A szochóról pedig volt már itt sok szó, hogy csak a limitig kell fizetni (és ugyanúgy kell mondjuk osztalékjövedelem után is fizetni).

Nem csak árfolyamnyereségről van szó?

Egyéb jövedelem az olyan, amikor pl. céges részvényjuttatást kapsz.

Nem kellene adótanácsadással foglalkozni, ha nem vagy az és nem is értesz hozzá. Mivel TBSZ számla nem volt kérdés, így ahogy vzozo is írta, minden jövedelem adóköteles és az SZJA kulcsa 15%. Mo-on nincs 30%-os adó. Az amcsik pedig csak akkor vonnak 30%-ot, ha a brókercéged nem "dumálta le" velük, hogy nem amcsi állampolgároknak szolgáltat.
A hatósággal meg semmi gond nincs (NAV), csak neked hiányosak (erősen) az ismereteid. Lényegtelen, hogy kriptodevizából, részvényből vagy kötvényből származik bevételed, ez mind az árfolyamnyereséghez tartozik és van sora a bevallásban is. Szóval nem a NAV van lemaradva, hanem te.
A kollégának pedig érdemesebb volna egy kifejezetten kriptós topikban érdeklődni, mert ott talán? jobban ismerik a szabályokat.

Mielott meg egyszer be szeretnel szolni, azert ugorj mar be a deloitte irodajaba es szolj a recisnek, hogy kprrigaljak mar akkor ok is a cikket : [link]
Nekik azert eleg blama

PS : a reszvenyekre / fintechre vonatkozolag sikerult szoszerint leirnod ugyanazt, amit en is irtam

[ Szerkesztve ]

Egyéb jövedelem, 15% Szja, valamint 17,5% Szocho, a Szochót a jövedelem értékének 85%-án kell számolni (Szja. tv. 29.§ miatt) (2019.júl.1-től, előtte 19,5% Szocho).
Szochora valóban van felső cap..
A bevallási nyomtatványon az 5. sorban tüntetném fel.

[ Szerkesztve ]

A kriptovaluta (bitcoin) a hatályos szabályozás szerint nem fizetőeszköz értelmezésem szerint, így nem alkalmazható rá az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rész.

Nem vágom a crypto cucc árfolyamnyereségére vonatkozó szabályozást.
Viszont ha az egyéb jöveledelemként adózik, akkor ott nincs szocho plafon, kötelezően fizetendő.

szerk: megelőztél
A Kobe által linkelt cuccból idézve:
"A hatósági álláspont - röviden - az, hogy a magánszemélyként folytatott befektetési tevékenységen elért nyereség, a tételes szabályok hiánya miatt, ún. "egyéb jövedelemnek" minősül, és közel 30% adó megfizetését vonja maga után. "

Az egyéb jövedelem tényleg kb. 30% körül volt, ez a 85%-os adóalapra számolt szja+szocho adja ki együtt.

[ Szerkesztve ]

Valóban, így jön ki a 30% körüli adóteher, hogy mindenképpen megfizetendő a Szocho.

Tehát akkor pl. Revolut-ban végrehajtott osztalék nélküli USA részvény eladásból keletkezett bevétel után, lényegében nem kell itthon már adót fizetni (15% forrásadót automatán vonja), amennyiben az éves szocho érték is teljesül? És végül csak az adóbevallásban kell feltűntetni az elért bevételt, adott évben?

Nem. Amit a revolut von, az csak a US forrasado.
Neked magyar reszrol az adobevallasban fel kell tuntetned a nyeresegedet, es keletkezik is idehaza adozasi kotelezettseged, fizetendo adod

Az, hogy a revolut leadja helyetted a W8at csak arra jo hogy a dupla adoztatast elkeruld, es az SZJA-t magyar lakpskent idehaza fizesd meg

[ Szerkesztve ]

Pedig megint be kell szóljak, mert a linken is összemosnak mindent, bár te olvasol rosszul, mert a "ami 30% ado" nem egyenlő "közel 30% adó"-val.
Az se mindegy, hogy valamelyik tőzsdén vásárolsz kriptót majd eladod vagy magad bányászod ki, mert a cikkben erről is szó van.
Ahogy fentebb is írták van szocho is de az másik adónem nem pedig szja így a bevallásban is jól elkülönül és kriptó esetében is van hova bevallani.

A részvény sem fizetőeszköz meg a kötvény se, mégis lehet rajta árfolyamnyereség, ahogy a megvett kriptodevizán is.

Ne terjeszd már a zagyvaságot!
Ha US-ben levonták a 15%-ot, akkor idehaza NEM kell megfizetni az SZJA-t pont a kettős adózás elkerülése miatt. A szocho meg egy másik adónem.

Attól, hogy mindkettőn lehet árfolyamnyereség, még nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a részvényekre (amikkel való kereskedés az ellenőrzött tőkepiaci ügylet hatálya alá esik), mint a kriptodevizákra.

Ez igaz, de most adózásról beszélünk, és az SZJA törvényben mindkét esetre van rendelkezés. Nem csak a BTC és társai van a nem ellenőrzött... között. És nem minden részvény tartozik az ellenőrzött ... közé.

[ Szerkesztve ]

US-ben a levonas teljes erteke nem 30% korul lenne? (withholding tax + ottani jovedelemado)?

En atnyalaztam a revolut tajekoztatojat es ott is azt irjak, hogy a W8 csak arra jo hogy EU polgarkent a "csokkentett" adokulccsal adozz a withholding tax resze utan, de helyben ugyanugy be kell vallanod, es azt sajat kezuleg
A withholding tax meg azt terheli aki a jovedelmet / osztalekot adja, nem pedig azt aki kapja
Igy nekem kizarasos alapon az jon ki idehaza maganszemelykent meg fennall az SZJA kotelezettseg

A kriptoval kapcsolatban meg nem az a nehez, h adokoteles e hanem hogyan: Ptk szabalyozza, hogy torveny szerint min realizalhatsz arfolyamnyereseget.
Csalhogy a vonatkozo Ptk ban kriptodevizara egy szo utalas sincs

Világos, nem is kötözködni akartam, csak arra utaltam, hogy attól még, hogy valaminek van árfolyama, a vele való kereskedésből származó jövedelem nem feltétlenül minősül "árfolyamnyereségből származó jövedelem"-nek az SZJA szempontjából.

Úgy gondoltam, hogy az US forrásadó megfizetésével, az itthoni SZJA teljesítve van a kettős adózás egyezménye miatt. Így csak az esetleges bevételt kell dokumentálni.

Ez így van, W8-BEN után 15%-ot vonnak le, és pl. Magyarországon tudtommal már nem kell extra adót fizetni. De Németországban simán behajtják rajtam a 15% és a helyi 25% osztalékadó + Soli közti különbséget.

(A magyar részhez disclaimer: 8 éve nem magyar adórezidens vagyok, szóval kezeljétek óvatosan azon állításomat.)

[link]

KBC equitasos cucc, de ebbol az osszefoglalobol nekem az jon le, h minden adonemnel a "Normal" szamlara ervenyes "Nem EGT tagallam tozsdejen vasarolt reszvenyek" - re vonatkozo sorok lesznek relevansak a revolut tradingre is, gyak ugyanaz a muvelet csak masik broker

[link] ez alapjan pedg, hogy a revolut a nyeresegadobol es osztalekadobol csak az osztalekadora vonatkozo papirozast intezi es vonja le

[ Szerkesztve ]

Kivéve kriptopénzek.

Nyilvan.
De sztem a revolut altal levonton tul akkor is van meg olyan (lasd tablazat) ami onbevallos es onbefizetos

Ha kint levonták tőle a 15% adót, akkor már nem kell SZJA-t fizetnie itthon pont azért, mert kint levonták, mert akkor már duplán fizetnéd meg (2x15%). A 30%-os US adó csak az amerikai állampolgárokra vonatkozik. Magyarként a magyar törvények szerint adózol ha van egyezménye Mo-nak az adott országgal. USA-val van, ezért ők is 15%-ot vonnak le, ha a bróker igazolja, hogy magyar vagy.
Így a kint levont 15%-ot csak fel kell tüntetni az adóbevallásodban, de NEM kell megfizetned, mert már kint megfizetted.

Sziasztok!

Megtoltam a KBC-ről Random Capitalhoz való költözést, és megosztanám veletek is a tapasztalatokat, hátha bárkit érdekel.

Miért?
2018 novemberében kezdtem el befektetni a KBC-nél, tehát kicsivel több mint 1 évet voltam ott, 2 TBSZ-t tudtam nyitni (2018, 2019). Ez alatt a rövid idő alatt 2x emeltek díjakat elég durván, ezért személyes véleményem alapján nem éreztem úgy, hogy ez korrekt. Mindenképpen szerettem volna egy brókernél 5 TBSZ-t összehozni, hogy tudjam majd rotálni. Ha évente emelnek 1x-2x ez nagyon drága tud lenni.

Hogyan?
1) Nyitottam Randomnál személyesen egy számlát, mert a TBSZ transzferhez úgy éreztem sokkal könnyebb lesz személyesen beszélgetni valakivel és kikérdezni. Egy fél-1 óra alatt meg volt az egész, és nagyon kedvesek voltak ott. Eredményeképpen kaptam egy befogadó nyilatkozatot, amivel mehettem a KBC-hez.

2) A KBC-nél telefonáltam, hogy hogyan zajlik a transzfer. Elegendő volt egy emailt írni az ügyfélszolgálatukhoz, amiben csatolnom kellett a befogadó nyilatkozatokat. Ezt feldolgozva felhívtak, hogy szóban erősítsem meg a szándékomat. Ennyi.

Részleteiben és a bökkenők
1) Hétfőn megnyitottam az RC számlámat, és aznap eladtam KBC-ben a TBSZ-eimen minden értékpapíromat, viszont az állampapírokat hagytam. Erre azért volt szükség, mert amerikai értékpapír fajtánként lett volna a transzfer díj 15.000 Ft a KBC-től, és a Randomnál fajtánként a fogadás 12.000 Ft. Szóval elég sok Pénzeszköznél pedig HUF TBSZ-enként 500 Ft (van egy százalékos költség, de a minimum az 500, nekem nem ment efelé), USD TBSZ-enként pedig 5000 Ft (van egy százalékos költség, de a minimum az 5000, nekem nem ment efelé.
12 fajta papírom volt, így 324.000Ft vs 11.000Ft (utóbbihoz jön még az eladás díja és a visszavétel díja, de az arányakat nézve a különbség megmarad)

2) Vártam szerdáig, hogy az USD valóban rendelkezésre álljon az eladásaimból (erre nem vagyok biztos, hogy szükség volt, de a Randomos ügyfélszolgálatos azt mondta, hogy van egy T+2 dolog, így várjak)

3) Szerdán elküldtem a levelet, amire aznap végén válaszoltak és jöttek az első bakik:
- 2017 és 2018 TBSZ befogadót kértem/kaptam, nem 2018/2019 -et. Nem baj, másnap kaptam egy újat, miután telefonáltam
- Nem adtam el a MÁPokat, és azért is fajtánként és TBSZ-enként 10.000 Ft-ot akartak legombolni. Nap vége volt, így csütörtökön tudtam csak eladni a papírokat. Ez saját hiba volt, valamiért úgy gondoltam, hogy az állampapírra nem vonatkozik az értékpapíros transzfer..

4) Csütörtökön folytatódott az ügyintézés, nap végére elindultak az utalások.

5) Pénteken megérkeztek a forint összegeim a számlákra

6) Hétfőn megérkeztek a dollár összegeim a számlákra, viszont munka miatt megfeledkeztem az papírjaim visszavételéről, így az maradt keddre

7) Papírok visszavétele és veszteség realizálás - az elmúlt 7 napban minden papírom erősödött, így összértékben 2,16%-al drágábban vásároltam volna vissza mindent. Emiatt ugyanis nem tudtam számosságában ugyan annyi részvényt visszavenni.

8) Ugyancsak saját hiba, mert nem néztem eléggé utána, hogy RC-nél miképpen lehet MÁP-ot venni. Náluk ugyanis van minimum szint. 100.000 Ft alatt nem lehet. Emiatt mind a két TBSZ-emben beragadt némi kp. Mivel osztalékfizető portfóliót követek (Falcon method), így ez nekem egy kicsit szívás.

Megérte?
A piac mozgását nem igazán lehet tervezni, így azt, hogy buktam a visszavásárláson nem tudtam megjósolni. Az elmúlt idők befektetési szokásaimat alapul véve, ha belekalkulálom a piaci veszteségemet, akkor 6 év alatt térülne meg ez az egész folyamat. Ha ezt ignorálom, akkor 2 év alatt.
Ettől függetlenül annak nem számoltam utána, hogy mennyit vesztek azon, hogy az osztalékaimat nem tudom visszaforgatni. Valószínűleg hosszú távon elég sokat..

Szóval, megérte-e? Jelen pillanatban vegyes érzéseim vannak, így nem tudom megmondani. Szerintem ezt a jövő fogja megmondani, hogy a KBC valóban emel-e nonstop, vagy a Randomná mik fognak változni. Ilyen lehet a minden kezdő befektető hibája?

Főbb különbségek KBC és RC között hirtelen
- Az RC felületei rettenet fapadosak és eléggé átláthatatlanok. Szerintem a KBC felülete sokkal intuitívabb.

- KBC-nél nincs valuta konverziós díj, viszont RC-nél van, ami osztalék visszaváltás és MÁP-ba nyomás miatt tud para lenni (bár a min. 100.000 ft-os limit miatt már nem nagy para)

- RC-nél a brókeri díj sokkal kedvezőbb. Még az előző KBC-s díjakra vetítve a jelenlegi összköltségem 0,69% -ról 0,11%-ra csökken (és a difi csak nőtt a RC javára a mostani emelés miatt)

Azt hiszem mindent leírtam Már csak annyi maradt, hogy a KBC-ből kiszedjem az utolsó filléreket is és megszüntessem, mert már az üres számla után is fizetni kell..

Köszi az összefoglalót!

Én is morfondíroztam ezen. Hasonlóan 2018-as az első TBSZ-em náluk.
Arra jutottam, hogy nem szórakozok ezzel, csak nem nyitok már új KBC-s TBSZ-t.
Minden új TBSZ meg megy majd az RC-re.

Ehhez jo lenne egy pontosabb allasfoglalas revotol, hogy mely witholding tax tipusu tetelekre gondol.
Mert van egy nemkis ellentmondas a KBC / Revo kozott:

Revo oldalarol nezve/ olvasva a nyeresegado is ertelmezheto withholding-kent
KBC oldalarol nezve pedig egyertelmuen nem az, csak az osztalekado

Sziasztok,

Nagyjából 2mFt -os megtakarítást minimum 1, max. 2 évre mibe lenne célszerű berakni?
Olvasgatom itt a fórumot és többször is visszaköszön a MÁP, illetve MÁP+. Őszintén szólva e kettő között vacillálok (vagy esetleg állampapír kategóriában van még vmi amit érdemes számításba venni a fentiek figyelembevételével?).

A másik: melyik banknál célszerű állampapírt vásárolni? Van-e vmi hátránya annak, ha a Magyar Államkincstárnál nyitok számlát és veszek állampapírt?
Amennyiben a kincstárnál nyitok számlát, akkor hogyan történik az állampapír megvétele? Bankszámláról kell majd átutalni rá? Igazából úgy szeretném csinálni, hogy az állampapír vásárlásának semmilyen tranzakciós költsége ne legyen se vásárláskor, illetve visszaváltáskor se.

Köszi a választ.

Ez egy .50-es rombolópuska, elég szép visszarúgással.

ilyen rövid távra szerintem elsősorban a MÁP+ jön szóba.

A PMÁP-nak van 2%-os visszaváltási költsége, az 5 éves PMÁP-ot vesd összes a MÁP+-szal.
Ennek infláció + 1.4% a kamata az aktuálisan vásárolható sorozatnál.
4.5%-os kamaton ketyeg tavaly november 5-től idén november 5-ig.
Utána meg asszem 4.8%-on fog egy évig fizetni.
Ebből fogsz bukni 2%-ot, mikor visszaváltod.

VS

MÁP Plusz: 5 éves lejáratú. lépcsős kamatozású:
- első félév: 1.75% (évi 3.5%)
- második félév 2% (évi 4%)
- 2. év: 4.5%
- 3. év: 5%
- 4. év: 5.5%
- 5. év: 6%

Ezt 0.25% büntivel válthatod vissza akármikor, kamatfizetés után meg 5 napig ingyen.

Ránézésre a MÁP+-szal jössz ki jobban.

Másik:
A banknál előfordulhat, hogy lesz számlavezetési költséged / állománydíjad / kedvezőtlenebb visszaváltási díjad.
Célszerű és nincs hátránya, ha a MÁK-nál nyitsz számlát, 0 Ft-ért meg lehet oldani.
Vagy utalsz vagy bankkártyával vásárolsz/jegyzel online állampapírt.
MÁP+ -ból hetente indul új sorozat, ezt jegyezni kell az indulása előtti héten.
PMÁP-ból meg mindig van egy aktuálisan futó sorozat a 3 és 5 évesből, ebből meg vásárolsz épp olyan felárért, amennyi kamat már összegyűlt benne.

Kiutalni szintén ingyen tudsz majd a saját számládra.

Nincs közöd neked Szegedhez? Marha ismerős a profilneved.

[ Szerkesztve ]

Én is gondolkoztam ezen, de hasonlóképp döntöttem, mint te.
Engem az bosszant, hogy tavaly sokat agyaltam, hol nyissak (kbc vagy random). Végül október közepén kbc-nél nyitottam...
Mindegy most már, a tavalyi tbsz-t megtartom a kbc-nél, míg le nem jár. Az ideit meg már a randomnál nyitottam meg pár napja.

Összefoglaló eleje erről szól...

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

Péntek délután lesz egy webinárium az RC webes kereskedési felületéről. Nem tudom, hogy ez szokásos dolog-e náluk, mindenesetre ha ráérek, akkor megnézem. Pár hónapja megvan már, amire kellett, arra szerintem rájöttem magamtól, de biztos tudnak újat mondani.

A MÁP+-szal hasonló volt az élményem. Először azt láttam, hogy csak személyesen lehet jegyezni, aztán hogy lehet online is, aminek megörültem, aztán meg csalódtam, hogy 100 ezer forint alatt nem működik.

Elég nagy szívásnak hangzik.
Én nyáron váltottam KBC-ről RC-re, de ennél sokkal kevesebb problémával szembesültem.

Mondjuk én úgy oldottam meg, hogy eladtam minden részvényt, majd az egészből vettem szépen apránként 1 magyar blue chipet (a pénz nagy része forintban volt és RC garantáltan tudta fogadni, kézenfekvő választásnak tűnt), így az egész költözés TBSZ-enként 10000 HUF volt, a devizaváltás költsége, meg egy kicsi a maradék pénz átvitelére. Plusz a telefonálgatások költsége, hogy mindkét brókerrel tisztázzam a transzfer menetét, mit és hogyan, elkerülendő a buktatókat. Ha nem veszek belőle magyar részvényt, pusztán a pénz átvitele horror összegű lett volna, így még egész olcsón megúsztam.

Ezt a 12000 forint fogadói díjat nem tudom hova tenni, ez valami új találmány RC-nél? Nyáron ilyet tőlem nem kértek. Bár nem is tudtak volna, minden TBSZ-en volt, ahhoz meg senki sem nyúlhat.

[ Szerkesztve ]

Hali,

Köszi az infókat, utána nézek alaposan, amúgy nekem is a MÁP+ tűnik sanszosnak.
Online el is indítottam a fiók regisztrációt a WebKincstár felületén.

Szegeden végeztem PTI -ként, annak idején aktívkodtam az SZTE Infósok topic -ban.
Találkoztunk esetleg?

Ez egy .50-es rombolópuska, elég szép visszarúgással.

Nem tudom, hogy új találmány-e, én még tavaly év végén kérdeztem rá, milyen díja van a tbsz átvitelnek, erre kaptam ezt a választ.

”A transzferköltséget az indító szolgáltató számítja fel nem Társaságunk.
Abban az esetben viszont, ha amerikai vagy európai részvényt vagy európai etf-t szeretne idehozni és azt fogadni tudjuk, a külföldi értékpapírok cégünkhöz való betranszferálása után a külföldi partnerünkhöz való kijuttatásának díja van, papírfajtánként 12.000,-Ft, amely összeget a transzferálással egyidőben biztosítani kell az ügyfélszámlán. (Értékpapír transzfer díj Keler számla és nem Keler-nél vezetett számla között).”

[ Szerkesztve ]

Igen, pontosan emiatt volt nekem is ez az összeg írva. Pontosabban:

"A levelében írt instrumentumok mindegyikét tudjuk fogadni, azzal a kiegészítéssel, hogy a külföldi értékpapírok cégünkhöz való betranszferálása után a külföldi partnerünkhöz való kijuttatásának díja van, papírfajtánként 12.000,-Ft, amely összeget a transzferálással egyidőben biztosítani kell az ügyfélszámlán. (Értékpapír transzfer díj Keler számla és nem Keler-nél vezetett számla között. A transzfer átfutási ideje pár nap lehet). "

#38381 vnorbi: ha itthon leszek én biztos megnézem :) köszi!

Használd a Kiszámoló állampapír hozamkalkulátorát, jó kis találmány

https://kiszamolo.hu/allampapir-kalkulator-frissitve/

[ Szerkesztve ]

"A withholding tax meg azt terheli aki a jovedelmet / osztalekot adja, nem pedig azt aki kapja"

Ez sem igaz, a jövedelem szerzőjét terheli, de a kifizető vonja le és fizeti be. Ha a kifizetőt terhelné, akkor nem a te jövedelmedből/osztalékodból vonódna le. Magyarban nincs is erre külön név, pedig az fizetésre rakott szja is egy withholding tax, mert a munkáltató vonja le és fizeti be, de ettől még nem őt terheli.

Jogos, ezt elirtam, en is a levonasra gondoltam.
Viszont nekem tovabbra sem 100% egyertelmu, hogy a revolutos brokeri agreement az reszvenyeken elert arfolyamnyeresegre vonatkozo SZJA-ra mikepp rendelkezik... Az osztalekado vilagos, azt lefedi a W8BEN.
Akarmelyik hazai brokert nezem, nem EGT piacra onbevallasos / onbefizetesesnek tunteti fel, gyak semelyik broker nem intezi helyetted.

Fura lenne ha epp a revo szerzodott kulfoldi partnere matchelne le (plane US ahol full autodidakta az adobevallas, semmi intezmenyi segitseg hozza) + allambacsi sem hiszem h lemomdana errol a bevetelrol

USA részvényre adótanácsadó szerint céges részvényjutattásnál:
1, Amikor megkapjuk, az egyéb jövedelem: 85% adóalapra 15% szja + (plafontalan) 17.5% szocho. (2019 második félévre legalábbis)
Köv. negyedév 12.-éig fizetendő.
2, Amikor eladjuk, az árfolyamnyereség lehet, csak simán 15% szja.
Adóbevallásig fizetendő.
3, Osztalék pedig 15% szja + plafonos 17.5% szocho.
Csak bevallásban kell feltüntetni, mert az amcsi bróker levonja a saját 15%-ukat, illetve a szocho plafont könnyű elérni csak a fizuból.

És mindent forintba kell átszámolni, vagy az ügylet napján lévő árfolyammal vagy előző hó 15.-ei árfolyammal. MNB-s záróárfolyam a mérvadó.

[ Szerkesztve ]

Na, a 2es pontot illetoen akkor egy allasponton vagyunk.

Webkincstárban tegnap este jegyzett MÁP+ mikor fog a "portfóliómban" megjelenni? Bankkártyával fizettem, a jegyzés és maga a bankkártyás fizetés is megjelenik a tranzakcióim között "Teljesült" státusszal.

A jövő héten.
https://www.allampapir.hu/dokumentumok/x3_5253932507677391716.pdf

"Jegyzési időszak: 2020. január 13. - 2020. január 17.
A pénzügyi teljesítés napja: 2020. január 20."

A topik összefoglaló kitér erre, mégis hetente kétszer megkérdezi valaki.

Köszi. Emlékeztem, hogy olvastam már ezt valahol, de most nem találtam. Ettől függetlenül ezt a webkincstárban is fel lehetne tüntetni szerintem, mert az "értéknap" a mai nap, egy kicsit megtévesztő.

RC-nél a magyar (Erste) ETF-eknél a sorszám mit jelent? Pl. jelenleg EBBUXTL24, EBBUXTL25, EBBUXTL26, EBBUXTL29, EBBUXTL30 vehető.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

Ez szerintem nem ETF, hanem certifikát/warrant (tőkeáttéles certifikát), amivel követheted a mögöttes BUX index mozgását. Sokat nem tudok róluk, keress rá a nevükre egyesével.

A jegyzésről sem írtak semmit?
Ha maga a jegyzés fogalma tiszta, akkor viszonylag kézenfekvő, hogy a jegyzési időszakban lehet bejelentkezni a cuccért, majd a jegyzési időszak után, mikor a kérdéses sorozat effektíve indul, csak akkor tud megjelenni bárki számláján.

Arra gondolok, hogy a tranzakciónál csak a fizetés dátuma (jan. 15.) és az értéknap (jan. 16.) jelenik meg, a teljesítés napja nem. A jegyzési időszak és a kötvény lejárata (2025. január) látszott még a jegyzési folyamat során, ez rendben is van, a jan. 20.-at hiányolom csak, de nyilván 1-2 kattintással ki lehet deríteni az általad is linkelt doksiból, ez csak szőrszálhasogatás a részemről.

Köszi! Ma megjött a postai levél az adatokkal, akkor 7 munkanap lett így végül.