.

"kamat- és árfolyamnyereség-, valamint osztalékadó alól."

Szerencsétlen Esrtesek azt se tudják, hogy ez a három mind ugyanaz és SZJA-nak hívják csak a jövedelem típusa más amire vonatkozik.

A KBC-nél normálisan le van írva.

Szendrei oldalán is van írás erről.

[ Szerkesztve ]

Bence Balázsnak is van adózási videója.

Na hát ma reggelre a Supra -14%-ot esett. Beszéltem egy Otp-s tanácsadóval és nem kecsegetett semmi jóval. Egyelőre nem látják hol a vége. Egy nap alatt akkorát esett a supra, hogy nem tudom az a nagyobb őrültség, hogy realizálja az ember a veszteségét, vagy a jobb reményben bízva nézze, hogy leolvad a pénze aztán majd feláll. Az a baj, hogy ilyen mérvű zuhanásnál nem a hozam kerül veszélybe hanem a tőke. Nektek mi a véleményetek?

[ Szerkesztve ]

Lassan lehetne az összefoglalónak egy adózás kisokos része.
Ha megírod, belepattintom.

Ne csinálj semmit. Ez egy hosszú távú kockázatos alap, ha megijedsz egy ekkora eséstől, akkor egy forintot sem lett volna szabad beleraknod és nem felel meg a kockázatvállalásodnak (vagy az időtávnak, amikor már szeretnél a pénzednél lenni).

A koronavírus megfogta a gazdaságot, ez hátbavágta a részvénypiacot, az olaj ára is esett, ennyi az oka annak, hogy esett az árfolyam. Ki fogja dolgozni magát.
Amikor mindenki parázik, akkor olcsóbbak a dolgok, most inkább beszállni kell, mint realizálni a veszteséget.

Milyen pénzügyi céllal fektettél a Suprába?

[ Szerkesztve ]

Az durva, hogy USA-ban meg mindig alig van fertozott, es ma gyorsulva esnek tovabb az indexek.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Ertsd jol. Meg nincsenek orias karantenok, vagy pl altalanos veszhelyzet, mint nalunk.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Szerinted más miatt zuhan, vagy csak szimplán félnek a járvány miatt?

Buliban hasznos! =]

Az USA vállalatok jelentős része multinacionális. Sokkal inkább érdekli őket hogy hol és meddig lesznek lezárások, mint hogy hány fertőzött van az USA-ban. A befektetőket érdekli még őket továbbá a turizmus összeomlása, a közlekedési cégek csődjei, és a profitvárakozások visszaesése.

[ Szerkesztve ]

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."