2023-mas TBSZ-re tettem 2000 EUR-t, amit forintban tartanak nyilván. Ha megszüntetem a számlát, akkor az aktuális árfolyamon váltva, EUR-ban kerül vissza a normál számlára a pénz (-15% a nyereségen, ha van)? Ezt a pénzt ki tudom utalni a bankszámlámra, annak ellenére, hogy nem volt befektetve? Az Erste telefonszolgálat szerint igen és igen. Fenntartással kezelem, ezért jövök ide megerősítésért.

Sziasztok,

2023.08.23-án járnak le az "állampapírjaink".

30+ millió esetén konzervatív "befektetésnek" mi a javasolt?
Tudom, hogy a pokolba kívánjuk az állampapírt, de mint írtam konzervatív szemléletet kell szem előtt tartani. A lekötés 1 év lenne, alap esetben, de nyitott vagyok egyéb ötletre.

Magamtól néznék valamit 2024-es sorozatot, és kész, de lehet, Ti jobbat tudtok.

8+ millió esetében, azt magam kezelem, arra gondoltam, hogy 5 milliót szintén konzervatív állampapírba teszem, szigorúan 1 évre, a fennmaradó 3+ milliót DKJ-t veszek, közel egy időre időzítve az 5 milliós "lekötéssel". Erről mi a véleményetek/ ötletetek?

Válaszotokat előre is köszönöm!

Fontos kiemelni, hogy pusztán a TER-ek összehasonlításával nem lehet az ETF-ek költségeit összehasonlítani, mert a TER nem tartalmazza egy ETF teljes költségét, sőt valójában sokszor a TER egy kisebb tétel a teljes költséghet képest.
Egy ETF teljes költsége mindig csak visszamenőleg a reportokból számítható vissza amit közzétesznek bizonyos időközönként.

Ez Oppenheimernek is: Itt azért van egy fontos dolog ami akkor neked is új lesz. A luxemburgban bejegyzett ETF-ek kedvezőtlenebbek. Ennek az az oka, hogy a luxemburgi adószabályok és adóegyezmények jóval kedvezőtlenebbek, mint az Írországban levőek, így egy luxemburgban bejegyzett ETF divident leakage-je jóval magasabb. Mindenképp Írországit kell vásárolni mert ez egy felesleges költség.

Arra a kérdésre pedig hogy érdemes-e újonan nyitott ETF-et venni: Ahogy fentebb utaltam rá, ennek a költsége egy ismeretlen, ami csak utólag fog kiderülni. Lehet hogy jóval magasabb lesz mint a másiké. Kérdés hogy tud-e ez bármit ami miatt ebbe így érdemes belemenni. Ha minden másban ugyanaz vagy rosszabb akkor sztem nem (ráadásul optimalizált sampling).

Ez mostanában többször előfordult.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

Már egy párszor leírtam itt is:
A simple pay-el történő fizetéskor angol nyelvről válts magyarra a hibaüzenet után és egyből menni fog.
Ez egy bug, amelyet nem javítottak.

[ Szerkesztve ]

Az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és a

PEMÁP 2025/X augusztus 21-én fizet kamatot, a 2028/Y pedig augusztus 23-án. Valaki megtudná írni, hogy menni lesz a kamat a következő ciklusban a két állampapírnál? Előre is köszönöm!

Sziasztok, kb. évente 2000-2500€ menne TBSZ-re. Ha hazai bróker mellett döntenék melyiket ajánlanátok és miért? Erste vagy KBC?

Northlight music

véleményed, hogy a tracking error (mire/mennyire) jó mérőszám ?
mert ugye a TER nem tartalmaz minden költseget sem, ha pedig a tracking error az ETF es az index különbseget mutatja, abban a modszerük, minden költseg, stb. kifejezesre jut

Véleményem? Az, hogy ez se kezdőknek való... Egyszerűnek hangzik de annyira nem az.
A helyzet az, hogy nagyon gyakran (az esetek döntő többségében) az indexnek a net retourn-os változatát tekintik benchmarknak. A net retourn index figyelembeveszi hogy van egy bizonyos adó amit pl az osztalékok után meg kell fizetni. Attól függően, hogy milyen mögöttes instrumentumokról van szó (mire mennyi a forrásadó stb), továbbá hogy az ETF mennyire jól minimalizálja az ebből eredő leakage-t, az ETF, ha a működési költségekkel nem számolhatunk, képes felülteljesíteni a net retourn indexet (márcsak abból adódóan, hogy nem mindenre kell forrásadót fizetnie az alapnak vagy nem annyit amennyit az index vesz, a net retourn index pedig úgy számol hogy kell mindenre fullba).
Magyarul ugyan azt lehet elmondani mint az ETF költségére. Csak az utólagos kimutatásokból lehet ezt is pontosan visszafejteni.

Összefoglalva: Ez sem alkalmas egyszerű összehasonlításra.

Ugyan ez lenne a kérdésem, és én az OTP-t is mellé venném mint opció (mindenem ott van jelenleg). Esetleg valaki tudna egy összehasonlítást küldeni "alap" kondíciókról? üdv

[ Szerkesztve ]

Köszönöm a plusz infókat. Valid módszer lehet az, hogy az ugyanolyan indexet követő alapokat megnézi az ember mondjuk 3 évre és kipécézi azt amelyik megfelelő méretű, ír kiadás és a legtöbbet hozta?

Járható. Egyébként itt azért viszonylag apró különbségekről van szó, de azért érdemes tudatosan választani, nem csak rábökni a legkisebb TER-re.

Én szoktam még ezeken kívül nézni az alapkezelő összes kezelt vagyonát is, és inkább választom a nagyobb céget.

Unit linked-es horror sztori a másik topikból.

ha a kivalasztas, akkor persze nem csak TER vagy tracking error, hanem sok mas, pl. mennyire likvid=milyen forgalommal es ezert mekkora vetel/eladas spread-del megy, mekkora, milyen a kibocsato,...

mas: éljen a diverzifika (nekem van belöle :) [itt-egy-magyar-reszveny-ami-meg-az-sp-500-at-is-veri] érdekes, tegnap még teljesen olvashato volt

"Az Állami Nyomda az elmúlt 10 évben átlagosan 20 százalék feletti hozammal ajándékozta meg a befektetőit, a teljes időhorizontra vetített teljesítménye pedig meghaladja az 520 százalékot. Összehasonlításképp, ezen az időtávon az S&P 500 index forintban átlagosan 17,7, az OTP 14,6, míg a BUX index 11,6 százalékot hozott a befektetők konyhájára"

Igen de ezek jellemzően olyan pénzügyi konstrukciok hogy csak sok év múlva derül ki hogy átbasztak. Illetve azért is etikátlan még, mert az emberek pénzügyi tudatossága és egyéb olyan képessége hogy leüljön és pontosan utána tudjon számolni nincs a megfelelő szinten. Ezt ki is kihasználják, ilyen olyan becsomagolt himihumi bonus igéretekkel, meg rejtett költségekkel még jól meg is nehezítik azon emberek dolgát is akik szeretnének utána számolni. Be kellene szántani ezt az egész unit linked piacot, a vásárló megtévesztése kategória. Mert közel sem hozzák azt amit ígérgetnek, illetve sugallnak hogy ez milyen jó befektetés és akkor még finoman fogalmaztam.

Ráadásul nem az van hogy az ember keresi meg magának ezt a pénzügyi konstrukciót, és nem olvas utána megszívta hanem hívogatnak, tukmálják, ígérgetnek, megtévesztenek, lehúznak, költségeket elrejtik hogy nekik persze jó legyen az ügynöki díjjakkal stb, ki van ez találva. Legális bűncselekmény kategória határát súrolgatja.

MNB annyit tett hogy kötelezte a szolgáltatókat hogy egy egységesített TKM mutatót állítsanak ki minden csomagjukra, és ezt feltüntette a saját oldalán ahol lehet keresni összehasonlítani a költségek alapján. De ez szerintem kevés, sokan nem is tudják hogy létezik ez a TKM összehasonlító oldal.

Azért, na! Pont ilyen biztosítónál dolgozom, de ezzel a sztorival valami nem klappol. Azt tudom elképzelni, hogy minden pénze valami orosz befalapban volt, amit aztán befagyasztottak, így ment a levesbe. És hja, az UL egy hatalmas átbaszás, de nem ennyire. Látok én nagyon vastag VV értékeket ügyfeleknél, ez valami anomália lehet.

Nem ismerem a részleteket, csak ennyit láttam én is, ami le van írva. Biztos van még több is a dolog mögött.

költségeket elrejtik hogy nekik persze jó legyen az ügynöki díjjakkal stb, ki van ez találva.

Ez messze nem így van. Nincsenek elrejtve a költségek, csak az ügyfelek jó része nem érti. Az MNB keményen beszabályozta az UL termékeket, ezért van a 24 órás limit, a transzparens TKM, meg egy rakás dolog az ajánlati doksiban.

...hanem hívogatnak, tukmálják, ígérgetnek, megtévesztenek, lehúznak...

A valóságban azért olyan drága ez a termék, mert a sales-es jutiját ki kell termelni. Ez nyilván nem azoknak van kitalálva, akik önjárók, hanem akiknek nullához közeli a pénzügyi tudatossága. Odáig már eljutottak, hogy öngondoskodni kéne, takarékoskodni a jövőre, de ennél mélyebb tudásuk nincs. Valljuk be őszintén, a társadalom többsége ilyen. Az állam is dotálja ugye az adóvisszatérítéssel. Én azt mondom, ez a termék még mindig jobb, mint a semmi, főleg hosszútávon. 20-30 éves időhorizonton már a kezdeti költségek mértéke is eltörpül, és egy jó portfólió választással tényleg szép pénzt össze lehet taligázni. A semminél még mindig jobb, a bankbetétnél is.

Az ltp pont a csóringer rétegnek lenne most is jó, akik kuporgatnak 20-ezrével, aztán pár év után összejön belőle mondjuk egy házszigcsó ára. Persze ott is a szerződéskötési díj termelte ki a jutit, de maga az alaptermék nem lett volna rossz. Keményebben kellett volna szabályozni, nem beszántani.

UL-nél is van RVV pár év után. Persze nem olyan rugalmas, mint mondjuk egy befalap, de nyugdíjelőtakarékosságnál talán ez nem is baj. Az adóelőny tényleg elinflálódott, remélem, hogy emelnek majd rajta.

és egy jó portfólió választással tényleg szép pénzt össze lehet taligázni

Tehát érteni is kell hozzá? Akkor minek az egész?

A semminél még mindig jobb, a bankbetétnél is.

Lakossági állampapír portfóliót, vagy egy mezei befalap teljesítményét veri? Főleg utóbbi esetén kérdéses ez, azt ugyanúgy nyakába tudják sózni bárkinek, csak nem lesz belebetonozva kötelező befizetésekkel meg egyéb túlbonyolított szemétkedésekkel évtizedekre...

Nekem az egész unit linkedes sztoriban amúgy az állami támogatás ami a legjobban bántja a csőröm. Mindenki tudja, hogy anélkül a kutya nem venne ilyet, hozzáértőbbek azt is, hogy amúgy nagyrészt parasztvakítás, normális hozam esetén illene eltörpülnie a végeredmény tekintetében amit hozzáad az állam. Adófizetői pénzből futtatott gusztustalan lehúzás az egész és ezen az se szépít sokat ha esetleg a legpofátlanabb tetű szereplőknek már az orrára koppintott az MNB, hogy azért ezt már tényleg ne...

Vidéken simán kijönne, ne viccelj már! Öcsémék házára 3-3,5 milla a költségvetés, ebből 2 a munkadíj. 200 nm falfelület. Számla nem gond.

#103933julius666

Vannak mintaportfóliók, kiválasztod a részvényt, és azt hagyod évtizedekig. Ennyire kell érteni hozzá, ez kb. semmi. Mint egy önyp.

Lakossági állampapír portfóliót, vagy egy mezei befalap teljesítményét veri?

Állampapírt tuti veri 20-30 éves időtávon egy részvény portfólióval, befalap kérdéses.

Sziasztok,

Bárki aki jártas, megköszönöm a segítségét, tanácsát a témában:

Rövid background story: 2022-től DCA-zott VWCE és blue chip részvényeken realizáltam nyereséget idén május és július között, majd ezekből pár hete IB-n TBSZ-re VWCE only pozíciót nyitottam, lényegében lokális high-on, 103,8 EUR-n. Nincs többé aspirációm mást vásárolni, mint VWCE, JPGL vagy más hasonló diverz ETF-ek, minden részvényben lévő megtakarításom 10+ éves terv, és a jelenlegi visszaesés sem zavar.

Ugyanakkor, rövidtávon adózás szempontjából felmerül bennem a kérdés:

Jól gondolom, hogy racionális döntést hozok akkor, amikor realizálom a mostani 4.5% veszteséget VWCE-n az idén nyitott TBSZ-en ezzel csökkentve, megszűntetve a 2023-as évre számolt árfolyamnyereségből származó adóalapom? Nem célom cashben maradni, ezért értelemszerűen új pozíciót nyitnék ugyanazon TBSZ-en szintén VWCE-re legkésőbb másnap. Gyűjtőéves TBSZ-ről van szó, nincs feltörés. Van-e olyan tényező, amit nem veszek számításba?

Üdv,

Nem jól gondolod, vagy én nem értem jól

A TBSZ veszteségét nem lehet a normál értékpapírszámla nyereségével szembeállítani és vice versa...

Szóval az adót szépen be kell sajnos csengetni a hozam után, esetleg ha a korábbi években voltak veszteséges éveid, és ezt be is vallottad az adott évi adóbevallásban, akkor lehet adókiegyenlítést kérni

[ Szerkesztve ]

If you leave me, can I come, too?

feltort tbsz vesztesege nem rendes etu veszteseg?
(viszont mintha feltort tbsz utan ugyanott ugyanabban az evben nem lehetne ujranyitni emlekem volna, en forditott irany miatt gondolkozok ev vegen egy realizalasban, ezert erdekel a pontos valasz)

[ Szerkesztve ]

"Nincsenek elrejtve a költségek"
Hát azért nagyon igyekeznek átláthatatlanná tenni a terméket, a tanácsadó sem tudja részleteiben, hogy mit ad el.
Portófilókezelési díj, alapkezelési díj, beutalásnál levonós dolgok, termékértékesítési díj, visszaváltási táblázat, a különböző bónuszrendszerek, biztosítási rész, ezek lehetőleg mind külön helyen szétbontva, hogy ne lásd őket egyben.

"Az MNB keményen beszabályozta az UL termékeket"
Nem elég keményen. Hiába van belőve pl., hogy mi az ajánlott TKM, egy csomó esetben túllógnak rajta. Én úgy szabályoznám, hogy max TKM 2.5% részvényalapokra, max 1.5% kötvényalapokra. Ha nem tudsz alámenni, akkor nem adhatod el. 10 éveset értékesíteni se lehetne kb. Illetve a konstrukciót is átláthatóvá tetetném, mindegyik biztosító csak ugyanazokat a díjtételeket alkalmazhatná, ugyanúgy kéne hívniuk ezeket szó szerint és egy táblázatban publikálniuk kéne.

" Ez nyilván nem azoknak van kitalálva, akik önjárók, hanem akiknek nullához közeli a pénzügyi tudatossága."
Na pont ez a bajom. Ők értik legkevésbé, hogy mit vesznek, mert számukra teljesen átláthatatlan az egész. Én az ÖNYP-t meg a lakossági állampapírt tartom az analfabéták számára a legiobbnak.

Ha az átlag UL élettartama 7 év, akkor tök nyilvánvaló, hogy a többség számára alkalmatlan eszköz.

" Ez nyilván nem azoknak van kitalálva, akik önjárók, hanem akiknek nullához közeli a pénzügyi tudatossága." - ezt tök egyszerűen meg lehetne oldani, ha lenne rá szándék:
1. alapban mindenki csak állampapírt vehet
2, lenne egy független pü-i teszt, - nem MIFID, ami kb. bemondásra megy - és az ott elért pontszám határozná meg, hogy állampapíron kívül ki mit vehet.
UL-t pl csak az vehetne, aki ki tudja számolni, hogy ha befektet 100Ft-ot évi 10% kamattal, akkor 10 év múlva mennyi pénze lesz. Akinek ez nem megy, ne is vegyen UL-t, akinek meg igen, az úgy sem vesz .

Jó, mondjuk én választani se engedném, aki nem végezte el az általánost, és nem tudja önállóan értelmezni a szavazólapot...

[ Szerkesztve ]

INTJ

Megfordítom: inkább odáig kéne eljutni, hogy felnőttnek lehessen tekinteni egy jogilag felnőtt embert. Az MNB folyamatosan finomítja a szabályozást, hogy áttekinthetőbbek legyenek a termékek. Ha valaki erre nem veszi a fáradtságot, amikor megvásárol egy pénzügyi terméket, akkor sajnos azt kell mondani, hogy így járt.

A pénzügyi tájékoztatónak, és a termékfeltételnek kell olyannak lennie, amelyet egy átlagos képességű ember is megért. Amennyire rálátok, ezzel kapcsolatban bőven történt előrelépés az utóbbi években.

#103942mgoogyi

Nézd, én konkrétan találkoztam nem etikus UL termékkel is 10 évvel ezelőtt, már ott kerek-perec benne voltak a VV arányok táblázatos formában. Azóta ez még kiegészült a TKM-mel is, meg egy rakás magyarázattal.

Én úgy szabályoznám, hogy max TKM 2.5% részvényalapokra, max 1.5% kötvényalapokra.

Azért jó látni, hogy az itteni csapatban is vastagon megvan a szimpátia kormányunk módszereivel. Normális piacgazdaságban az ilyen jellegű fixálások abszurdumok.

Ők értik legkevésbé, hogy mit vesznek, mert számukra teljesen átláthatatlan az egész.

De mi átláthatatlan szerinted? Ott a TKM, ott a táblázatban a költségelvonás mértéke, a VV arányok, stb. Ezen túl mit szeretnél még? Láttál egyáltalán egy nyugdíjbizti termékfeltételt valaha?

Amúgy meglepődnétek, hogy mekkora vagyonok állnak UL termékekben. Van, aki milliárdokat tol be. Nem véletlenül.

[ Szerkesztve ]

"Megfordítom: inkább odáig kéne eljutni, hogy felnőttnek lehessen tekinteni egy jogilag felnőtt embert."- igen, csak amíg az általánosból kikerülők 40%-a funkcionális analfabéta, addig felmerül az állam felelőssége. Oktatás szétverése pl. És ezek határozzák meg a mi jövőnket is..Mindegy, ez nem is ide való, meg messze is vezet...

INTJ

SzGee jól leírta itt. TBSZ veszteséget nem lehet normál értékpapír számlán lévő dolgok nyereségével szembeállítani.
forrás: tapasztalat

"De mi átláthatatlan szerinted?"

Az, hogy mikor milyen indokkal vonnak le költségeket. Ezt mind ki kell mazsolázni, hogy tudd, mit veszel. Perpill a pénzügyi tanácsadás során max a TKM jön szóba, hogy ez milyen költségekből áll össze, arról szó sem esik és nem is tudják.
Kb. bemondásra van egy 7%-os éves nettó hozam, meg egy grafikon. De azt már nehezebb megmondani, hogyha a magyar részvényalapba fektettem volna az elmúlt 10 évre, akkor hogyan alakult volna az egyenlegem pontosan. Utána meg jön a meglepődés, hogy annyi sincs az egyenleg, mint amennyit addig befizettek.

"Azért jó látni, hogy az itteni csapatban is vastagon megvan a szimpátia kormányunk módszereivel. Normális piacgazdaságban az ilyen jellegű fixálások abszurdumok."

Nem tudom, hogy ebből hogyan lett politika, de a következő áll amögött, amit írtam:
Ha egy 60-40 portfólió bruttó reálhozama várhatóan átlag 3.5%-4%, akkor miért kéne bárhol a világon bármilyen kormánynak engedélyezni olyan termékeket, amik kb. pont ezen a költségszinten mozognak? Mire jó ez? A tudatlanokat kifosztani?

"Amúgy meglepődnétek, hogy mekkora vagyonok állnak UL termékekben. Van, aki milliárdokat tol be. Nem véletlenül. "

Én max azt tudom itt elképzelni, hogy nem végrehajtható a bent lévő pénz. Nem tudom mire utalsz egyébként, mert aki hozamot akar elérni és átlátja ezt, az nem ezt a terméket veszi.