Topik.
De sztereóban is létezik elő-végfok páros.. de azt gondolom tudod.

"Csakhogy nem állòhullámròl volt szò, hanem mèyfrekvenciákròl."

(#162232) Dorian alphamooncam (#162223)

Dorian
nagyúr

Nem értem a kérdést. A természetben is jobban / gyorsabban csillapodnak a magasabb hangok, hiszen a természetes tereptárgyak, felületek is jobban nyelik a magasakat. Pusztán fizika. Éppen ezért érezzük természetesnek (bárhol, bármikor, moziban is), ha egy kicsit (na nem annyira, mint egy lakószobában) magasabb a mélyek utózengése."

Biztos én értettem félre valamit...

Arra reflektáltam végig, hogy hibás a gondolatmeneted, amikor a mélyek utózengéséről beszélsz a természetben, mert az egyáltalán nem gyakori, sőt meglehetősen ritka.

Amennyiben ritka jelenség nem is szokhatunk hozzá, és akkor nem beszélhetünk természetességről sem. Szerintem.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Mièrt, szted utòzengèst csak állòhullámok okoznak?

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Érdekes, a mérések amiket látok, ellentmondanak neked. Gyakorlati mérés eredménye, ugyanaz a hangszóró zárt illetve bass reflex dobozban:

Arra alkalmas, hogy a saját álláspontodat erősítse és vitatkozhass. Semmi másra.
Ráadásul a frekvencia-görbe (a valóságban messze nem olyan, mint amit ide beillesztettél) csak egy dolog, de attól még a reflexes elfolyós, lötyögős, pontatlan, részlettelen, egysíkú.

(#162254) Quetz
A hanszórók Thiele-Small paraméterei mutatják meg, hogy zárt vagy reflex dobozba valók. Nagyon ritka az olyan, amelyik mindkettőben jól teljesít. Ezért ezekkel a rajzocskákkal sem jutottunk közelebb az igazsághoz.

[ Szerkesztve ]

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Most nagyon jó áron van a Monitor Audio Gold szériából a kifutó: [link]

Mozgó autójavító szolgálat - autóvillamosság, autószerelés

Ennyit csinál perpillanat az EQ a szubbal, de még mindig lehet csiszolni rajta, csak győzze az ember idővel.
(20Hz-től direkt húztam lefelé)

[ Szerkesztve ]

Ezt még az XTZ programjával méregettem az elején. Itt nincs semmiféle EQ, csak átraktam a szubot egy másik helyre. Ennyit számított... Többet mint az EQ.

[ Szerkesztve ]

Eléggé beszédes.

Igen, közismert tény, hogy a T/S paraméterek alapján tervezik a mélynyomókat. Az ökölszabály pedig az, hogy az EBP mondja meg, zárt vagy reflexes legyen.
EBP > 100 - reflexes
EBP < 50 - zárt
50 < EBP < 100 - mindkét fajta láda megfelelő

Az általad lefitymált "rajzocskákon" pont egy olyan hangszóró szerepel, aminek az EBP-je 69, tehát összehasonlítható.

Hangnyomás szinten vitathatatlan a reflexes előnye, egyébként lakószobába akkora monstrumot betenni khm. Dedikált moziszobába, ahol akinek lényeges a nagy hangnyomás ott elmennek, de láttam már ellenpéldát is. Maradjunk annyiban, hogy van választék mindkettődől, és a szobához, és igényekhez hangoltan kell választani, méretben és minőségben is.
Más:
Viszont láttam a német moziszobát ami i8gencsak megtetszett, lehet élek az elképzeléssel, és így oldom meg a hangsugárzók elhelyezését. [link]

24 perctől érdekesebb a videó, onnan konkréttan lehet látni a hangsugárzók elhelyezését, de érdemes megnézni végig.

Ez pont olyan, mint azt mondani, hogy a négyévszakos gumi összehasonlítható a téli meg nyári abroncsokkal. Persze, csak erős kompromisszumokkal.

A zárt ládába való jó mélynyomók drágák, mert muszáj erős mágnes, erős mechanika, így nem is tudnak érzékenyek lenni, vagyis még nagy teljesítményű és korrekt erősítő is kell hozzájuk.

Ehhez képest a reflexládába való hangszórók olcsóbbak lehetnek, egyszerűbb erősítéssel is hangosabbak. Ennyi.

Hogy vannak olyan hangszóró, amik mindkét dobozfajtában működhetnek, az egy dolog. Ez még nem írja felül a zárt meg a reflex dobozok alapvető fizikai tulajdonságat, a hozzájuk ideálisan passzoló hangszórók paramétereit.

Amit idéztél, az így önmagában, kiragadva azt jelentené, hogy a reflexes szubládákra csak ezek a jellemzőek. De nem így van és nem ezt állítottam. Hanem azt, hogy egy azonos árkategóriájú és minőségű zárthoz viszonyítva.
Volt lehetőségem összehasonlítani ugyanannak a szériának a zártját a reflexes testvérével és egyértelműen, tisztán, világosan hallható volt az idézett tulajdonságok tényszerűsége. A zárt megfogottabb, gyorsabb, pontosabb, részletezőbb hangú.
Ettől még szuperjó házimozit lehet összehozni basszreflex szubládákkal is. Példa erre az általam eddig hallott rendszerek legjobbjai közé tartozó Synthesis One Array. De koncertfilmekhez tutira nem azt választanám, sztereó zenéhez pláne nem.
A nálam szintén dobogós helyezésű rendszerben JL Audio Fathom f113 típusú zárt mélyládák dolgoztak, na, az a műsorra tűzött összes filmet olyan hangzással szólaltatta meg, amiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Kizártnak tartom, hogy bármelyik basszreflex képes lenne megközelíteni.
A személyeskedő részt visszautasítom, mindig csakis a saját, szubjektív véleményemet írom le, mint szinte mindenki. Kivételek azok, akik más fórumokról leszedett képeket, szövegeket tesznek be ide, vagyis más tollával ékeskednek. Illetve próbálnak ékeskedni, kevés sikerrel.

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Ááá [ez] nem jó mozira. Frekvencia átvitele: 20 Hz - 86 Hz. Akkor 86-120 közöttit mi fogja megszólaltatni?

[ Szerkesztve ]

Oké már [látom].
Ezek a honi kereskedők ... (legyintés emoji)

[ Szerkesztve ]

Tehát miután körbejártuk a témát, a konklúzió az, hogy ugyanarról beszélünk:
- A jó mélynyomó drága
- A reflexes mélynyomó a tuning frekvencia környékén jóval magasabb hangnyomást biztosít azonos teljesítmény felvétel mellett. Kb 50 Hz+ ugyanazt hangnyomást tudja biztosítani egy zárt, mint egy reflexes.
- A zárt láda hangnyomás esése kevésbé meredek, ezért a szoba kiemelő hatása miatt mélyebb frekvenciák megszólaltatására alkalmas, bár nem akkor hangnyomással mint a reflexes
- A zárt ládák kevesebb helyet foglalnak el
- A hangminősége mindkét típusú mélynyomónak ugyanolyan jó, ha megfelelően tervezték és készítették el.

Miután a jó hangminőség adott, a többi tulajdonság figyelembe vételével mindenki ki tudja választani mire van szüksége.

Én például zárt subokat építettem a moziszobámba, mert
- Egyerű modellezni és szinte lehetetlen elrontani
- A cél az 50Hz körüli chest slam volt, a többit rábíztam a roo gain-re, lesz ami lesz
- Olcsóbb volt mint egy SVS sb2000 pro, miközben egy SB16-al vetekszik

Az eredmény teljesítette az elvárásokat, sőt volt aki rákérdezett, hogy bass shakert-t raktam a kanapéba, vagy csak a subok működnek.

Sosem a kereskedők oldalán nézünk műszaki adatokat, hanem a gyártókén.
Nem semmi, hogy kapásból elhitted a 20-86-ot.

(#162269) Quetz
Csak egy mondatoddal nem értek egyet.
"A hangminősége mindkét típusú mélynyomónak ugyanolyan jó, ha megfelelően tervezték és készítették el."
A maguk nemében, mert egy reflexes soha nem lehet olyan gyors, pontos, megfogott és részletező, mint egy zárt. Azonos ár és minőségi kategóriákat tekintve.

[ Szerkesztve ]

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Az árat nem nézném, mert pl az említett JL Audio F113 V2 ára $5000, a benne levő hangszóró (13W7AE-D1.5) meg csak $1500. Az 1500W-os végfokuk $700 körül van, szóval 100% haszonkulccsal számolhatunk. Összehasonlítható minőséget lehet elérni $1000 elköltésével.

Zárójelben jegyzem meg, hogy az elmélet és gyakorlat találkozásának szépsége, hogy visszaszámolva a gyári sub méretéből a liter térfogatot 79.6l jön ki, WinISD-vel modellezve pedig 78.2.

A végfok árába beleszámoltad a rendkívül merev, stabil és gyönyörű kivitelű ládát, a kalibrált mikrofont, a kezelőpanelt és a DSP-t?

"Összehasonlítható minőséget lehet elérni $1000 elköltésével."
Nem tudom eldönteni, hogy fetrengve röhögjek, vagy zokogjak.

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Ha ezeket hozzáveszed még úgy is borzalmasan túlárazott, rajta van a hájend' szorzó. Nincs ezzel baj ha valakinek a legjobb kell és a pénz nem számít. Gondolom túl sok "DIY láda" nem járt még ott tesztelésen, mert ugye kinek érné meg...
Tetszik vagy sem, töredék áron a felső kategória közelébe lehet érni, csak a marketingfelület jellegű fórumokon megy a népbutítás, hozzáteszem hatékonyan. De nem mindenhol divat ez szerencsére, csak szét kell nézni külföldi oldalakon.

Na meg ez a DIY is elég idézőjeles, mert a hangszóró gyári, csak egy doboz kell és kész. Sok mindent nem lehet elbaltázni egy zárt szubon. Nem kell elektronikát tervezni, nem kell keresztváltót tervezni amitől esetleg kérdőjeles lehetne a kapott eredmény. Erre az sem igaz hogy majd csak féláron lehet eladni, a szubomat szerintem bármikor elvinnék bekerülési költségen, de meghallgatás után még fölötte is.

[ Szerkesztve ]

Kalibrált mikrofont 100 euroért kapsz, 20 csatornás DSP-t 200-ért és tovább tudod upgradelni Dirac-ra ha szeretnéd, a zongora lakk felület meg csak türelem kérdése, a hangzásba nem szól bele.

A sub DSP-t haszontalan, mert az AVR szobakorrekció a bemérés után kinulláza azt. A DIY megoldás ebből a szempontból is jobb, mert az AVR által elkövetett korrekciót tudod finomítani.

Két láda hangszóróval legyen kb. 400e és akkor az már egy igen szép doboz és nem számoltam vékonyan, a meghajtás is meglehet 170-ből 1db Behringer NX6000D-vel (Noctua venticserével) vagy ugyanennyiből használtan két Crown XLS.

Aztán még számolhatsz hozzá egy miniDSP HD-t 90ért, meg egy UMIK1-et 40ért ha tutira akarsz menni és profin összehangolni a kettőt.

[ Szerkesztve ]

Mindent lehet, én a leggazdaságosabb megoldást írtam.
[link]

"A sub DSP-t haszontalan, mert az AVR szobakorrekció a bemérés után kinulláza azt."
Gondolom ezt is valami tuti helyen olvastad.

A szememben fillérkufircolás, amit előadtál, de szíved joga.

[ Szerkesztve ]

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Rendben.
Viszont ha meg tudnál hallgatni egy JL Audio Fathomot, akkor jelentősen megváltozna a véleményed, egészen másként látnád a szubládás világot. Azt elhiszem, hogy a feléből/harmadából kiváló hangot lehet kihozni, de hogy ugyanolyat, azt kizártnak tartom. Nem mellesleg olyan elképesztően mesteri a kivitelezése és a kinézete, hogy elé leülve órákig lehet csodálni.
Nem mellékesen az önbemérője is csúcskategóriás.

[ Szerkesztve ]

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Senki nem írta, hogy ugyanolyat. Én azt írtam megközelíteni, Quetz pedig azt írta, hogy összehasonlítható minőséget elérni (mondjuk egy túlárazott középszerű SVS reflex árából pl. PB-2000 330eFt). Persze ez részemről feltételezés, de pont ugyanannyira mint annak az ellenvéleménye aki nem hallott Ultimaxot vagy más hasonló kategóriájú épített dobozt.

Biztos referencia szintű szuper mélynyomó a JL, egy percig sem kérdés. Azt hogy másként látnám-e a szubládás világot nem tudom, nem hiszem. A DIY Dayton óta viszont valóban másképp látom, főleg ár/érték viszonylatban.

[ Szerkesztve ]

Amikor Tamoo nálam járt meghallgatni az Ultimax-ot, rohant haza megrendelni az övét.(no, jó, nem, mert akkor már megrendelte )
Látva a Phyton által készített dobozt biztos vagyok benne, hogy csak a Mester fantáziája szab határt a kinézetnek.
Az általam, általunk készített láda hangja véleményem szerint eléri, vagy talán meghaladja egy SVS SB4000 szintjét annak árának kevesebb, mint a feléből.
A JL árának meg kb. a hatoda. Szerintem nincs az az összehasonlítás, amikor valaki azt mondja, hogy 6x-os, de akár 2x-es hangminőséget hall.
Amíg valaki nem hallott egy Ultimaxot, addig nincs értelme vitázni róla. Szigorúan SZVSZ!

A sub DSP rendszere az AVR-től független dolog, saját maga generálja a mérőjelet. Beállítja magát egy optimálisnak gondolt állapotra és örülünk. Ezután jön az AVR, megküldi a beállított Subot a mérőjellel, és beállítja a saját DSP szrendszerét egy otpimálisnak gondolt állapotra. Ha szerencséd van, akkor nem nagyon piszkálja meg azt, amit a Sub rendszere alkotott, ha peched és nagyon félre mér, akkor egy random káosz lesz a vége. Egy olyan kimeneti jel, ami két egymástól független forrásból van EQ-zva, amik nem tudnak egymásról és megjósolhatatlan eredményt okoznak.

Ennél nagyságrendekkel jobb eredmény érsz el, ha jelút így néz ki:
AVR - AVR DSP - MiniDSP - Sub. Ebben az esetben megméred, hogy mit alkotott az AVR és a miniDSP-vel belenyúlsz, ahol még kell.

A subba épített korrekciónak akkor van létjogosultsága, ha más DSP nincs a rendszerbe kötve, minden egyéb esetben csak kolonc, amire fölöslegesen költöttél.

AVX-ről idézve olyantól akinek SB16 Ultra is volt:
"Jobb, mint az SB4000, bizonyos szempontból még az SB16 Ultra-nál is: a group delay sokkal alacsonyabb 30Hz alatt is, jóval 1 periódus alatt van. Reflex dobozban (az viszont min. 160l kell legyen) pedig nagyobb hangnyomást is tud, ráadásul a group delay még mindig 1 periódus alatt lesz egészen 20Hz-ig lefelé."

Az általam említett DSP nem csak mér, és ekvalizál, hanem folyamatosan vezérli az erősítőt, miközben figyeli a beérkező jelet és a membrán mozgását.

(#162289) Tamoo
Hagyjuk az SB16 Ultrát, mert az inkább nagy és hangos, mint bármi más! SB-4000 volt nálam, nem fájt a szívem, amikor vissza kellett adni.
Viszont a JL Audio e12 rögtön a kedvencemmé vált, szívesen megtartottam volna. Számomra százszor több élményt nyújtott, mint az említett SVS. Tehát ahhoz hasonlíthatják amennyiszer akarják, nem fogok elájulni.

[ Szerkesztve ]

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Kár hogy ez a két velős megjegyzés kimaradt a tesztekből! Végszónak jól mutatott volna!
Ezek szerint a JL sokkal jobb, nem vitatom, nyilván szívesen hallgatnám itthon. Akkor bele kell törődnöm a gondolatba, hogy az Ultimax "csak" 2x-es 3x-os árú ládákkal tud érdemben versenyezni. Valahogy majdcsak megemésztem a dolgot. (Viccelek, az fel sem merült bennem, hogy jobb mint a JL)
(Hozzáteszem az SB4000-t is szívesen hallgatnám itthon, mielőtt az SVS tulajok felhördülnek.)

Lényeg a lényeg, én azt akartam mondani, hogy pl. egy nagyobb Ultimaxot (de van még sok egyéb jó ezen kívül is), legyen a 18"-os zárt vagy reflex dobozban, bármi mellé oda lehetne rakni és nem vallana szégyent, ahhoz már nagyon elvakult sznobnak kellene lenni, hogy valaki "leköpködje" akár egy JL mellett is. Főleg ha még az árcédulát is figyelembe vesszük. Aki a legjobbat akarja megveszi a legjobbat, csak vastagon meg kell fizetni. Ott már nem az ár/érték arány a szempont. Nincs ezzel baj. Mi meg páran valószínűleg maradunk "fillérkufircolók", én vállalom a titulust.

[ Szerkesztve ]

Amire gondolsz, az a Rythmik Audio Direct Servo technológiája: http://www.rythmikaudio.com/DirectServo.html

A JL Audio D.A.R.O. egy szimpla parametrikus EQ:
The D.A.R.O. system self-generates a series of calibration tones, measures the frequency response at the listening position, and automatically configures an 18-band, 1/6 octave equalizer for a flat end-result.

Linkeltem a részletek, hogy el tudd olvasni, ha érdekelne

Egyéni ízlés dolga, hogy nem kedvelem a nagyméretű hangszórókat. Vannak kivételek, mint például a Focal Grande Utopia 40 centise, ám az a hatalmas egyéb méretek miatt indokolt. Ugyanakkor szubládáikban a legnagyobb hangszóróméret a 13 colos.
Sok elismert gyártó nem készít még szubládákat sem 14 colosnál nagyobb hangszóróval. A JL Audio megállt 13,5 colnál, akinek kevés, választhatja a dupla hangszórós változatokat. A REL csak a limitált darabszámú, 6500 fontba kerülő No.25-be tesz 15 colost, az összes többi 12-es és nekik is van duplázottjuk.
Az ultra high end MBL 400000 eurós rendszerében, amiből a hangsugárzók ára több mint 200000 euró, 2 db szub-oszlop adja a mélyhangokat, mindkettőben 6 db 12 colos hangszóróval. Lehetne nagyobból kevesebb, de nem véletlenül álltak meg 30 centinél. [link]
Bárkik bármit mond, tapasztalatom és számos gyártó tervezőinek hitvallása szerint a 12 col az a méret, amiben optimálisan ötvöződik a mélyátvitel és a gyorsaság, pontosság, részletező képesség.
Volt nálam Velodyne DD15, ami összességében tetszett, de közel sem okozott akkora élményt, mint az SPL 1200 Ultra. Teszteltem itthon más 15 colosokat is, autómban volt ugyanakkora, sőt, Magnat Agressor is ami 24 colos. Végül mekkorát választottam? 12 colost, éppen a fent leírtak miatt.
A "velős megjegyzéseknek" ez a magyarázata.
Természetesen, akinek a 18 colosok hangja tetszik, használjon olyat.
Valamint soha nem becsültem le az olyan szubládákat, mint amilyen neked van. Sőt, talán elkerülte a figyelmedet, éppen azt írtam, hogy magamnak is alighanem olyat választanék, éppen a zseniális ár/érték arány miatt. De csakis 12 colos hangszóróval.

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Amikor ezt írtam:
"Az általam említett DSP nem csak mér, és ekvalizál, hanem folyamatosan vezérli az erősítőt, miközben figyeli a beérkező jelet és a membrán mozgását."
Akkor erre a mondatodra válaszoltam:
"A subba épített korrekciónak akkor van létjogosultsága, ha más DSP nincs a rendszerbe kötve, minden egyéb esetben csak kolonc, amire fölöslegesen költöttél."
Tehát nem a JL Audio megoldására utaltam, hanem azokra, amik ezt tudják.
Viszont az a 18 sávos EQ annyira pontos, hogy feltétlenül szerepet kell neki adni, mert semelyik AVR vagy processzor nem tud olyat. De még az SVS háromsávos parametrikusa sem kihagyható. Éppen ezért az automatikus EQ-zás után műszerrel végigmértem a szubtartományt és ahol kellett ott belenyúltam. Vagyis nem felesleges és nem kolonc.

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Az a baj hogy én lusta vagyok tanulmányokat meg ellenpéldákat keresni, hogy miért nincs igazad.
A fizika a nagyobb membrán mellett szól (minőségi hangszórót és meghajtást feltételezve), a nappali, feleségtűrő faktor, könnyebb eladhatóság pedig a kisebb mellett. Én így látom.

Ezt a nagy lassú lesz hülyeséget szajkóztam én is (talán önigazolásból), de már elengedtem.
Két különböző méretnél ugyanazt a hangszórószériát és hozzá méretezett dobozt kellene összehasonlítani, nem különböző típusokat.

[ Szerkesztve ]

Úgy tűnik, mégsem lett ide túlságosan bő. Szóval egy subnak nagyon nagy vonalakban (ha nem akarunk az ismerősebb paraméterekről, mint Le, Vas, Qms, stb.-ről beszélni) három jellegzetes vonása van, amiről te beszélsz, az a tranziens válasz, vagyis kvázi a sub süketszobai impulzusválasza, amit úgy 90%-ban a driver határoz meg, 10%-ban a reflex (ha van). Kizárólag ettől függ, hogy hallás-érzet egyensúly melyik irányba tolódik. Biztos lehetsz benne, hogy a subokat alkotó mérnökök ezzel tökéletesen tisztában vannak, és az ő döntésük volt a végleges hang attól függően, hogy milyen rendszerhez szánják az adott darabot. Általában minél gyengébb a rendszer (minél magasabb a vágás), annál lassabb lecsengés a cél (lágyabb lengés), ami egy erős impulzus helyett elnyújtottan, hallhatóan adja elő a hangot, ha már nincs meg a szükséges teljesítmény, hogy ütni tudjon. Ez a tulajdonság később csak rontható, nincs bármiféle EQ, ami a tranziens választ gyorsítaná. Picit lehet javítani érzetre (phattening), de objektíven nem.

Sokszor úgy készülnek a driverek, hogy vágási pont alatt teszik csak tönkre a hangot, például a Klipsch driverek 60-80 Hz körül hibátlan tranziensből átcsapnak csapnivalóba, hogy az átkevert hangok stílusa megmaradjon. Ezt a házimozis gyártók közül mindenki így csinálja, mert vágásra épül az ipar, és nagyon fura lenne, ha a mélyek zengése teljesen megszűnne egy adott ponttól egy túl jó sub miatt. A pro suboknak ilyen kötöttsége nincs, általában gyerekjáték velük a chest slam, és jól tervezett rendszerben a legolcsóbb pro is veri a legjobb házimozisat, mert a filmeket is így keverték: moziban nincs vágás, minden frontnak van egy elég jó képességű mély útja, ami a hagyományos, "meleg" sub hangra van tervezve. Az LFE sáv célja pont az, hogy a drasztikus légnyomással járó effekteket előhozza, és frekvencia függvényében az ember adott részét üsse meg. Ezeket az effekteket nem szabadna hallani, rendes mozis subokkal nem is hallod. Otthon egyszerűen nincs meg a lehetőség egy AVR-ben sem, hogy két subot használj, egyet egy tiszta LFE subra, egyet pedig crossoverre. PC-n igen, ezért is lehet röhögve felvenni a versenyt olcsón a high-enddel, ha vannak crossover subjaid.

Példákkal élve kb. ezt jelenti: nekem egy Eminence LAB 12 driverem van, kicsi és portzajos reflexes ládában, de ilyen gyors subot máshol nem igazán hallottam, pedig a szobám botrányosan rossz akusztikájú. Okkal használják ezt a darabot a legjobb egyedi gyártmányokban, köztük az IMAX-nél is. Miután beszereltem, azonnal megjelent egyrészt a chest slam, másrészt tud külön fejet, mellkast, és ülést támadni, amikor az effekt épp úgy kívánja. Ilyet csak jobb mozikban hallottam, illetve azon a rendszeren, amin a Schönherzben filmezünk, ehhez van két RCF S-8028. Ezek után az egyik legjobb rendszer ez a JBL 4641-es szoba, teljesen jól megférnek ketten ilyen kis helyen, az erősítők alsó LED-je épp, hogy felvillan, és már érzed is. Ami viszont nagyon rossz, az a házimozis vonal: a legnagyobb nevek, amiket hallottam, a Paradigm Signature Sub 25 (párban), SVS SB16 Ultra, és a Velodyne SPL-1200 Ultra (szintén párban). Eszméletlen szenvedés volt belőlük vállalható hangot kicsalni, csak a Velodyne volt barát abban, hogy ne lehessen hallani, csak érezni. Az SVS egy vadállat, annyira szék még nem remegett alattam, de a fejfájás-faktora sem alacsony, olyan szinten a hallhatóság felé van hangolva, és egy pro subhoz képest rendkívül lassú. A Paradigm csak úgy volt. Tök jó, hogy az erejétől már kvázi fúj körülöttem a szél, de impulzusa a legkevésbé sincs.

A reflexnek ezekhez semmi köze, ahogy annak sem, hogy van-e vagy nincs. Az impulzus csúcsaihoz képest egy minimális ellentétes irányú, de nagyon lassan lecsengő csúcsot csap hozzá, de ez nem feltétlenül jelent rosszat, csak azt, hogy hajlamos a hangolási pontja környékén csúnyán torzítani, de az extra hangnyomás és kiterjesztett mélytartomány mellé azokon a helyeken, ahová szánják, ez szükséges kompromisszum, és egy minőségi reflexes darabnál mindez minimális. Azt se felejtsük el, hogy frekvenciától függően adott teljesítmény alatt a reflexes ládák kvázi zártként viselkednek, és ez a teljesítmény nem kevés. A doboz méretei az itt produkált értékeket tolja el valamelyik irányba.

A harmadik faktor egy sub hangjában valóban a szoba, de a szoba lecsengésének kiszűrését az emberi agy nagyon jól kompenzálja. Fejhallgatóra szánt zenekeverésekben simán megúsznak akár 3-5 másodperces(!) zengetéseket, olyan szinten ehhez fejlődött ki a hallásunk. Éppen ezért mérésnél tisztán a spektrummal foglalkozunk suboknál, akkor is, ha az EQ-val a lecsengés nő. Természetesen más hangszórókkal nem ez a helyzet, mert ott a szoba zengése az irányérzetet drasztikusan tönkreteszi, de ilyenünk a mélytartományban eleve nincs.

(#162205) ctrlaltdel13: Az "alaphelyzetbe álláshoz" nem hagyatkozunk fizikai hatásokra, ez az erősítőre van hárítva, úgy hívják, hogy csillapítási faktor. Viszont olyan magas számokat produkálnak a mai erősítők (500-tól indulunk, a házimozi kb. 1000-nél áll meg, egy jobb pro darab 2000 fölé is megy), hogy csak a legjobb subokon jön elő tranziens válaszra mért hatásként. A potenciál szinte kizárólag a driverben van, és olyan erős mágneses térrel dolgozunk, hogy ahhoz képest a közeg nyomása megközelítőleg semmi. Pontosan ugyanilyen hatékonyan működnének víz alatt is, ha vízállóak lennének, ugyanezeket mérnénk.

(#162216) Tamoo: A hangszóró lecsengése és a szoba lecsengése két külön dolog, nincs közük egymáshoz, és teljesen másban nyilvánul meg a hangban. Egy hosszan zengő szoba szólhat jól, néha cél is (például hangversenytermekben, a MüPában még állítható is), de egy hosszan zengő sub csak akkor, ha nem kell impulzusokkal dolgoznia. Mélyebb vonós hangszerek például ugyanúgy szólhatnak lassú subokon jól.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Èpp Fapacit foglalta össze nemrèg:

"Nagyobb membrán -> nagyobb mozgó tömeg -> nagyobb közegellenállás -> nagyobb tehetetlenség. Ez eddig a negatív oldal, de azt is vegyük észre, hogy a nagyobb hangszórókon jóval erősebb motor is van, ami általában jól ellensúlyozza a felsorolt hátrányokat. Maradnak a pozitívumok: nagyobb membránfelület -> nagyobb hangnyomás -> nagyobb érzékenység -> alacsonyabb határfrekvencia. Ezekhez persze még jön a magasabb ár is, szóval a kérdés elég összetett."

Egyszòval a hangsugárzò minősègètől függ az egèsz. A Dali Concept 16 cm-es mèlye is sokkal lassabb volt, mint a T12 30 cm-ese, annál meg gyorsabb egy nagyobb de jobb.

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!