A beszelgetesunk ugy indult, hogy a szakitaskor rakerdeztem van e valaki. Mondta nincs, egyedul akar lenni. Nekem nem adodtak ossze a dolgok. Sejtettem valamit mert olyan mondvacsinalt indokokkal szakitott amik javithatoak es megoldhatoak. Pl kommunikacio.

Aztan lebukott egy fotoval. Az en gepemen dolgozott ki egy kirandulasi foto sorozatot. Eloszor meg azt is tagadta, hogy ott volt es mondta azok regi kepek csak nem emlekszem ra. Az exif infoban bennevolt mikor keszultek. A szakitas utani elso heten.

Erre mondta, hogy most ismerkedett meg valakivel. Mondtam elso randira nem mesz kocsical 2 oranyira (felismertem a helyet, eleg jellegzetes). Utana vallotta csak be, hogy ok mar talalkozgatnak par hete. Utana kiderult a kollegaja, de ezt is csak azutan mondta miutan en mondt neki hogy tudom.

Azt mondta par hete tart. Erre mondja haverom, hogy nem, mar sok honapja ez nyiltan tudott a cegnel.

Rakerdeztem, hogy ki az es hozza koltozott e. Letagadta, hogy eltalaltam a nevet es azt mondta, hogy nem dehogyis. Mindkettorol kiderult, hogg a nevet is jol tudtam es hozza koltozott.

Gyakorlatilag amig sarokba nem allitottam egy tennyel addig mindent tagadott vagy hazudott es csak utana ismerte be.

Azt mondta nem csalt meg es elobb szakitott. (Elejen azt mondta nincs senki), amikor mondtam neki, hogy soksok honapig jar ket fiatal es nem szeretkeznek akkor azert azt ne nekem meselje be. Ilyenkor csak lesutotte a szemet es nem tudott a szemembe nezni es valaszolni.

A ceges dolgok szinten. Nem volt tulora, nem voltak pentekenkenti hosszan bentmaradasok stb.

Szoval na... Azt se hiszem el amit kerdez.