A "van hova fejlődni" témához pár adalék:
- Mikor még 111 km volt az Ultra Tisza-tó futás, akkor indultam rajta (feltávnál fel is adtam a meleget nem bírtam), és úgy volt, hogy 55,5 km oda, fordító, majd vissza. A legtöbb egyéni teljesítő mellett megy a kísérője bringán, visz neki mindent IS. Na, jön szemben Csécsei Zoli irgalmatlan tempóban, mögötte a kísérője egy ORSZÁGÚTI bringán. Nem montin, nem trekkingen, országútin!
- Komámat kísértem az UltraBalatonon az utolsó 70 km-en. Döcögünk, döcögünk, kérdezem, elég lesz-e a tempó? Válasz, amíg [Gilles] mögöttünk van, nem lehet baj. Aztán Gilles nem sokkal a cél előtt elkocog mellettünk, mint egy gőzös. Lassan, kicsit csoszogva, de ránézel és látod, hogy ez BE FOG ÉRNI. Ha bármi történik, akkor is.
- 2017: első nagyatádi teljesítésem, okosan úsztam, óvatosan bringáztam, hogy baj ne legyen. Mikor letettem a kerót, akkor az abszolút első három helyezettje már le volt zuhanyozva, nekem még egy maraton hátra volt...

(most rákerestem a nevemre a fent linkelt adatbázisban és én is benne vagyok, 4 versenyen teljesített 368 km-rel. Gilles 173 versenyen tolt le 29890 km-t. Igen, huszonkilencezer-nyolcszázkilencven km, nem elírás. )