Nem dolgoztál japán autóipari szereplőkkel még.

Ez nem hiba. Ez feature. Egyszerűség. Lehetőleg minél több kézi lépés az összeszerelésben, mindenhez poka-yoke. Elavult technika, semmi újítás. Bejáratott processz, minimális kockázat. Semmi extra színválaszték. Standard színek. Lehetőleg kevés felszerelségi szint, ami zárt és nem módosítható. Minimális opciók. A gyártósor nem moduláris. Ugyanazt a dizájt eladni több vevőnek, maximális darabszám minimális innováció mellett. A vevőnek minél kevesebb infót kiadni, hogy bármit akarnak változtatni akkor azért fizetni kell. Ha a vevő egy követelményt ad, akkor nem elárulni, hogy a termék tényelgesen mit tud, hanem az adott vevő követelményét pontosan tükröző specifikációt leadni. Ha a szerződés után minimálisan emelni kell, akkor azért fizethet a vevő.

Kábé így.

Dolgozni velük iszonyatos. De ha megveszed a japán autót, akkor vélhetően totál elavult technikát kapsz minimális kockázattal.

Ez mondjuk addig volt igaz, amíg el tudták sütni a szívó benzines kocsikat. A dízelbe durván belebuktak, bár sosem csinálták teljes szívvel. A feltöltött motorok pedig még a legendás japán ipart is két vállra tudják fektetni.