Úúú, részvétem.

Nekem csak annyi gyerekkori fogászati emlék van, hogy belefúrtak az ínyembe, meg érzéstelenítés nélkül fúrtak és rosszul tömték a fogat, így ott van egy iritáló kis kiugró izé, amit a nyelvemmel érzek.

Azóva kábé vizet facsarok az ülés kartámaszából, ha fogorvosnál vagyok. Előre elnézést szoktam kérni, amikor kezdődik a vizit, mert eléggé befeszülök mindig.

A legrosszabb mondjuk az volt, amikor a bölcsességfogat kihúzta a doki. Otthon felejtettem a röngtgen eredményét. A doki mondta, hogy nem baj, akkor "feltárja" és majd onnan megyünk tovább. Felvágta az ínyemet, aztán úgy mentünk komolyabb és komolyabb szerszámok felé, mint a Braveheart végén. A doki nem volt pici, de olyan erővel kellett húznia egy nagyobb fogóva, hogy majdnem kiestem a székből. A végén kijött és a reccsenő hang a koponyámban nagyon durván beleégett az emlékezetembe. Egy bölcsességfog gyökerestül egyben. Utána a varrás volt még undorító, a "cérna" ahogy érintette a nyálkahártyámat az nagyon durva hányingert okozott.

Azóta a fogorvos picit feszengős nálam....