Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hi!King

    őstag

    válasz archie17 #99450 üzenetére

    Oszkár 20% infláció esetében úgy fizette ki a tőkéje 4.48%-át, hogy egyébként -4%-os reálhozama volt, azaz a megtakarítása értékének csökkenése fölé még kb. ugyanennyi adót is kifizetett.

    Johann pedig 7% infláció esetében szintén 4%-át bukta a megtakarítása értékének, de csak a tőkéje 0.84%-át fizette ki adóként.

    Ha nem vesszük figyelembe a devizaárfolyamokat, csak hogy országon belül mennyit változott a megtakarítás vásárlóereje, akkor Oszkár sokkal rosszabbul járt, pedig ugye mindkét esetben -4% a reálhozam, csak Oszkár többször annyi adót ki kellett fizessen.

    Ugyanez igaz akkor is, ha mindkét országban enyhe reálhozam van, csak nálunk magasabb az infláció és a kamatkörnyezet is. A lényeg, hogy ha nálunk az infláció és a kamatkörnyezet is nagyobb, 90-es évek óta majdnem mindig így volt, akkor azonos kamatadó adókulcs esetében azonos reaálhozam esetében tőlünk több adót szednek be (eltekintve a TBSZ-től).

    Persze ezt megfordíthatja a forint esetleges reálfelértékelődése, ilyenre viszont több évtizedes távlatban nem volt példa, a leghosszabb ilyen a 2001-2008-as időszak volt, miután befejezték a forint lépcsős leértékelését, beindult a devizahitelés, egészen a válságig, amikor összefosta magát a forint.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés