Ha az Erste netbrokernél nyitok egy TBSZ számlát és erre veszek usa részvényeket, akkor 5 mulva mentesülök az eho fiezetés alól? (SZJA az nem lesz, ezt tudom)

Illetve TBSZ mellet muszály fentartani egy értékpapir számlát is vagy elég egy TBSZ?

Muszáj egy normál értékpapírszámla, amellé nyitsz minden mást.

A TBSZ mentesít az árfolyamnyereség után fizetendő 15% szja alól.
EHO nincs már.

Ha fizetnek az USA részvényeid osztalékot, az bevallásköteles. Tudtommal az amcsik levonják a saját 15%-ukat, így neked már nem kell többet fizetni a kettős adóztatás elkerüése végett.
Ebben kérek megerősítést valakitől, akinek van osztalékos amcsi részvénye.

Igy van, már eleve levonják a 15%-ot az USA részvények osztalékaiból, ezzel kapcsolatban nem keletkezik egyéb adóteher.

@Bestspiler7: Az az 5 év igazából majdnem 6 év lesz, ha most nyitod a TBSZ-t, mert az első év a gyűjtőév és a másodiktól indul az 5 év.

Értem köszönöm.
És usa részvény vasárlás esetén nekem jelenleg forint számlám van, akkor azt még az Erste gondolom átválja dollárba és gondolom ezen is fog keresni igaz? (vagy mi alapján vált?)
Pár tippet megköszönnék, hogy mire kell figyelni USA részvényeknél

Szerintem minden bróker vált neked pénzt. Nem tudom mekkora spread-del fognak, valahova 0.5% és 1% közé tippelném. Kereskedési időben válts, különben várhatóan nagyobb lesz ez a költség.
Devizát is lehet beutalni, nem csak forintot.

Az értékpapírszámládon nem csak forint lehet, hanem más deviza is (és persze értékpapírok is). Az Ersténél nem vagyok ismerős, de alapvetően neked kell valahogyan szert tenned dollárra. Ez lehet úgy, hogy dollárt utalsz az értékpapírszámládra vagy a brókerrel váltatod át a forintodat dollárra. A dollár utalásnak szokott egy elég combos költsége lenni a köztes "levelező" bankok miatt, és nyilván a bróker is rátesz valamennyit a devizakonverzióra.

Inkább hogy mire kell figyelni az erste brókerrel, nem ők voltak azok, akik x EUR / USD-t automatikusan levontak a bejövő osztalékokból, "adminisztrációs költség" címszóval?

Persze ha csak olyan részvényt fogsz tartani, ami nem osztalékfizető, akkor hótmindegy.

Így van, azt ersténél van alkotmányos adminisztrációs költség, a díjjegyzékben szerepel, hogy mennyi.

(szerk: 38207-re)

[ Szerkesztve ]

Ez alapján szochó van amcsi osztalékra, és tbsz-en is adózási egyezmény szerint vonnak osztalékadót. Az eho fizetés a kamatokra szűnt meg, lehet azzal kevered. Illetve ugye tudsz tenni erről nyilatkozatot, hogy eléred a limitet.

Ezt én is rosszul írtam, sorry. Normál értékpapírszámlán tényleg van szochó is USA osztalékra, csak TBSZ-en nincs.

Köszönöm, akkor TBSZ-en ezek szerinted csak ebben 2 esetbe kell adózni:
-Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből
-Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből

Azt hol tudom megnézni, hogy melyik cég fizet osztalékot?

Sziasztok!

Nem találtam a 100< választ. Normál értékpapírszámlán vezetett részvény (BÉT-en eláérhető magyar részvények) esetében nyereség után csak az SZJA-t kell megfizetnem? Illetve ha nem volt nyereségem, akkor semmit, ugye?

[ Szerkesztve ]

Sony XZ٩(̾●̮̮̃̾•̃̾)۶ / LG UJ620V / Kanto YU6

Az EHO megszűnt, ahelyett van SZOCHO 2019-től.
Igazad van, valóban van SZOCHO az osztalékra, de ez tudtommal a plafonos szocho, ami normális fizetésnél kimaxolódik és nem kell vele foglalkozni.

Igen, de ezt lehet hogy a számlavezetőd le is vonja magától.
Én TBSZ-en tartok mindent, úgyhogy nincs tapasztalatom erről.

Lehet roszul irtam
"Köszönöm, akkor TBSZ-en ezek szerinted csak ebben 2 esetbe kell adózni:
-Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből
-Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből"

Elvileg ez után se kéne adózni, ha elég szocho-t fizetsz a munkabérdből. (havi bruttó munkabére 320.000 Ft/hó fölött elvileg már jó vagy)
Vagy ezt rosszul tudom?

Az osztalékadó és a szocho két különböző dolog.

Ennyi idő, én a múlt pénteken fizettem be kártyával eurót és ma 11 óra körül jelet meg az egyenlegemnél.

[ Szerkesztve ]

Ha vennék Apple részvény, ott ugye van osztalék, akkor TBSZ esetén mikor kéne bellanom majd az adót? (Minden évben vagy majd ha lejár a TBSZ 5 év után)

Minden évben az előző évi osztalékokat kell bevallani.

Örülök hogy erről beszélünk, az a kérdésem hogy amennyiben KATA-s egyéni vállalkozó vagyok (magyarul nem "normális" a fizetésem) akkor pontosan miket kell majd bevallanom TBSZ számla mellett? Van osztalékot fizető ETF-em és részvényem is.

Egy kis infó, hátha valakit érdekel, vagy valakinek még újdonság.
Revolut-ról USD utalása RC számlára, levelező bank kihagyásával, költségek nélkül, működik.
A GYIK-ban van egy Raiffeisen-es számlaszám, oda lehet közvetlenül USD-t utalni. A Revolut ugye ingyen utalja, a fogadó oldalon szintén nincs díj ha USD-t utalsz (azaz ha nem kell váltani).
Itt is meg kell adni a közleményben az ügyfélszámot és a nevet, és már mehet is. Kipróbálva 100 USD-vel, utalás tegnap délután, és ma már meg is jelent a pénz a RC számlámon.
Van EUR-nak is ilyen számlaszám, szóval ha valaki ki szeretné hagyni a közvetítő bankot, így megteheti.

Ez megy nagyságrendileg nagyobb összeggel (mondjuk pár ezer dollárral) is díjmentesen? Mert 100$-ig úgy vettem észre, hogy nem vonnak díjat a levelező bankok.

500 dollarig tuti, de ezt nem fogod tudni egysegrsen megmondani, mert minden levelezobank mas dijjal dolgozik

Ha 500 dollárig tuti, az sem rossz, mert több utalásra szétszedve már lehet így pár ezer dollárt díjmentesen átutalni.

Itt nincs levelező bank, aki díjat vonna, nem kellett semmi ilyet megadni. Ez az RC saját USD számlája, szerintem, tehát nagyobb összegeknél sincs költség.

2.b) Deviza utalás Raiffeisen Bankon keresztül:
EUR befizetése:
12010532-01203531-00500000
IBAN: HU 8712 0105 3201 2035 3100 5000 00

USD befizetése:
12010532-01203531-00600007
IBAN: HU 8712 0105 3201 2035 3100 6000 07

Ennyi az egész, meg a megjegyzésben az ügyfélszám és a saját neved.

A levelező bankot nem te adod meg, az közbeiktatódik, ha nem USA-n belüli USD átutalásról van szó. Nagyobb (pl. több ezer dolláros) utalásnál szerintem várható egy 20-40$ körüli díj. Azt nem tudom, hol a határ, van-e egyáltalán fix határ vagy minden a szerencsén múlik.

A hogyan tudok oldal szerint ezek a számlaszámok készpénzes befizetésre vannak fenntartva. Jó tudni, hogy utalást (ráadásul külföldi utalást) is tudnak fogadni, de arra nem vennék mérget, hogy USD utaláskor ezzel a számlaszámmal ténylegesen ki lehet kerülni a levelező bankot.

[ Szerkesztve ]

Az RC oldalán az INFO -> GYIK menüpontban van egy részletes leírás, ahol van egy " Hogyan utalhatok pénzt a Random Capital Zrt.-nél vezetett számlámra?" fejezet. Itt írja le a deviza utaláshoz a 2.a) Keler-en keresztül, és a 2.b) Raiffeisen bankon keresztül a dolgokat.
Megkérdeztem az ügyfélszolgálatot, hogy a Raiffeisen-es utalássl is mehet-e akkor az USD utalás, mert az egyszerűbb, és annak van-e valami díja. Válaszoltak, hogy nyugodtan mehet oda is az USD utalás, díj csak akkor lenne, ha nem USD utalnék oda, mert akkor konverzió van. Ennyi.
Tegnap kipróbáltam 100 USD-vel (valaki korábban ennyit utalt a Keler-en keresztül, levelező bankon keresztül, és ekkor már vontak neki díjat), gyorsan oda is ért az egész, és nem vontak díjat.
Hogy a háttérben van-e levelező bank, azt nem tudom, de gondolom, az ügyfélszolgálat mondta volna, és annak lenne díj vonzata.

[ Szerkesztve ]

Ilyeneket nem kellett megadnom.
A Revolut-ban felvettem a kedvezményezettek közé az RC-t a nevével, címével, IBAN számával, majd az utaláskor már csak az összeget és a közleményt adtam meg, ilyeneket nem kért.

Az a gond, hogy teljesen mindegy, hogy a RC Rafis vagy Keler-es számlájára utalsz, ha USD, akkor van levelező bank. Az összegtől (meg még pár más dologtól) függ, hogy felszámítanak-e díjat vagy sem.

"Megkérdeztem az ügyfélszolgálatot, hogy a Raiffeisen-es utalássl is mehet-e akkor az USD utalás, mert az egyszerűbb, és annak van-e valami díja. Válaszoltak, hogy nyugodtan mehet oda is az USD utalás, díj csak akkor lenne, ha nem USD utalnék oda, mert akkor konverzió van. Ennyi."

Igen, a részükről ennyi, ők nem vonnak semmit, de a közvetítő bank igen, ha úgy jön ki.

Egyébként korábban már 2x is leírtam, hogy a Rafira utalt pénz is megérkezik, de az KP befizetésre van fenntartva. Az, hogy a RC jófejségből elfogadja az utalást, az egy dolog, de hivatalosan a Keler-en is át kellene menjen.

[ Szerkesztve ]

Igen, én is ezért kérdeztem, hogy nagyobb összeggel is tutira díjmentes-e, mert ilyenkor szokott jönni a kellemetlen meglepetés, hogy kis összegre díjmentes, majd beutal az ember egy nagyobb összeget, és jön a 20-40 dolláros díj.

Az évben nyitottam új TBSZ-t Erste-nél és be is fektettem Vanguard FTSE All World-be, viszont elnézve a piacot már nem érzem úgy, hogy a jövőbeli megtakarításomat nyugodt szívvel helyezném el bármilyen equity-ben. Tudom, hogy egy átlagembernek időzíteni a befektetését nem kifizetődő, ezért is tartom a pénzem nagy részét még mindig bent.

Azonban túl nagy % cash-ben sem szeretnék ülni a jövőben, Ti mit ajánlanátok erre az esetre? Simán csak MÁP+, és ha már úgy érzem, hogy visszaforgatnám ETF-be, vagy részvényekbe, kamatfizetés időszakában kiveszem, vagy RC-nél keressek mondjuk egy treasury, vagy global aggragate bond ETF-et?

Köszi előre is!

UBRTHUHB
Mivel nekem is van Raiffeisen bankszámlám, azon meg tudtam nézni a Raiffeisen bank kódját.

Elmezdtem Rwvolut Tradinggwl bohockodni

Kisebb osszegben vettem US reszvenyeket rajta, siman hodlerkedni

Technikailag jol mukodik, faek egyszeru illetve ez a share splitting is hasznos, ha dragabb reszvenyt vennel vagy fix osszeget fektrtnel be

Kerdes: cnn moneynak nincs valami rangsora a forecast szekciojahoz? Reszvenyenkent rakeresve mutatja mindegyiknek az elemzoi indikstorait, de engem valami lista erdekelne, pl 10 legjobb elemzoi varakozassal biro reszveny, vagy akar osszes Nasdaq reszveny listaban

Van olyan ökölszabály, hogy a hosszú távú portfóliódban a részvény arányod mindig legyen legalább 25%. Félni mindig van mitől.

MÁP+:
+ egész magas kamat, likvid
- foint kockázat, infláció kockázat

PMÁP:
+ reál kamat
- nem elég likvid, válság esetén inkább defláció van

Rendes államkötvények (értsd német, amerikai, stb., vagy ezek aggregálva)*
+ valóban jó arra, hogy válság esetén tartsa az értékét, némely válságnál még növekedett is az értéke, durációtól függően
- alacsony kamat

Én a PMÁP + global aggregate eur hedged kombóra esküszök.
MÁP+-ban vésztartalékot tartok.

*pl:
iShares USD Treasury Bond 1-3yr UCITS ETF
iShares USD Treasury Bond 3-7yr UCITS ETF
iShares USD Treasury Bond 7-10yr UCITS ETF
iShares USD Treasury Bond 20+yr UCITS ETF
iShares Core Global Aggregate Bond UCITS ETF EUR Hedged
Xtrackers Global Sovereign UCITS ETF 1C EUR hedged
Amundi ETF Barclays Global Aggregate 500m UCITS ETF
Xtrackers Global Sovereign UCITS ETF 5C

A 20+-os nekem az már para kategória, a többi megfontolásra érdemes lehet.

Inkább MÁP+-ban legyél, mint cash-ben.

Köszönöm szépen, az iShares Global Aggregate-ot néztem én is, elég nagy a fund size is, erre a célre valószínűleg ez lesz a választásom.

Mindenképp marad 25% részvény arányom, sőt, még jóval több is, csak már nagyon elbizonytalanít a mostani helyzet több tényező miatt is. Néhány fórumon részvényeknek már konkrét szurkolótáborai vannak (AMD,TSLA), hasonlóan, mint 2017 végén a crypto-nál. Tudom, hogy a Tesla nem csak autót gyárt, de ez a valuation nekem borzasztóan magas még így is, kb 1.300.000 autót kéne kiszállítaniuk hozzá a következő 5 évben, hogy arányos legyen. (a matekban azért nem vagyok 100%, de közeli szám)

Illetve egyre több helyen azt látom, hogy, aki soha életében nem foglalkozott ilyennel, megkérdezte, vagy arról beszél, hogy a tesla-ba kell fektetni, mert az állandóan felmegy. Még durvább, aki rögtön azzal kezdi hogy call option-t vesz, mert ingyen pénz és ebből mindenki meg tud gazdagodni.

Nagyobb esély van arra, hogy tévedek, és egyáltalán nem reprezentatív a minta, de nekem ez már a mánia fázisnak tűnik és attól félek, hogy nem fenntartható rövid-középtávon. (Szerintem a Fear/Greed index se lehet hosszútávon 90 feletti, bár bevallom, nem néztem annyira régebbi adatokat, hogy mennyire követte le valósan a piac alakulását)

Egyedi részvényeket lutrinak tekintem, nem foglalkozom velük.

Hírek/eufória/hisztik szintén nem annyira foglalkoztat, mert időzítés lenne belőle.

Így maradok a fix arányoknál.

Ha parázol, akkor kisebb részvényarány + máp+-ban legyen vastag tartalékod. Szerintem.

Sziasztok!

A most vásárolt MÁP Plusz hétfőn fog megjelenni a Webkincstár felületén ugye?

₿ ... ₿ ₿... ₿ ₿ ₿

szerdán

[ Szerkesztve ]

Köszi.

[ Szerkesztve ]

₿ ... ₿ ₿... ₿ ₿ ₿

Üdv
Biztos amatőr kérdés, de érdekelne a véleményetek, hogy a Magyar Állampapír plusz-ból, érdemes-e csak sima nyomdait venni? Mert ez egyszerűbbenek tűnik, csak megveszem a postán és kész, a kamat ugyanannyi, nem kell az államkincstárba értékpapír nyilvántartási-számlát nyitni meg ilyesmi, vagy mindenképp jobb a számlán lévő, ti melyiket választanátok inkább?

Elektronikus jobb.

[ Szerkesztve ]