Értem a mondandódat. Mondjuk esetemben a futás és a kényelmes tempó együtt paradoxon. De bringára átültetve értem. A 120 km-es futamon egy kiscsajjal együtt tekertem, mert nem bírom befogni a pofámat és valakivel beszélgetni kellett. A kiscsaj beleegyezett, aztán így együtt mentünk. Ő kifejezetten fékezett több alkalommal, mert nem bírta a tempómat. És utólag belegondolva ez jó volt, mert ha túltolom az átlagot már mondjuk 80 km körül, akkor utána jóval nehezebb.
Jövőre a 160-ast fogom kipróbálni 
