Ma voltam egy igazi focimeccsen, életemben először. Mivel gyerekeket edzek, ezért ez elég nagy szám
A kiscsajok szezonzáró edzését egy közös kvízzel és fííííkával ünnepeltük, aztán az egyik edző kapcsolatán keresztül kaptunk jegyeket a svéd nemzeti liga meccsére a "régi" Ullevi stadionba, ami igazából az újabb, mert pár éve teljesen újjáépítették. Összesen 16 kiscsaj jelentkezett, azokat felvettük a falu focipályája melletti parkolóban, aztán irány a belváros. Nekem 2 kiscsaj jutott, egyből bevették magukat a 3. üléssorba, mert ott lehet bandázni.
A stadionhoz pont időben értünk, van alatta egy föld alatti garázs, ott leparkoltunk, aztán csak fel kellett menni. Megpisiltettük a kiscsajokat, mindenki kapott kis nasit, aztán irány a lelátó.
Még sosem voltam meccsen, ezért semmiféle tapasztalatom nem volt. Vittem magammal egy plédet, hogy ne a hideg széken kelljen ülni, ami pont jó volt 2 székre is, így az egyik edzőanyuval megosztottuk a plédet. A lánya fázott, így azt átvettem és olyan jól elvolt, hogy az egész meccs alatt az ölemben ült és mókázott.
A göteborgi IFK csapat 4:0-ra szétgyalázta az idegen csapatot, ebből 3 gólt láttam is. A negyediket éppen a kiscsajjal beszélgetés miatt elmulasztottam. A stadion túlsó oldalán "ültek" (ugráltak főleg) a helyi ultrák, ők nem voltak túl csendesek. Volt hangulat rendesen.
Hazafelé 3 kiscsajt vittem, aztán vége is lett a napnak.
Itthon a lányom legjobb barátnője még maradt plusz egy napot, így ma is itt alszik. Hoztam neki az anyjától friss ruhákat, aztán holnap én adom le suliba.
Ma sem kell majd altatni vélhetően, csak bedőlök az ágyba, aztán kész...