"az értékpapír vételt és eladást is megterhelik "

helyes: én azt is megadóztatnám, aki csak rágondol az értékpapírra

ZTE v967s, Redmi 4A, Huawei_p9_lite_2017, Redmi Note 11 Pro

Csodálkoznék, ha csak annyi lenne, ha az USAban és az euró zónában már 8%os az infla, és ezenfelül romlott az árfolyam szinten 10%ot.

@avl: ezt már nekem sikerült legutóbb tisztázni [link]

vagyis tényleg jól alávernek a brókereknek, akik jobb híján majd duplájára emelik a díjakat.

Igen, én attól tartok ez egy kiváló alkalom lesz az Erstének is a RC beolvasztási folyamatának felpörgetésére. Több pénzt oda már szerintem nem is utalok.

Eközben már az éves átlagos inflációra is 10%-ot mond (nem néhány havi év/éves, hanem éves átlag... szóval akkor a kövi hónapokban jóval 10% fölé megy az év/éves havi adat)

Lehet még kapja a belső MNB-s inflációs statisztikákat és az alapján becsülte.
(Annak aki nem értené: az MNB is számol inflát, pár éve volt is valami nyilatkozatuk, hogy ők nem igazán azt mérik, mint a KSH és jó lenne ezzel valamit kezdeni, de aztán nem lett belőle persze semmi)

[ Szerkesztve ]

A nagyobb poen a termeloi, es feldolgozoi koltsegek alakulasa a tavaszi idoszakbol
+40% es +60% korul vannak.
De ebbol persze semmi nem fog atgyuruzni egyik termekbe sem mert jtthon csak cocialista kalapgyarak mukodnek es mindenki lexarja az onkoltseget

mikortól lesznek ezek ? azt atfutva nem latom

"A tranzakciós illetéknél kétfajta változás lesz: maximumát tranzakciónként 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelik, illetve minden értékpapírtranzakcióra kiterjesztik vétel és eladás esetén egyaránt, legyen az magán- vagy intézményi tranzakció. Egyedül a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta tranzakciói mentesülnek alóla."

pl itt.: [link]

Nem jót nézel, a 2028/A-t linkelted, a 2028/B kibocsátása 2022. január 19 volt.

Ha 2028/A-t (2011-es kibocsátás) akarsz venni, akkor TBSZ-szel lehet megspórolni az adót. TBSZ-t a Kincstárnál személyesen lehet nyitni, online nem.

[ Szerkesztve ]

Mi az alternatíva? Tasty? Vagy van esetleg valami más, EUR alapú bróker, ami ajánlott?

Kicsit én is konfliktusban vagyok, az összes befektetésem több mint háromnegyede az idei RC TBSZ-en van, lehet nem ártana diverzifikálni. Vissza lehetne növelni a kötvényarányt, de 3%-on már nem esik olyan jól a PEMÁP, mint a régi 6%-on.

#70050 PredatorZoli
A Tasty-n annyival jobb ETF-ek vannak, hogy nekünk, kishalaknak is ellensúlyozhatja a kamatadómentességet mínusz magyar költségek?

Mikortól indul ez az adócsomag?

ez az en kerdesem

Szerintem minden attól függ, mennyire kereskedsz aktívan. Ha megveszed az ETF-et, majd 5+ évig tartod, akkor biztosan nem éri meg külföldi brókernél tartani, ahol nincs TBSZ.

(Nekem közvetítői diverzifikáció miatt van külföldi értékpapír számlám is.)

2022 januártól
Vagyis kifizettetik év elejéig viszamenőlegesen.
Az ügyfelektől gondolom nem tudják, de a brókereket megtaxolják vele visszamenőleg. A brókernek meg az év elejéig visszanézve kiesett pénzt is majd be kell hoznia.

A random jókor szállt ki a bizniszből és adta el a céget, jól elkaszálta volna őket ez.

Szerintem igen. Én nagyjából a kedvezőbb folyó költségek, és a jobb metodika miatt 1% többlethozamra számítok/remélek éves szinten.
Ez az 1% éves többlethozam 10 éves távon nagyjából ledolgozza az adóterhet. 10 éves táv felett még jól is járhat az ember. Ehhez persze az kell, hogy ne adj el menet közben.

[ Szerkesztve ]

A Magyar Államkötvényeknél érdemes egy kicsit utánanézni a kamatfizetés és a többlethozamhoz jutás időbeli eloszlásának és nem csak az EHM értékeket nézni.
Vegyük pl. az említett 2028/B-t:
Az eredeti ajánlat szerint 4,5%-ot fizet évente (névértékre vetítve). Mivel olcsóbban tudjuk megvenni (jelenleg 8.868,- Ft), így erre számolva 5,07%-ra jön ki a kifizetett kamat. A hozam többi részét (100/88,68=12,76%-ot) csak a lejáratkor, azaz 2028-ban kapjuk meg. Ezzel az a probléma, hogy a romló Ft és a magas infláció miatt ennek a jelenértéke (vagy a kamatfizetésekre elosztott jelenértéke) jóval kevesebb, mint az EHM értéke.
Ha valami nem így van, javítsatok ki!

B&H esetén kb. mindegy, hogy 0,2 vagy 0,5% a jutalék +sarc. Viszont a BÉT-en a day -, és swingtrade-et ezzel ellehetetlenítik. Mondjuk eddig sem itthon kellett ezt a műfajt művelni, de vannak lokálpatrióták. Eu-s bróker nyilván nem jó, mert a PRIIPS miatt EU-ban nem vehetsz US ETF-et, így marad a Tasty és a Tradestation. (esetleg szépen megkérni az IB-t, h lécci, lécci tegyenek át az írekhez - us. etf ott se lesz, de legalább plusz tranzakciós adó sem.) Itt igazából azt kell átgondolni, hogy B&H amíg élünk, mert akkor mehet minden mint eddig TBSZ-en, de ha inkább kereskedünk, akkor menekülni kell vmi. kúltúrnépek irányába. szerintem...

INTJ

aztakuba ! az igen, hogy visszamenöleg érvényes

...még jó, hogy megálltak 2022 januárnál !

ha "nekik" szabad, akkor másnak is ?

& #70064 stingy2 & #70060 Hi!King

Köszi!
Kizárólag B&H a terv, viszont az esetleges külföldre költözés miatt nem biztos, hogy ki tud futni a TBSZ, ezért keresgélek alternatívát. Az EUR ETF annyiból előnyös, hogy a bevételem és a megtakarítási cél is EUR, nem kell váltogatni.

10 éves időtávot nem látok most, ha valamikor rendeződik az ingatlanpiac és újra olcsóbbak lesznek a hitelek is, meggondolnék egy saját házat.

Sajnos nekem is nagy dilemmám a hova tovább. Amennyit időm volt foglalkozni vele az alapján a Tasty vagy a Captrader ami jó alternatívának tűnik.

Tastyvel a fő bajom (ami valahol előnye is), hogy amcsi és más az adózás, rám pl. a szocho mentesség (jelenleg) nem vonatkozik, osztalék után adóznom kéne.

Captrader (átbrandelt német IB gyakorlatilag) kicsit drágább és a megbízhatósága is szvsz gyengébb. Egyrészt az alacsony bef védelem miatt, másrészt meg két cégtől is függsz rajta keresztül, az IB-től meg a Captradertől magától. Nem hinném, hogy Budacash jellegű kockázat lenne benne, de a díjak talán könnyebben változhatnak, illetve ki tudja mennyire lesz hosszútávú a működése. Azért az is fájdalmas lenne, ha egyszer csak kitalálná a cég, hogy migrálnak az IB rendszeréről másra.

IB jó lenne, de ha számlát nyitsz náluk, akkor a magyar felügyelet alá fogsz tartozni. Magyarán a tranzakciós adót nem kerülted ki vele, meg hát szvsz diverzifikálni pont a magyar felügyelettől elfelé lenne érdemes. Ebbe egyébként elég depresszív belegondolni, hogy attól kényelmetlen lesz egy bróker, hogy van hazai képviselete. 2-3 éve pont fordítva gondoltam volna még. Eléggé banánköztársaság feeling.

[ Szerkesztve ]

Igen, USA-ban nem divat. 'mé? distributing jobb?

INTJ

B&H esetén kb. mindegy, hogy 0,2 vagy 0,5% a jutalék +sarc.

Az momentán mindegy. Az kevésbé, hogy ha bedobod TBSZ-re a pénzed (idehaza másnak nincs értelme régóta), akkor a köv. 6 évben jó eséllyel ott dekkol. Azt azért nehéz lenne biztosra venni, hogy az alaposan tökön rúgott hazai pénzügyi szektor a következő években nem fog hozzányúlni a költségekhez.

Mint te is írtad, a daytrading innentől kuka a BÉT-en (illetve a hazai brókereknél más tőzsdéken is, teszem hozzá). A probléma az, hogy a brókerek a daytraderekből éltek, nem a B&H rizsszemeiből. Szerintem az eddig megszokott hazai költség struktúra radikálisan fog megváltozni. Alap, hogy a jutalék változik, de szerintem számlavezetési díj is simán visszajöhet/emelkedhet. Ha nem idén, akkor 1-2 éven belül.

esetleg szépen megkérni az IB-t, h lécci, lécci tegyenek át az írekhez - us. etf ott se lesz, de legalább plusz tranzakciós adó sem.

Ez mennyire reális lehetőség? Utána milyen eséllyel dobhatnak vissza magyar felügyelet alá a későbbiekben?

#70068 Oppenheimer:
Igen, USA-ban erre talán valami törvényi előírás is van, hogy az osztalékot ki kell fizetni.

[ Szerkesztve ]

Akkor sztem maradni kell captradernél amíg az ember Európában él. Buy & holdnak az is előnye, hogy egyszerű az adóadminisztráció, sőt kisebb is lehet az adóék accumulating etf-nél, mint distributingnál (országtól és adószabályoktól függően).

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Nagyon durva... Nem véleltenül 400 az EUR sem..
Meg mi az hogy versenyelőnybe hoz csak úgy egyes szolgáltatókat akik mentesülnek...

[ Szerkesztve ]

A vége az lesz, hogy államkincstáron keresztül fektethetsz a Bétbe... (Jó, ne adjak hülye ötleteket)

Igazából a hazai pü-i rendszer és annak változásai (konkrétan a tönkretétele) engem nem érint, 2011-óta nincs itthon értelmezhető mennyiségű megtakarításom. Az IB-s "lécci, léccit" azért írtam, mert anno a migráláskor - akkor még volt ott is számlám - fórumokon olvastam, hogy volt, akinek sikerült elérni, hogy ne a CE-hez kerüljön mutyisztánba, hanem az IE-hez. Azóta 'nemtom, hogy működik-e a metódus.

#70074Moleman ok, de a TB nem szochó. A szochó-t nem te fizeted, hanem a cég utánad. Szóval - de majd egy adószakértő kijavít ha baromság- ha itthon nem fizeted meg a 2x minimálbér után a szochót, akkor fizetni kell az osztalék után. Persze csak ha nem EGT tagország tőzsdéjén ETÜ keretében vásárolt papír után kapod. Jellemzően USA cég, ETF. De ha pl. Frankfurtban veszel akármit, akkor nincs szochó, mert az EGT tagország tőzsdéje.

[ Szerkesztve ]

INTJ

Grat így utólag a döntésedhez!

Tapasztaltabbként neked az ETF osztalékok adózására mennyi rálátásod van? Nem az érdekelne, hogy én mint magyar adórezidens kisember mit hogyan kell adóznom (pl. amcsi papírokra van szocho, eu papírokra nincs), az nagyjából tiszta.

Az olyan piszkos részletek érdekelnének, hogy ha van mondjuk egy MSCI ACWI-t lefedő distributing ETF-ed amcsiban meg az európai accumulating megfelelője itt az öreg kontinensen, akkor mi a difi a képlet végén? A benne foglalt változatos nemzetközi papírok különböző adóegyezmények szerint fizetnek osztalékot magának az alapnak gondolom én, jó kérdés ezután az amcsiknál levont forrásadó hogy keletkezik, vagy az európai acc ETF-eknél milyen adóteher rakódik az osztalékra még az alapon belül. Ennek valahol utána lehetne nézni?

Az osztalékra rakódó szocho pár ezrelékes (éves) adóterhet jelent csak, lévén hogy a distributing ETF-ek osztaléka 2-4% körül mozog. Ez azért nem egy vállalhatatlan különbség, el tudom képzelni ennyi difi van is az amcsi meg az EU papírok osztalék része által nyújtott hozamban alapból.

[ Szerkesztve ]

Ez az infó honnan van?

some men just wanna watch the world burn...

Sziasztok,
Lehet offtopic, akkor bocsi érte.
Paypal-ra kapok néhanapján 100-150 dollárt. Most már összesjött kb 2600 USD, hogy tudnám ezt kiszedni onnan anélkül, hogy a nem túl korrekt átváltást megszívjam? Jelenleg 350-et ad a paypal 1 USD-ért, miközben piaci ára kb 370... Köszi a tanácsokat!

Eu-s Ucits ETF-ekről halvány lila fogalmam nincs, soha egy darab nem volt a birtokomban, évek óta kizárólag amerikai ETF-ekből keresek pénzt - na jó, idén inkább bukok , de jelenleg az is kimerül a következőkben: SPY, SPXL, XLK, TECL, IEF, TLT, EDV. Egyébként a kérdéseidet majd az itteni, a B&H témában sokkal járatosabb fórumtagok fogják megválaszolni - ha akarják - mert én inkább kereskedek, vagyis dinamikus portfóliókat futtatok, ami a kereskedéshez áll közelebb, nem a b&h-hoz, így a paraméterek, amiről érdeklődtél az én hozamomat nem különösebben befolyásolják, így finoman fogalmazva is hiányosak az ismereteim velük kapcsolatban.

#70079csakegymunka áttolod revóra, majd ott átváltod? Azt írják, működik.

[ Szerkesztve ]

INTJ

Szia,

USD-ben utald át Revolutra.

Ha rámegyek, hogy transfer money, akkor csak ezek az opciók vannak. És a bankom ugye HUF számla...

Ott a Revolut-os link kettővel feletted, add hozzá a kártyádat.

[ Szerkesztve ]

Public. Ezzel kezdték a mondókát, nagy márton szájából többször elhangzott, és már többször le is írták, hogy idén is az egész évre beszedik az adókat, hiába van már félév.

Persze, érthető. Nyilván nem kizárólag személyesen neked szólt a kérdés.

Nálad mi volt egyébként ami amcsi bróker felé billentette a mérleg nyelvét? Miért nem IB lett pl?

ne éld bele magad. nem fog menni.
szépen lehúznak.
egy dolgot tehetsz, közvetlenül eladod a dollárod valakinek. (vagy elköltöd)

még 1 dolgot megpróbálhatsz, wise usa accountot hozzáadsz. elvileg nem engedi, de ha ügyesen hazudsz az ügyfélszolgálatnak, akkor esetleg átverheted őket és engedélyezik.

[ Szerkesztve ]

ha a szochót kiveszed a képletből, akkor ugyanaz egy amcsi brókeren keresztül kapni osztalékot, mint egy eu-son keresztül accumulatingként kapni.
Ha ugye eu-s brókered van, akkor az etf gyártók többnyire írországban vannak bejelentve, ahol 15% az adókulcs, mint nálunk, vagyis ugyanaz a withholding tax van. Tehát az amerikából jövő adóra már nem vonnak le adót, egyéb országokból érkezőkből meg csak abból, ami kevesebb mint 15% wth taxot tartalmazott.
Amcsi brókernél ugyanez, ott maga amerika vonja le a 15%-ot, és megkapod a maradékot.
Bizonyos cégek osztalékai után magasabb adót vagy kénytelen fizetni, akár usa akár eu brókernél van, mert ha egy országban (ahol az adott részvény van) a kifizetés előtt nagyobb a wth tax mint 15%, azt nem tudod visszanyerni sehogyse gyakorlatilag. Ez egyfajta surlódási veszteség, amivel együtt kell élni sajnos, akárhol is tartod a pénzt.

ui: fontos, hogy az eus bróker accumulating verzióját hasonlítottuk össze az amcsi bróker distributing verziójábal. Ha eu-s distributingot nézel, az sokkal rosszabb, mivel németo-n keresztül történik a kifizetése az osztaléknak, ők is rátaxolnak elég csúnyán. (Amcsi brókernél meg ugye csak distributing van így ott azzal néztük.)

Ha valami valótlant állítottam, akkor javítsa ki aki tudja!

Kicsivel több mint fél éve vásároltam 6millio forint értékben MAP+t amit szeretnek PMAPra váltani.

Erdemesebb az 5 evest venni? Ha igen miért? Egyelőre nem tudom szükség lesz e a pénzre, de előfordulhat, hogy valamikor igen. Kivehetem egy részét vagy az egészet is ugyanúgy mint map+nal csak itt 1% bukoval?
Itt a lényegi kérdés, hogy ugyanúgy úgymond napi kamattal számolnak? Tehát tegyük fel kiveszem 8 hónap után akkor az addig felhalmozott kamatot megkapom? Ugye map+nal folyamatosan növekszik az összeg.

Kettő PMÁP van értékesítés alatt jelenleg, egyik 2025. március 27-én jár le, másik 2028. április 20-án.

Duráción kívül a kamatprémiumban van különbség. Előbbi 0,75%-ot fizet infláción felül, utóbbi 1,5%-ot.

Semmi sem garantálja, hogy lejárat előtt el lehet majd adni, de az Államkincstár egyébként mind a kettőre jegyez árfolyamot, és ennek feltételeit csak ritkán és kis mértékben szokta változtatni. Felhalmozott kamatot természetesen megkapod.

Lehet érdemes lenne fix kamatozású MÁK-okon (2023/C, 2025/C) is elgondolkodnod. Itt is futod a kamatkockázatot, ha nem tartod lejáratig, de ezekkel még több opciód is van. Hozamuk 6,5%, 7% körül alakul.

#70084PredatorZoli: Agyrém

[ Szerkesztve ]

What is your ikigai?

Paypal szopó, én is megjártam már ezt a kört.
a.) elköltöd
b.) elutalod paypalon belül valaki megbízható ismerősnek, akinek USD bankszámla van mögötte, és így ingyen ki tudja magának utalni, majd neked át, bár ebben valszeg lesz egy szép kis utalási díj is.

Paypal egy retek banda. Brexit után annyit sem engedtek, hogy a GBP számlát EUR-ra váltsam, azt mondták, hogy zárjam be a régit és nyissak egy új accountot. 21. század vazze, paypal nem ismeri a más országba költözés fogalmát.

#70083 nort_on: nem fog működni. Hiába adsz hozzá multi-currency accountot mint Revolut, a Paypal előbb a pofátlan 2.5-3%-ával fogja átváltani a home currencydbe, és azt utalja ki.
Been there, done that, nekem is az EUR-t előbb GBP-be átváltotta jó szarul, és GBP-t utalt ki.

[ Szerkesztve ]

Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/

Akkor most TBSZt nyitni RCnèl annyira nem jó deal..de hát pont ilyenkor kéne vásárolgatni erőssen DCAzni.

"A valuták, devizák átváltásakor az árfolyamkülönbségből keletkező nyereség, ha az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik, adómentes jövedelem, egyébként ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereség [Szja tv. 1. melléklet 7. 4. pont; 67/A. §]."

Ha a mostani EUR, USD, HUF árfolyamingadozásokat kihasználva hobbizok kicsit az ide-oda átváltással, az már üzletszerű kéjelgés? Tehát az árfolyamnyereség adóköteles lehet? És a Revoluton vagy a Zen-en ide-oda váltást ki fogja ellenőrizni?

[ Szerkesztve ]

AcCEsS (https://www.metalenciklopedia.hu)

ha kimonmdottan azért csikicsukizol több alkalommal ide-oda, hogy árfolyamnyereségen profitálj, akkor szerntem már üzletszerű. Ha csak van 1 oda aztán bizonyos idő múlva egy visszaváltás, akkor szerintem még elmegy, megmagyarázható.
A nav bekérheti az adatokat a szolgáltatótól és ellenőrizhet, beidézhet személyesen, ha úgy dönt.

De Map+nal sincs garancia rá, hogy el tudom adni bármikor nem? Vagy az máshogy működik? Jó lenne a likviditás.

A kamatforduloknal van, nem? Akkor 5 munkanapig 100% arfolyamon lehet eladni.

I am having fun staying poor.

Igen olyankor bukó nélkül el lehet adni. De egyébként bármikor eladható valamennyi buntivel.

Ez PMAPnal hogyan működik pontosan? Mert ha ennyire nem rugalmas akkor lehet hagyom.

Nagyjából ugyanígy. Csak ott 1% (jelenleg) a eladási büntetés, meg nincsenek időszakok, amikor futamidő közben ingyen visszaválthatod. Meg a kamatot kifizeti neked, nem az eredeti papírban írja jóvá, mint a MÁP+

Talán nem dönt úgy a kormány, hogy egyáltalán nem lehet kivenni. Gondolom maximum megemeli a buntit, bár drasztikusan nemhinnem.

Igazabol ez egy elég jó konstrukciónak tűnik jelenleg. Vagyis jobb mint a MAP+. Kérdés, hogy az infláció marad e ennyire magas. Mert úgy hoz igazán jól.

Akinek nem túl régi a Map+ vagy most vág bele érdemesebb PMAPot venni.

Már csak az a kérdés 3 vagy 5 éves legyen. Bár ha hozzáférhető akkor gondolom célszerűbb a hosszabbat választani. Vagy melyik milyen esetben jobb?

A https://allampapirkalkulator.hu mindent megmond Az 5 éves fogja megérni szerintem minden esetben, akkor is, ha 1 és akkor is, ha 5 évre tervezel. Jövőre amúgy ilyen 10% körüli kamata lesz, ami brutál.

[ Szerkesztve ]