megelőzvén mindennemű félreértést. nem a juvéval van (most) bajom. hanem, úgy cakkpakk, az egésszel. azok után, amik történtek, ahogy kukaku milánó szebbik felében játszhatott, visszsírta magát hozzánk, a közönség őrjöngött érte
tudod.. luuuukakuuu, luuuukaku, luuuukakuuuuh
és ha ezek után, ő elmegy és éppen a juventusba, akkor onnanstól végleg meghal és végérvényesen eltűnik mindennemű minimális szentség és tisztelet, alázat és becsület, odaadás és tisztesség a profi focivilágban, abban a világban, amiért én az életemből időt és energiát pazarlok, hogy szurkoljak, hogy drukkoljak ezeknek
a juventus csecsen nőtt és kiélt kolumbiai pumukli után azzal, hogy hozzánk jött ez a dolog eldőlni látszik most már végleg, de bzmeg az úr engem úgy segélyen lukakut még megvárom. de ha ő meg elmegy a juvéba, én befejeztem
mert ilyen nincs, nem szabadna lennie, de lesz. nem lesz többé szentség, mindenki oda és ahhoz megy ahová akar, nincs megkülönböztettt játékos, minden kibaszott klub egyforma lesz és egyszintű, csakis, csakis a színük lesz épp más... egyik kék lesz, másik piros, harmadik sárga vagy épp habfehér. de tökmindegy lesz, teeljesen mindegy.
nem lesznek céljaink, nem lesz cél, hogy most pirosnak vagy zöldnek szurkoljunk éppen, hiszen ugyanolyan csontegyforma, szánalmas, pénzért futkározó zsoldos patkány gci pribékkel lesz csak tele, minden egyes szájbakurt klubcsapat.