Nem, a linkelt cikket nem olvastam korábban, de az bíztató a végen, hogy elvileg tervezik a devizakülföldiek számára is megnyitni a lehetőséget. Mondjuk az ügyfélszolgálatokon az is évek óta ki van függesztve, hogy hamarosan a helyi kártyás POS befizetés vásárlásank fog minősülni.

Egy másik fórumon írta valaki, hogy devizakülföldiként nem tud olyan papírt venni, amilyet szeretett volna, és akkor néztem utána, hogy tényleg, a kincstár szigorúbban szabályoz, mint a nyilvános ajánlattételek, és a weblapjuk szerint ez még most is így van.

A tévedés jogát fenntartom, nem biztos, hogy a konkrét helyzetben is érvényes a korlátozás, de ez már határterület.

[ Szerkesztve ]

De, arról beszél, hogy hány elemed van.
Külön eszközosztálynak tekinti az amcsi total market részvényt és az international részvényt, vagy pl a amcsi small-cap valuet.
Van ez a rész a szövegben:

"My opinion is that you need at least three asset classes in your portfolio"

Rákattintasz a linkre a 3 eszközosztályos szöveggel, ahol megkapod a bogle 3-fund portfóliót, aminek az elemei:
Total Stock Market Index Fund
Total International Stock Market Index Fund
Total Bond Market Index Fund

A fő eszközosztályok valóban azok, amit írtál, de egy portfólióban konkrétabban adják meg a kisebb eszközosztályokat.

mivel van érvényes személyije, lakcím- és adókártyája szerintem simán tud regisztrálni az ügyfélkapun, senki se fog azzal foglalkozni, hogy hol él valójában. A NAV kijelentkezés szerintem az egészségügyi járulékra vonatkozik amúgy, az adóazonosítónk nem szűnik meg a halálunkig. A külföldi lakcímet is illendő lett volna bejelenteni, ilyenkor is van lakcímkártya, amin csak az van h "külföldi cím", de mivel megmaradt a magyar címe, annál jobb.

Magyar állampolgár hogyan lehet Mo-n devizakülföldi???
(google: Devizabelföldi a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet ...)

Eszébe ne jusson banknál állampapírt venni

Ez total hulyeseg akkor, rossz nevet hasznal. Meg az alosztalyok is bovebbek ennel. Gondolom ez olyan lehet, mint a nagysegrenddel modoroskodas, total rosszul hasznalva.

Mondjuk igy legalabb mar annak van ertelme, amit mondani akar ezzel

Szerintem nem használ rossz nevet, angolban rengetegszer látom ilyen értelemben.
Pl a merrimen oldalán is használják ebben az értelemben:
http://www.merriman.com/category/investing-101/

"Similar to the reasons for including other asset classes in an investment portfolio, such as emerging markets equity"

Amikor direkt a nagy eszközosztályokra hivatkoznak, akkor eléteszik, hogy main vagy major asset classes.

Meg alapvetően rossz ötlet összemosni egy us treasury bondot egy emerging government bonddal, mert teljesen máshogy viselkednek.

Másik példa:
https://www.portfoliovisualizer.com/backtest-asset-class-allocation#analysisResults

Az ügyfélkapus számlanyitásnál nekem gondom volt decemberben: az Elektronikus csatornák oldalon a Mobiltelefonszám mezőbe csak 10 karaktert engedett beírni a rendszer, így nem tudtam teljes értékűen kitölteni, ellenben a Kapcsolattartási adatok oldalon megengedi a 11 karaktert helyesen, pl. 36201234567. Írtam az ügyfélszolgálatnak és azt a választ kaptam, hogy kivizsgálják és csak a kapcsolattartási telefonszámot töltsem ki, de inkább bementem személyesen, hogy rendesen legyen kitöltve, nem tudom azóta hogy áll a dolog.

[ Szerkesztve ]

Soha ne dobj vízbe alkálifémet!

Köszönöm válaszod!

Látod erre nem gondoltam, hogy ennyibe van egy, amik alapján tájékozódtam ott lehetett részletben bármennyiért venni..
Akkor ha jól értem a havi berakosgatást EUR-ba érdemes skippelni, mert sok a költsége, a magyar piacot meg azért, mert sok a bukó?

Az éves tervezett összeg (kerekítsünk akkor 500k HUF-ra) rendelkezésre áll tartalékban, így be tudom rakni egyszerre is, ez esetben is érdemes csak egyfajta ETF-ben gondolkodni?
A rebalance az így gondolom bukta lenne ha külön TBSZ-eken vannak az egyes elemek, vagy ez nem gond?

sziasztok,

utalnek be RC szla-ra, EUR-ban vennek insturmentumot. Revolut-rol ha utalok, az koltsegmentes mindket oldalon (RC oldalarol igen ha EUR utalas erkezik ugylatom a kondicios listaban), valaki ilyet csinalt mar, ha igen mekkora osszeggel?
koszonom!

Commodore Amiga 500 - es a kepzeleteinek tobbe semmi nem szab hatart! // VCIX-DCV&CMA

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy alaposan olvasd el és rágd meg Stanlee (#38096) posztját.

Hacsak nem valami extrém ritka adóparadicsomban élsz, akkor majd helyben be kell vallanod a magyar kamatjövedelmet, osztalékot, árfolyamnyereséget is, és adóznod kell utána a helyi szabályok szerint.

Persze el is lehet hallgatni, aztán vagy rájönnek, vagy nem. Csak ugye az adócsalás.

angliaban van valami olyan szabaly hogy ha a kulfoldi jovedelmeidet nem hozod be az orszagba akkor adoznod sem kell utana. de eleg kutyulmanyos egy torveny. nem emlekszem pontosan kb 5 eve olvastam.
sot asszem ha csak kb 2000 font alatti akkor be is hozhatja. ha nagyobb akkor meg valami 10 evig tologathatja, es aszem ha nem hozza be akkor storno.
sok kedvem nincs utanaolvasni. itt vannak egyeb taxshelterek jelenleg amik nekem megfelelnek igy nem kell trukkozni

youtu.be/KKSQtQqLVdU ill "az a 10 ember ide, aki benne van a "kis" csoportba, többiek meg huzzanak""

Ha az 500k valóban tartalékként funkcionál, akkor azt nem szabad ilyen hosszú távú befektetésbe csatornázni, mert akkor nem lesz mihez nyúlni, ha baj van.

A BÉTa piacos ETF-ek között van kisebb egységárú is, ha az pont olyan indexet követ, ami neked kell, akkor az még jó lehet. Az árjegyző magas spreadjét kompenzálja az alacsony minimum díj, de arra figyelni kell, hogy csak akkor vásárolj, amikor az árjegyző is jelen van, nem pedig beugrani a durván félreárazott ajánlatoknak.

Inkább az lesz a probléma, hogy nem fogsz olyan ETF-et találni a BÉTa piacon, ami olyan indexet követ, amiben a fantáziát látod, és muszáj lesz eurósat venni, de ott meg érdemes lesz kivárni, amíg összejön az 500k, és akkor egyben intézni. RC-nél 6,5 euró a minimum díj, amit az 500k forintnyi euródra levonnának. Azt matekold ki, hogy amit befektetsz, az várhatóan mennyi idő alatt dolgozza le ezt a díjat. Mert ha túl kicsi összeggel vásárolsz, akkor akár évekig tart, mire a bekerülési jutalékot kitermeli, annak meg nem sok értelme van.

Én rebalance-t nem csinálok, csak az új pénzeket irányításánál figyelek arra, hogy ne romoljon vele a portfolió elemeinek aránya.

Tavaly költségmentes volt mindkét oldalon. Egy összegben a legnagyobb ilyen utalásom 2600 euró volt.

UKban élek. Nem nevezném adóparadicsomnak.

Milyen tax shelterre gondolsz pontosan?

Ilyen osszegeknel tortenik Revolut azobositas?

És azt majd el is kell adnod egyszer, ami egy újabb jutalék felszámítás. És a pénzt vissza is kell utalnod magadnak, ami újabb jutalék (eurónál ráadásul nem is kevés).

Előre nem lehet tudni. Algoritmusok futnak a háttérben, kitudja hány paramétert figyelve, aztán vagy ráugranak a feltöltésedre vagy nem. Korábban volt, hogy egyszerre 3000 eurót küldtem át Revoluton, nem ugrott rá. Aztán később 1000-et, arra meg ráugrott.

Engem rögtön a nyitás után (2019. május) 90 ezer forint feltöltésénél elővettek, hogy igazoljam a pénz forrását. Utána pár hónapon keresztül volt 1000 euró környéki utalásom saját magamnak, aztán az első RC felé indított utalásom lett 2600 euró (jó két és félszerese a korábbi havi utalásnak, és az ehhez szükséges forintot egy összegben töltöttem fel bankkártyával, ami szintén többszöröse volt a korábbi feltöltéseknek). Plusz teljesen új címzett, aki nem is én vagyok, ráadásul nem is magánszemély.

Nem volt semmi kötözködés, gond nélkül ment a feltöltés, átváltás és a kiutalás is.

Van más tartalék, az 500k befektethető összeg, kérdés hogyan lehetne ezt egyszerűen, hatékonyan. Teljesen képlékeny a dolog, előkészítés szintjén tartok még.

Lehet kicsit túl bonyolítottam ekkora összeghez, esetleg egy 60-40-es portfólió működhet?
pl. kezdésnek berakom a 60%-ot valami World index-be, és 40% menne mondjuk állampapírba, ez egyszerűbben hangzik, aztán esetleg később bővíteni 1-1 ETF-el arányosan, talán ez életképesebb ötlet mint összeválogatni 5 féle ETF-et a keretből, jól gondolom?

Több helyen is olvastam, hogy az ír ETF-ekkel is óvatosan kell, mert magas az adó, ez nálunk is érvényesül? Vannak olyan bevált ETF-ek World, ACWI amik nálunk bátran használhatóak?

Inkább a teljes 500k-t rakd pl. World ETF-be, majd ebben az évben a havi 40k-t állampapírba. Kis összegek esetén nem érdemes szétdobálni a költségek miatt, inkább hol ide, hol oda. MÁK-nál nincs költség, így kis összegekkel is jó, de ETF-be inkább egyben.

Ha visszaforgatós etf-et veszel, szerintem nem sokat számít, hogy ír vagy nem.
Osztalékfizetésnél tudom elképzelni, hogy másmennyit vonhatnak le, egyébként ha justetf-en megnézed ugyanazt az indexet követő cuccokat, ugyanazt a hozamot adják nagyon-nagyon kis különbséggel. Szerintem semmi gond az írrel. Tudsz linket adni, hogy hol olvastad?

Ha 1db world etf-et használsz + állampapírt, az is jól működik.
Ezeket nézd meg kezdésnek:

iShares MSCI World UCITS ETF (IWDA)
Fejlett világ nagy és közepes méretű cégei
TER 0.20%
~85%-át fedi le kb. a fejlett világnak

SPDR MSCI ACWI UCITS ETF
Fejlett és fejlődő világ nagy és közepes cégei
TER 0.40%
~85%-át fedi le kb a fejlett és fejlődő világot együtt

Vanguard FTSE All-World UCITS ETF (USD) Accumulating
Fejlett és fejlődő világ nagy és közepes cégei
TER 0.22%
~90%

SPDR MSCI ACWI IMI UCITS ETF
Fejlett és fejlődő világ nagy, közepes és kicsi cégei
TER 0.40%
~99%

Meglepő, hogy a fejlett és a fejlett+fejlődő ETF eredmények között milyen kicsi a különbség. Mintha nem is számítana, mert úgyis csak a fejlettek húzzák.

Valahol 15% alatt van a fejlődő rész, egyelőre nincs nagy súlya. Én azért preferálom az ezt is tartalmazó cuccokat, mert bármi lehet hosszú távon, pl.. Kína vagy valamelyik másik nagyobb ország is megerősödhet durvábban.
Kiszámoló Miklós egyértelműen a fejlett világot preferálja.

[ Szerkesztve ]

Igen akkor valószínűleg nem visszaforgatós adó volt, eleinte még azokat néztem, ha jól emlékszem Bogle Heads-en volt szó valami 41%-os adóról, de akkor az osztalék után lesz..

Legelőször M1, Robinhood nevekkel találkoztam, beleéltem magam milyen nagyszerű, könnyen kezelhető appok, bármennyivel, automata portfólió.. stb.. aztán kopp.. nálunk semmi ilyen nincs
Már be is voltam regelve egy hasonlóra mikor rátaláltam erre a TBSZ-es módszerre.. és elkezdtem újragondolni mit hogyan.

justetf-et nézegettem már, elég sokat, oda vissza keresgetve mi lenne jó, abból mi van RC-nél, de ezek a technikai dolgok kicsit bezavartak.

Valószínűleg akkor maradok egy itt ajánlott ETF-nél kezdésnek + állampapír.

(#38121)Lex Icon:
Igen ez vállalható opció, akkor még kevésbé kell aprózni, a papír meg összegyűlik mellette majd.

Köszönöm a segítséget, átnézem a dolgokat újra ezek alapján.

Mind a 4 megvan az RC-nél az instrumentum keresőjük alapján.

Valóban, csak a 2 SPDR-nek 0,4% a TER-je ami már jelentős, valamint az SPDR MSCI ACWI IMI UCITS ETF-nek kicsi a mérete (140 M€), pedig pont utóbbi a legnagyobb lefedésű vegyes.
A Vanguard meg nincs 1/2 éves.
Az iShares az szép nagy, olcsó, 10 éves, de 63% USA túlsúlyos és csak fejlett piacok vannak benne.
Persze lehet mellérakni egy EMIM/IS3N iShares Core MSCI EM IMI UCITS ETF USD (Acc)-t és meg van a "világ koktél" több mint 4 ezer céggel.

[ Szerkesztve ]

Mivel EU tagállamokról van szó, így itthon adózol az itthoni szabályok szerint (15% osztalékadó). Tehát lényegtelen, hogy az írek mennyit tejelnek.

Egyetértek, de ez van, ebből kell főzni.
Egyébként a Vanguard oszfalékfizető párja már régóta megvan és nem tartok tőle, h megszűnne.
A bogleheads egyébként vagy a Vanguardot javasolja vagy az iwda+emerg imi kombót, amit írtál.

(Én a Vanguard felé húzok.)

Errol mar volt egy csortem itt par honapja valakivel. Az a baj, hogy a fejlodo piacokon nem a gdp novekedest veszed meg, hanem a tozsdeindexet. Es ott sokkal kevesbe van szerepe a tozsdenek a finanszirozasban, nem tokebevonas a tozsdere lepes szerepe, hanem inkabb presztizs.

Emiatt a valodi novekedesi fazisbol csak a fejlett piacokon tudsz tobbnyire reszesulni.

A Vanguard -> FTSE All-World Index-ében ~11% az EM piac. Ilyen részesedés mellett hiába lódul meg az EM piac, ebben az indexben nem lesz sok hatása. Viszont ha külön kezeled (IWDA+EMIM), akkor lehetőséged van súlyozni vagy akár kiszállni bármelyik oldalból.

[ Szerkesztve ]

Az FTSE és az MSCI emerging és developed felosztás más:
https://www.justetf.com/uk/news/etf/msci-vs-ftse-which-etf-provider-is-the-best-index-provider.html

Mindkét lehetőség jól lefedi a világot.

Illetve a large cap-mid cap-small cap határaik sem ugyanott vannak.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

A tőzsdei dolgoknak nagyon a tanulási fázisában vagyok még. A következő kérdések most inkább csak elméletiek, nem konkrét vásárlási szándékra irányulnak.

1.
A kérdés, hogy pl ez a Tesla papír:
https://www.tradingview.com/symbols/NASDAQ-TSLA/
és ez:
https://www.tradingview.com/symbols/XETR-TL0/
bitre pontosan ugyanaz?
A különbség pedig csak annyi, hogy az egyiket Nasdaq-on a másikat a Xetra tőzsdén árulják? Illetve, hogy az egyiket USD-ben, a másikat EUR-ban vehetem?

2.
Ha pl Xetra-n vettem egy darab TL0 részvényt, akkor azt a Nasdaq-on is eladhatnám, mint TSLA részvény? Vagy csak ugyanazon piacon lehet a papírt eladni?

3.
Az árfolyam ilyenkor együtt mozog a két tőzsdén (nyilván az EUR/USD árfolyamot figyelembe véve) vagy extrém esetben akár az is előfordulhat, hogy Nasdaq-on feljebb megy egy nap 10%-ot, míg a Xetra-n ugyanazon nap lejjebb megy 10%-ot az árfolyam?

4.
Adózási szempontból, ha jól olvastam, akkor az árfolyamnyereség után ugyanúgy kell adózni EGT-n belüli és EGT-n kívüli tőzsdén vásárolt részvény esetén is (15%). Tehát a fenti példát nézve, mivel a Tesla nem osztalékos részvény, ugyanannyit kell állambácsinak fizetni, akármelyik tőzsdén veszem meg.
Ha tegyük fel, osztalékos lenne, akkor Nasdaq-on véve SZOCHO-t is kellene fizetni az osztalék után. Xetra-n véve nincs SZOCHO. Jól értelmeztem?

5.
A kereskedési jutalékot és az EUR/USD árfolyamot leszámítva milyen szempontokat érdemes még figyelembe venni, ha egy papír több piacon is elérhető?

Ezer köszi a segítséget

Ha hülyeséget írok, akkor remélem majd remélem valaki kijavít, de igyekszek válaszolni.

1, Igen, ugyanaz, csak másik tőzsdén birtoklod.

2, Ha át tudod transzferáltatni másik tőzsdére, akkor talán.

3, Együtt mozog. Spreadben lehet különbség, mikor vásárolsz/eladsz. Emiatt ilyen szempontból azok a tőzsdék jobbak, ahol az adott papírnak nagyobb a forgalma.

4. TBSZ-szel meg tudod úszni az árfolyamnyereség utáni adózást, ami tudtommal tényleg csak a 15% szja.
19.5%-os szocho és 15% szja van asszem osztalékra, de ez a szocho asszem plafonos(~700k) és ha eléred egy évben a plafont a fizudból levonásokkal(/egyebekből), akkor nem kell fizetni. De nem vagyok adószakértő, alaposan nézz utána, ha majd úgy alakul! Nem hinném, hogy megúszhatod a szocho-t vagy az szja-t a tőzsde miatt, ez magyar adózási törvény. Tudtommal az amcsik pl. levonnak pont 15% osztalékadót és a kettős adóztatást el lehet kerülni, így itthon már kell ezt befizetned. Hogy ehhez a brókereddel vagy mással mit kell intézned, nem tudom.

5. Tranzakció költsége / likviditás. (EUR/USD árfolyam miért lehetne szempont?)

Köszönöm!!!

4.
A SZOCHO-val kapcsolatban pl itt írnak:
https://szendreiadam.hu/befektetes/befektetesek-adozasa/
További jó hír, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka után nem kell SZOCHO-t fizetned. Ez azt jelenti, hogy például az OTP részvényed után nem, de az amerikai részvényeid után meg kell fizetned a SZOCHO-t.

Azért kérdeztem rá, mert egyik cikkben (mint ahogy a fentiben is), azt írják, hogy EGT tagállam tőzsdéin vett részvény osztaléka után nem kell SZOCHO-t fizetni.
Máshol viszont úgy fogalmaztak, hogy EGT-ben lévő brókernél vásárolt részvény osztaléka után nem kell fizetni.

5.
EUR/USD: a brókerhez eurót utalok be-ki. Ha dolláros részvényt vennék, akkor az eurót még konvertálgatni kell oda-vissza. A konverziónál lehet, hogy veszítek (persze nyerhetek is ugyanúgy), ha az árfolyam épp úgy alakul, illetve magának a konverziónak is van valamennyi jutaléka. Ezzel szemben, ha meg tudom venni közvetlen euróban az adott részvényt, akkor kevesebb macerával jár, illetve egyel kevesebb dolgot kell nyilvántartsak.

[ Szerkesztve ]

4.
Passz, nem vagyok adószakértő.
Én azt tartanám logikusnak, ha a részvényt vennék alapul, nem azt, hogy melyik tőzsdén veszed.

5.
A konverziónál nem nyersz az árfolyamon. Csak fizetsz, hogy váltsák egyikből a másikba.
Mindenképp praktikus, ha csak egyfajta devizában vannak cuccaid.

A hazai brókerek szeretik bekorlátozni, hogy mit hol vehetsz meg. Ha Xetrán akarsz amerikai részvényt venni, akkor könnyen belefuthatsz abba, hogy mivel a bróker ad hozzáférést az amerikai piachoz is, csak onnan fogja engedni megvenni dollárért, és hiába van ott a papír a Xetrán is, meg ad is hozzáférést a tőzsdéhez a bróker, mégsem fogod tudni ott euróért megvenni. Ennek kérdezz utána a választott brókernél (de lehet, hogy itt is lesz, aki tud válaszolni).

Külföldi bróker

Ez a NAV oldalán a SZOCHO plafonról való kis összefoglaló:

Adófizetési felső határ
A természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab a törvény. A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint a külföldi illetőségű előadóművész 5. pont szerinti jövedelme után az adót addig kell megfizetni, míg az előzőek szerinti jövedelmek és az 1-3. pont szerinti jövedelmek együttes összege az adóévben eléri a minimálbér13 24-szeres összegét.

Példa
Az egyéni vállalkozó munkaviszonyában elért összevont adóalapba tartozó jövedelme 3,2 M forint. Abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként nyereséges és 1,5 M forint osztalékalapja keletkezik, akkor a vállalkozói osztalékalapjára tekintettel csak 376 000 forint után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.

A teljes cikk meg itt érhető el:
[link]

A szocho az trukkos, mert a NAV utmutatoja alapjan (7. oldal):

Nem kell az adót megfizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.

A peldadnal maradva a Tesla a NASDAQ-ra van bevezetve, a XETRA-n csak kereskedhetsz vele, ahogy az OTP-vel is kereskedhetsz a XETRA-n, de a bevezetese a papirnak a BET-en van.

Egy kerdest a navnal megerhet, de a valaszuk az valoszinuleg majd a nyomtatvanybol kimasolt bekezdes lesz es nem fog elorebb lenni az ember vele.

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany

Miért ne lenne előrébb, ha elérte a korlátot, ami mondjuk idén 161 ezer x 24 lesz, a felette lévő összegre nem kell a szochót megfizetnie. Tehát ha van egy tök átlagos munkaviszonya is simán eléri a szochó korlátját, tehát az szja-t kell csak megfizetnie az osztaléka után is.

Az SZJA és Szochó alapja pedig idén is már a jövedelem 85%-a.

"a személyi jövedelemadó alapját az adóalany jövedelmének 85 százalékában kell majd megállapítani."

[link]

Normal munkaviszony mellett felesleges a szochofizetesen rugozni, mert az osztalekra nem kell szochot fizetnie a kereskedes helyetol fuggetlenul, mivel a munkaviszonyabol mar kifizette a szochot.

Amire en ertettem, hogy nem lesz elorebb: hogy ha usa tozsden bevezetett osztalekfizeto reszvenyt EU tozsden vesz meg, akkor kell-e szochot fizetni (ha nem eri el a normal munkaviszonyabol azt a szintet, hogy amugy se kellene szocho-t fizetnie) az osztalek utan, mivel NAV informacios fuzete szerint nem kell, de a "bevezetett" es "kereskedes" egy reszveny eseten nem ugyanaz. Ha erre NAV-nal rakerdez valaki, akkor 99% az eselye, hogy az informacios fuzetbol kimasoljak a bekezdest, de nem fogjak feloldani a ket kifjezes kozotti kulonbseget.

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany

Na ez remek, én meg 0.84-es adóalappal és 0.195 szochóval fizettem adót tőkejövedelem után.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Köszi mindenkinek

Az én szempontból (egyszerű halandó embernek) összefoglalva: ha van egy normális állásod, akkor a SZOCHO témával nem kell foglalkozz

Önsegélyező pénztár milyen elven "működik" (FIFO, LIFO, ...)?

Pl. jan. 1-jén és ápr. 1-jén befizetek egészségpénztárba 100-100 forintot. Júliusban megjelenik a januári befizetés az önsegélyező egyenlegen (mert eltelt 180 nap). Ha augusztusban az ep-ben lévő 200 forintból 150-et felhasználok normál ep-szolgáltatásokra, akkor a maradék 50 forint továbbra is önsegélyezőként van pántlikázva, vagy ez az 50 forint az áprilisi befizetéshez kapcsolódik, és majd csak októbertől lesz önsegélyező is?

P€MAP-ot hogy fizeti vissza a Kincstár? Az alapértelmezett forint folyószámlára vagy meg lehet adni másikat is? Utóbbinak van díja?

Én úgy tudom mindig olyan egyenleget költesz ami a legfrissebb és adott célra felhasználható.

azaz a te esetedben epre 100 megy az ápr 1es befizetésből és 50 a jan 1esből. Marad 50 önsegélyeződ augusztusban.

Ez csak törvényjavaslat. Ne vezess félre másokat, mert ebből nem lett törvény, tehát továbbra is a 100% után kell fizetni.

Egyébként nem értem, minek ez a bénázás az adóval meg a szocho-val, mikor van TBSZ és akkor nem kell ezzel foglalkozni. Az EGT-n kívüli piacok úgyis levonják az SZJA-t, a többi meg 0.