1 főre jutó jövedelmet ksh nézi, a vagyont meg:
Az EU-ban háromévente elvégzik a háztartási vagyonfelmérést (Household Finance and Consumption Survey, HFCS), eddig négy hullámban zajlott le adatgyűjtés (2010, 2014, 2017, 2020).
lásd portfolio cikk: [link]

itthon továbbra is az ingatlanvagyon a domináns:

A hitel az miért vagyoneszköz?? Amíg nincs kifizetve, addig tartozás nem?

A tudomány a valóság költészete!

negatív vagyon

Itt unortodoxiában, ahol az elérhető biztos hozam (államkötvény) magasabb, mint a hitelkamatok, a hitel egy pénztermelő vagyoneszköz.

Bele kéne venni az utcai lámpát is, elvégre a befizetett adóból van, tehát a vagyon része, csak az utcán találom meg.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

Egyik pillanatról a másikra nem lehet sokat felvenni, mert félévenként maximalizálva van (750k). Úgy a jó ha már az elejétől kezdve minden félévben felveszi az ember a maxot. A diákhitel minden kamatkörnyezetben megéri, mert mindig piaci szint alatti a kamata, és van belőle puskapor...

[ Szerkesztve ]

Ha többet termel a nem elköltött befektetésed, mint amennyi a hitel kamata, akkor végül is vagyon...

A KSH-nak van erre egy táblázata de nem túl sokatmondó:
https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0003.html

Itt van egy 5 éves HVG cikk ami a felső 10%-ot bontja tovább, de kérdéses hogy milyen adatok alapján dolgozik, vagy hogy idén hogyan is néznének ki a számok:
https://hvg.hu/gazdasag/20190104_Evi_35_millio_forint_a_belepo_a_felso_tizezerbe

úgy látszik a magyar szegények/gazdagok szerint is a részvények a sátán műve

Azért ez változó, itthon sokáig az ingatlanon kívül csak a bankbetét játszott a lakosság nagy részénél, egy ideje pedig helyette a lakossági állampapír, részvényt nagyon kevesen vesznek. USA-ban azért alapkezelőkön és nyugdíjpénztárakon keresztül arányaiban is jóval többen, igaz ott olcsóbbak az alapkezelők, de egyébként bátyám mutatta nekem német bank milyen vegyes, de részvény túlsúlyos befalapokat ajánlottak neki, azért azoknak is lényegesen alacsonyabb a költsége, mint az itthoniaknak, még ha az ETF-eknél drágábbak is.

Itthon az UL és hasonló szemeteknek bedőlés is sokszor végig elveszi a kedvét sokaknak az olcsóbb részvény alapú megtakarításoktól is mint az ETF. Önyupnál meg elgtöbbek betették valami kiegyensúlyozott portfolióba, ami 80-20 államkötvény-részvény és jó időben alulteljesítette a pmápot, majd a kamatkörnyezet emelkedésekor durván beestek, egy rakás helyen lehetett olvasni, hogy hogy tudják kivenni onnan a pénzüket, ők ETF-et sem fognak soha venni.

Nem is értem, mit szórakoznak ilyen Ellenőrzött Tőkepiaci Ügylettel, kb. a kutya nem vesz tőzsdén semmit, ennyi erővel simán adómentessé tehetnék magánszemélyeknek. Adó kb. ugyanannyi (semmi) folyna be belőle. Tudom, bilibe lóg a kezem -bár a 90-es években volt ilyen- mert a "hatóság" alapvető működési elve nálunk a "szívassuk meg, mert csak" hozzáállás.

INTJ

A statisztikában azért olyan alacsony a részvények súlya, mert csak a legfelső szintet vizsgálják, és nem a tényleges mögöttes terméket.
Ha valaki vesz pl befektetési jegyet ami részvényekbe fektet, akkor a statisztika szerint az illetőnek befektetési jegyei vannak és nem részvényei. Ugyanez a biztosításoknál, nyugdíjpénztáraknál meg mindennél.
Mivel itthon még azok körében is a befalapok meg a biztosítások az elterjedtek, akiknek van pénzük (ezt nyomják a privátbankárok ugye), ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a tőzsdén közvetlenül vásárolható dolgok (részvény és ETF-ek) súlya (amit a stat a részvényekbe sorol) a statisztikában alacsony.
Ha a mögöttes terméket vizsgálnánk, akkor a vagyonosabb körben 30-40% fölött lenne a részvény ami már nem számít nagyon alacsonynak.

[ Szerkesztve ]

jut eszembe dkj mellett nekem takarékban céges szla-nál a Budapest Bonitas Alapot és a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap A sorozatot javasolták (tavaly cégként dkj-t vettem, etf nem került szóba, nem tudom náluk van-e egyébként)

Mondjuk az elmúlt évek teljesítménye alapján teljesen legit, hogy a befalapokon meg a többi magyar szutykon keresztül tartott részvényhányadot nem mint részvény tartjuk számon, hanem mint befalap/biztosítás/stb. Persze elvileg hosszútávon az eszközosztály és a költségek számítanak, de megette a fene a részvények hozamát ha mellé kombózik neked az alapkezelő olyat, amit akkor se vennél meg magadnak, ha bottal ütnének (pl. 0 kamatok korában magyar intézményi államkötvények). A magyar aktív alapkezelők parádés hozzáadott értékéről nem is beszélve.

Itt egy ábra arról, hogy a lakosság milyen értékpapírokba fektet (forrás: Portfolio):

Szóval kevesebb mint feleannyi befalapja van a lakosságnak, mint közvetlenül állampapírja.

Befalapon elül pedig ez a helyzet:

Szóval a részvény alap elég kevés, a származtatottak mögött is lehet az alaptermék részvény, de az se sok, a vegyesben ha tegyük fel fele részvény van benne, még akkor is max. azt mondhatjuk, hogy a befalapokba fektetett pénzek talán negyede megy részvénybe. Ami elenyésző a lakossági közvetett és közvetlen állampapír állománynak.

És persze van még az UL, önyup, nyugdíjbiztosítás, most nem néztem utána, de kérdéses, hogy ezekben mennyi a részvény arány, tekintve hogy önyupnál eleve kevés a részvény tulsúlyos portfolió, a legtöbb szolgáltatónál ilyen nincs is, és hogy akkor ténylegesen mennyien választják, az kérdéses, az UL meg a nyugdíjbiztosítás esetében meg a teljes állomány nem lehet sok, de majd utánanézek annak is.

Szerk.:
És megjegyzem még, hogy az ETF is befalap és biztos vagyok benne, hogy ebbe a kategóriába sorolják, mert pl. a KBC-nél is így jelenik meg az összesítésben, de amúgy is miért sorolnák az iShare MSCI World ETF-et részvénynek, miközben a szintén tőzsdén kereskedett tőkevédett zárt lejáratú alapok nyilván befalapként vannak számon tartva.

[ Szerkesztve ]

van arra lehetőség, hogy megnézzem, melyik számláról érkezett utalás a MÁK számlámra?
"Tranzakció részletes adatai" alatt az "Utalást indító pénzforgalmi számla száma" az a saját MÁK (gyűjtő)számla száma.

Ha letöltöd a Bizonylatot (pdf), azon helyesen van kitöltve a "Utalást indító pénzforgalmi számla". Igaz, IBAN formában van, de azt vissza lehet alakítani GIRO formára, ha úgy kell.

Hali

Webkincstárban hogy lehet vmennyi pmáp-ot átrakni családon belül, anélkül, hogy meg kéne bontani? DKJ-t is lehet vajon így?
Lenin halott Marx halott és én sem vagyok túl jól, így biztosra mennék

WebKincstár kézikönyv

9.5 Értékpapír átvezetés

Köszönöm.
Jól értem hogy DKJ-t is tudok így felezni ugyanúgy mint pl PMÁP-ot?

Úgy tűnik nem magyar sajátosság, hogy a bankok nem adják tovább a betétesek felé a jegybanki alapkamatot

Sziasztok!

Lenne egy megtakarítással, de nem is azzal kapcsolatos kérdés.

Volt régebben az úgynevezett 50 30 20%-os szabály, fix kiadás, szórakozás, megtakarítás.

Ezt mennyire aktuális mai szinten? Alkalmazzátok ezt vagy valami más felosztást használtok, variáltatok a %-okon?

Eddig nem használtam a fenti felosztást, de felmerült bennem, hogy mi az az összeg, amit magamra költhetek, és a felosztást alkalmazva nem azon tünődök majd, hogy nem baj-e, hogy az a pénz nem megtakarításba megy, hanem tökmindegy mire, elb@szom amire akarom, akár havi szinten is. Mennyire lehetek hedonista röviden. 😃

Köszike.

Szerintem erosen bevetelfuggo a dolog.
Keves penzbol szazalekosan is kevesebbet tudsz megtakaritani, mert a fix kiadasaidra elkoltod a penzed legnagyobb reszet.
Nagyon magas jovedelembol meg sokkal tobbet tudsz felretenni, mint 20%.
Egyebkent meg egyentol fugg, igenyektol, stb.
Nalunk 50% megtakaritasba megy, de masok ugyanennyi penzbol sokkal tobbet elvernek.

Elvileg mindenféle állampapírra működnie kell az átvezetésnek (talán a Babakötvény kivétel, azt nem szabadna kijátszani a gyerek számlájáról).

Szerk: Ja, látom, írják is, hogy Start-számláról nem lehet átvezetést indítani.

[ Szerkesztve ]