Az a késleltetés kb. 2.5 méter eltérés korrigálására elég. Előzetes mérésen látszik, hogy ez szükséges-e vagy sem. Általában aktív suboknál van szükség drasztikus, sokszor 50 ms feletti késleltetésre. Inkább az EQ miatt veszik, a késleltetés valamennyire az AVR-eknek is megy.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Ja, lehet így is megközelíteni,ahogyan VoidXs is írja, úgy szokták használni, először minidsp, majd processzor vagy AVR -es bemérés, legalábbis amelyik fórumot én olvasgattam. De mint említettem nálam frankón dolgozik.
Én a különbözetet egy jobb végfokba tornán, bár azt sem feltétlenül.

[ Szerkesztve ]

Amikor még az AVR-t használtam és kimaxoltam rajta a szub távolságát (tehát késleltetését), ahhoz kellett még pc-n 7ms-et hozzáadni. Pont annyit amennyit a sima miniDSP tud. Szóval azzal már rezgett volna a léc. Simán bele lehet futni, hogy kevés.

[ Szerkesztve ]

Mikor lehet kicsi a jelszint?
Az igazat megvallva eddig PC hangkártya után használtam, végfok közé.

Ha rákötöttem volna a zajos avr preoutjára és rádugtam volna a crown-t. Az úgy élhetetlen lett volna a 0.9V maxával az tuti.

[ Szerkesztve ]

Azért kérdem, mert nálam, de másnál sem jelentkezett ez a probléma, igaz eddig 1 embernél próbáltuk még. Remélem Anthem -nél nem lesz ilyen gondja.Mikor az ultimaxot vágtam és DSPztem vele 115 dB -es hangnyomást kisújból toltam ki vele, vagyis a végfok tolta ki magából.A legtöbb PA -s végfokon van, 0,7 V-os bemenet, ráadásul némelyik ott csendesebb, mint 2v felett.

[ Szerkesztve ]

Aztán meg nem ám úgy járok, hogy ezután nem működik semmi, még a fizika is ellenem fog dolgozni, és az összes bug kijön nálam is, mint másoknál.

Hát ez nem túl bíztató...
Egy Yamaha RX-A2070 és SVS SB-12NSD közé szeretném illeszteni.
Mit gondolsz/ gondoltok erről?

Persze, előfordulhat, láttam már MiniDSP-s rendszerben két külön típusú sub közt 100 ms-t is. Ott már nem volt rá nem PC-s megoldás. Nálam a sub DSP-jének késleltetése 44 ms, az kb. 15 méter távolságra jönne ki. Néhány jobb AVR még tud ennyit javítani.

#166104 python1: A legtöbb dedikált PC-s kártya 1.5 vagy 2 V. Integráltak szoktak opamp nélkül 0.885-öt kiadni maximum. Ettől függetlenül ezek nagyon durva számok, amiket nagyon kis tartalékú erősítővel lehet megütni, az én rendszerem 0.2 V körül jár mozihangerőn.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Merre laksz, tudok egyet próbára adni.

Salgótarján

0,2
Na várj, ez most akkor, hogy van? Mondjuk az én jelenlegi végfokoknak, érezhetően sok a hangkártya kimeneti feszültsége, AVR vagy processzoré nagyjából jó, ez kb akkor 0,7V.
Nálad a 0,2 hogyan jön ki, vagyis milyen erősítő aminek elég ennyi bemeneti áram.?
Eddig annyira biztos voltam mindenben, mostanában valahogy semmiben nem vagyok már biztos, tiszta mátrix.

[ Szerkesztve ]

Cavernbe hogyan lehet .mic kiterjesztésű miki kalibrációs fájlt betölteni? Próbáltam átnevezni .txt-re, de nem ette meg.

Küldd el, és ha nem titkosított formátum, akkor megoldom, hogy megegye.

#166112 python1: Csak rendesen méretezve van a rendszer. 10% hangerőn a PC normalizált programra ennyit tol ki (a subon a kis szoba miatt 100 dB-t jelent, és az EQ-ból ez van legkevésbé visszafogva):

Nem látszik, de mV a mértékegység.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Értem, mindjárt rámérek a kimeneti szintre AVR-nél.,kíváncsi vagyok, mert érezhetően alacsonyabb mint a hangkártya kimeneté.

Én amikor a T12-höz vizsgáltam annak idején az Arcam pre out jelszintjét, 1.5V-ot is mértem, kimaxolva kinyögte volna a 2V-ot is.

[ Szerkesztve ]

Ezen kérdés nyomán a legfrissebb verzió (mai második release, ilyen se volt még) már tud FRD fájlokat is importálni.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Hálás köszönet!

Szép, igényes, hangulatos, tetszik.
De van olyan vélemény, tapasztalat, ami szerint problémás az efféle faltörés.
"Nekünk is van egy szoba meg az emeleten, ahol hiába rakunk be szőnyeget, fuggonyt, paneleket, nem lehet benne zenét hallgatni. Pedig ránézésre nem olyan rossz.. raktarnak teljesen megfelel. Az üres dobozoknak lett helye. Amennyiben mögötted van a letörés, az talán szerencsésebb. Vagy oldalt. De semmiképp se szembe."
Papatyi Tibor írta a Facebookra.

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Egyik helyen sem szerencsés az ilyen 45 fokos befelé dőlés, sztem nem is kell magyarázni miért. A visszaverődések közelebbiek lesznek, és azokat kifejezetten a hallgatói tér, a hallgató felé fókuszálja. De ha nem vasbeton koporsófödémről van szó, akkor sztem kezelhető a helyzet: magas- és középsávban elhelyezhető csillapító panel, a mélyek nagy része pedig kifut a lambérián, hőszigetelésen, tetőhéjaláson keresztül, a szarufák között.

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Ezt most nem értem. Látom, hogy idéztél Papatyitól, de akkor ez most azt jelenti, hogy egyezik a véleményetek abban, hogy ez a fajta "letörés" problémás?

Akkor, ha jól értem, most van egy indoklás nélküli kijelentés, egy problémás szoba alakról, de mégis mitől problémás az ilyen alakú szoba? Kiderül ez valahonnan?

Nekem így elég hiányos ez az információ. Tudnál erről többet mondani?

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Dorian leírta!

Jártam hasonló helyen, és a tulajdonos nekem is panaszkodott a faltörés miatt, nem boncolgattuk a témát, de emlékszem, hogy megjegyezte.

Nekem nincs tapasztalatom ilyesmivel, de a kezem össze raknám ha csak ez lenne a gond!

Igen, egyezik a véleményünk, ferde falakkal megáldott szobában még nem hallottam igazán jó hangot.

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

OK ! Akkor maradjunk annyiban, hogy nekem fenntartásaim vannak ezzel kapcsolatban, és még mindíg nem tudom milyen anomáliát okoz az, ha a sarok, sarkok le vannak törve.

Ez már csak azért is érdekes, mert amikor a csepeli zeneiskolában jártam, ott is ilyen szándékos letöréseket láttam a sarkokban, illetve több stúdió fényképein lehet felfedezni ferde síkokat, a pult feletti plafonon, meg a Streamaudionál a sarkok fel voltak töltve óriási hengerekkel és még sorolhatnám.

Ja meg nálam is van szubcsapda az egyik sarokban meg még kettő másik letörés a másik két sarokban.

Basszuscsapdák elhelyezési módjára is ezt javasolják.

Szóval bármi a megtöri a párhuzamos síkokat, meg a 90°-os sarkokat módosítja az jó!

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

A sarokletörés kemény fallal illetve akusztikai elemekkel az két eltérő dolog, gyakorlatilag szöges ellentétek. A letört sarok akár további elsődleges visszaverődési pontként is tud viselkedni, én is ilyennel szívok sajna, tényleg nem jó. Nálam pl túl közel van az egyik nagy letörés a hallgatási pozícióhoz, oda csillapítás kellene, de a szoba meg eleve már majdhogynem túl van csillapítva még úgyis, hogy egyáltalán nincsenek elnyelők csak diffúzorok berakva. A diffúzornak meg kell a távolság, akkor fejti ki rendesen a hatását. Szóval sokszor nem olyan egyszerű a dolog mint, ahogy elsőre látszik.
Egy letört kemény sarok viszont jótékony lehet a mélyebb frekvenciákon, jellemzően a szobai Schröder határ alatt.

[ Szerkesztve ]

A ferde falaknál sajna ugyanúgy kialakulnak az állóhullámok, de már nem tudod kiszámítani mely frekvenciákon lesznek jelen.

" A letört sarok akár további elsődleges visszaverődési pontként is tud viselkedni, én is ilyennel szívok sajna, tényleg nem jó."

Az elsődleges visszaverődési pont az az ami, akkor is ha a szoba egy sík fala, és akkor is ha az éppen egy letörés. Mi a különbség?

Vsz ugyanúgy kell orvosolni, mint a két esetben, nem látok arra okot, hogy megbélyegezzük a letört sarkot, sőt !

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Na, akkor még a mélysávban sem feltétlenül jó a ferde fal.

"A ferde falaknál sajna ugyanúgy kialakulnak az állóhullámok, de már nem tudod kiszámítani mely frekvenciákon lesznek jelen."

Esetleg alá tudnád ezt támasztani, mert én úgy tudtam eddig, hogy az állóhullámok kialakuláshoz párhuzamos falak kellenek.

Szóval el tudnád magyarázni, hogyan alakulnak ki állóhullámok ferde falak esetén?

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Ez komoly tévedés, szerintem, de megvárom mit mond az illetékes.

Ha ez igaz, akkor meg kell változtatnom a véleményem.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Persze, az egyenes fal is ugyanúgy elsődleges visszaverődés de nézd úgy, hogy a ferde rész az egyenesen részen felül pluszban még egy elsődleges visszaverődési pontot tud kreálni, ez nem túl nyerő, nálam is ez van.
Ezek szerint nem ment át amit mondani akartam, ha a ferde falra rakok még elnyelést, akkor a szoba kezd bedögleni, ha diffúzort rakok (ami most is van) az nem fejti ki rendesen a hatását a viszonlyag kis távolság miatt.

Nem azt mondtam, hogy biztos rossz, hanem azt, hogy nem feltétlenül, jó. Amúgy szerintem a mélyeknek jó.

Szerintem attól nem fog bedögleni egy szoba, hogy az elsődleges visszaverődési pontokat kezeled.

Prioritások azt mondják, hogy először kell ezeket a pontokat kezelni, és a többit csak ezután.

Ha ez betartásra kerül, el nem tudok képzelni olyan esetet hogy bedöglesztené a szobát, és ilyenkor először azokat az elnyelőket kell eltávolítani, amik nem az elsődleges pontokon vannak.

Diffúzorokkal nem foglalkoztam szinte semmit. Amit olvastam róla, hogy kell neki a levegő, bizonyos távolságok alatt nem fogja tudni kifejteni a hatását. További feltétel, hogy egyenletes lecsengésű helyiségben alkalmazható, különben szintén haszontalan.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Ha a koporsós mennyezet szimmetrikus mindkét oldalon, simán kialakulhat álló hullám szerintem.
Ennek nem az a feltétele hogy egymással szemben képezzen párhuzamot a fal, megint csak szerintem.

[ Szerkesztve ]

Példát tudnál rá?

Én eddig csak olyan állóhullámról, rezonanciáról hallottam, amit párhuzamos falak okoztak, de ha nem így van szívesen tanulok.

[ Szerkesztve ]

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Állóhullám mindenféle, akusztikailag reflektív zárt térben van, akár párhuzamosak a falak akár nem, max csökkenteni lehet a hatást vagy szétszórni a spektrumban.

[ Szerkesztve ]

Bármilyen ponton kialakulhat, ahol a membrán felé visszakövetett visszaverődési útvonalak integráljai szummázva abszolút értékként 1-nél nagyobb számot adnak. Ez egy nagyon csúnya egyenlet, amit lényegében lehetetlen reális idó alatt szimulálni, ezért tervezik a legtöbb hangdobozt is ilyen formákra. A párhuzamos fal ugyanis egy ideális környezet erre, hogy a két fal közti síkon könnyen meghatározható legyen ez a probléma, de ugyanúgy ott van mindenféle formájú dobozban, így egy szobában is.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Párhuzamos falak alatt én akár egy henger belsejében lévő szemközti falat, vagy egy gömb belsejét is értem. A lényeg a párhuzamos szemközti falon van.

Ha eltérnek, nem pont 0 vagy 180 fokos szögben találkoznak a hullámok nem jön létre rezonancia, nem fogják egymást erősíteni, és kioltani, de abban igazad van ha szétszórod a hullámokat, úgy előbb, utóbb csökkenni fog az energiájuk.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Sziasztok!
A Nad T757 és a Denon 3808 hogy viszonyul egymáshoz? Leginkább a hangminőség érdekelne. Most az utóbbit használom, a frontokat pre out-on egy Nad 326-ra kötve. A 757-es tudna-e hasonló minőséget, mint a mostani rendszer?

"...integráljai szummázva abszolút értékként 1-nél nagyobb számot adnak"

Több mint harminc éve befejeztem a középiskolai tanulmányaimat, és a főiskolán sem természettudományokat tanítottak.

Szóval ez most nekem ebben a formában nem emészthető.

Le tudnád egyszerűsíteni ezt az én szintemre? Te elég okos vagy ehhez, úgy tapasztaltam.

Amíg nincs jobb, maradok a saját ismereteimnél, miszerint REZONANCIA csak párhuzamos falak között alakulhat ki.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

A szétszórás alatt azt értem, hogy az állóhullámokat szétszórni a frekvenciaspektrumban, hogy ne legyenek gócpontok bizonyos frekvenciák körül, mert ez szokott lenni a nagyobb gond.

[ Szerkesztve ]

Mikor apáméknál laktam (bonyolult, vállás után, az én házam, de mégse...édesapám építette, amíg velem van, nem szólok bele mit csinál ott).
Ott is levágott volt egyik fal, nem éreztem hátrányát. Remélem itt se fogom, igaz itt mindkét fal le van törve. Emeletti szoba. Ezt tudtam megcsinálni, feleségem és én csináljuk az egész felújítást, csak fűtést csinálta szaki, festünk, villanyoztam, csempe, vakolás stb. Földszint hálószoba és gyerekszoba. Igaz azok se kicsik, de nem akart felmenni az emeletre.

Vászon tervben van, de én nem vagyok annyira nagy kép mániás, inkább a hang jobban érdekel.Remélem függöny és amiket tervezek még javít az akusztikán.
De most se annyira gáz, de érezni a csupasz falak és ablakok hatását.

Apámnál (jobb képet nem találtam):

[ Szerkesztve ]

Mozgó autójavító szolgálat - autóvillamosság, autószerelés

Ezt nagyon nehéz egyetemi szint alá egyszerűsíteni, de valamennyire megpróbálom. A hang valójában molekulák ütközése, az egyszerűség kedvéért most vegyük csak a szobában található levegőt, és tekintsünk el attól, hogy a falakban is haladhat hang, ráadásul sokkal gyorsabban, így érhet visszaverődés a közvetlen hullám előtt is. Ha egy molekulába ütközik egy másik, akkor két dolog fog történni: egyrészt odébbmozdul és megüt több másikat, másrészt a légnyomás kiegyenlítődése és a membrán visszarántása miatt visszatér valamilyen stabil helyzetbe.

Számoljunk egységnyi energiával minden, a membrán által megmozgatott molekula indulásával (tehát nem a membránt szimuláljuk, csak elindítunk 1 N mozgási energiával pontokat), majd ezt - számon tartva a pontos energiaveszteséget az ütközésektől - számoljuk végig minden olyan mozgásra, aminek a pályája érinti a vizsgált pontot, ezeket összeadva kapjuk meg az összesített energiát kitartott szinuszhullámra. Ha a szoba végtelen tér lenne, akkor valami 0 és 1 közti számot kapnánk, mert (pontszerűnek vett membrán esetén) csak egy konkrét pálya éri el a vizsgált pontot, az útvonalon pedig energia alakult mozgássá és hővé. Szobában már mindenhonnan érkezhetnek ezek a rezgések, és a megindult pontok sokasága miatt összeadódhat 1 fölé is ez az érték. Ekkor azonban még nem határozható meg rezonancia semmi logika alapján, mert nem definiáltuk a fázist sem.

Itt esik be a frekvencia, de visszavezethető hetedik osztályra, így egyszerűen összegzés előtt minden bejárt út értéke egy megfelelő szinuszosan vett függvénnyel pontosítható, ahol már negatív értékek is megjelenhetnek. Ha így az összeg 1-nél nagyobb (tehát több energiát koncentráltunk egy pontba, mint amennyivel egy molekula útnak eredt), akkor van rezonencia (=kiemelés), de ha -1-nél kisebb, akkor is, csak ellenfázisban. A normálistól 0 felé eltérő értékek jelentik a kioltásokat. Ennyi a nagyon leegyszerűsített módszer, és láthatod, hogy a falakat egyáltalán nem említettem, mert az alakzatnak semmi köze nincs ahhoz, hogy képződhet-e rezonancia vagy sem. Sőt, a legkönnyebb cáfolat pont egy gömb: pontosan a pontforrástól a gömb közepére tükrözve fogod megtalálni a legnagyobb rezonanciát.

#166142 denesdr: Ezt legtöbbször szerencsére már a bútorzat megteszi.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Szerintem "nagy hanghoz" nagy kép passzol, úgy lesz teljes az élmény!

Ez is javítva, volt egy olyan gond, hogy multichannel fájlokat akkor eszik meg, ha az elején nem channel filter van, de már az is lehet ott.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Első bekezdés nem egyetemi szint és én is így ismertem.

Második és harmadik bekezdésben hiányolom a reflexió leírását, amit ide leírtál az nem zárt térre vonatkozik, különben lenne visszaverődés.

Rezonancia létrejöttéről csak alacsony frekvenciák esetén (Schroeder) beszélhetünk zárt térben, mert a magas frekvenciák sokkal hamarabb elvesztik azt a kis energiát is, amivel eredetileg rendelkeztek mint hogy néhány felületről történő visszapattanás után találkozhassanak 180°-ban.

Csak a gömbszerűen terjedő alacsony frekvenciás hullámoknak van annyi energiájuk, hogy visszaverődve ezt megtehessék, és kiemeljék, vagy kioltsák egymást magukat azonos frekvencián, hogy ezáltal rezonanciát hozzanak létre.

Nyilván, minden egyes pattanás, és minél több út megtételével egyre többet veszít az energiájából, és aztán egyszer csak elenyészik.

Ha úgy vesztik el ezek az alacsony hullámhosszú hangok az energiájukat a fent írt módon, hogy közben nem találkoznak szembe magukkal, nem fog rezonancia, állóhullám keletkezni.

Persze csak szerintem.

Egyszóval nekem hiányoznak a fentiek az egyenletedből.

"Sőt, a legkönnyebb cáfolat pont egy gömb: pontosan a pontforrástól a gömb közepére tükrözve fogod megtalálni a legnagyobb rezonanciát."

Pont erről beszéltem én is, ez nem cáfolat, hanem alátámasztása, megerősítése annak, amiről beszéltem!

A gömb közepe, pont hogy egyenlő távolságra és pontosan szemben, - pontjai párhuzamosak - vannak egymással.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

-KP- neked van Behringer nx6000d erősítőd nem ? Te cseréltél benne ventit? Ahogy német fórumokon olvasom sokan cserélték. Az eredeti [link] azért olyan hangos mert 4000-es fordulatú 40db-s 52CMF (88m^3/H)légszállítással.
Most ahogy olvasom sokan vagy a Noctua NF-A8 FLX-re [link] (50,4m^3/H) légszállításra vagy a NF-R8 redux-ra [link] (53,3m^3/H) cserélik. Alacsonyabb a fordulat ergo kevesebb a légszállítás és a zaj is csak 17db.
Nyilván azért raktak bele gyárilag 4000-es fordulatú ventit , hogy minden körülmények között elégséges legyen a hűtés mert alapjából DJ erősítő gondolom 40 fokban is kell bírnia a strapát.

Azt akarom kérdezni, te cserélted-e a ventit és ha igen volt-e hőmérséklet probléma. Német fórumokon nem írtak, hogy probléma lenne emiatt. Egy D osztályú mély ládában sincs semmi venti.

Ez kétségtelen. Mesélj, nálad mikből áll a rendszer?

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!