Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hi!King

    őstag

    válasz TheMarci #60197 üzenetére

    Egyszer régen rendeztünk egy éjszakai tájékozódási túraversenyt. Viszem ki az utolsó ellenőrzőpontot, már kezdett sötétedni is, egy gödör lett volna, de ilyenkor eleve van egy stekk az egyik fán, amit a pályakitűző kitett, és oda kell tennem az ellenőrzőpontot. Kb. ott vagyok, de nem látom sem a gödröt, sem a stekket, megállok, nézem a térképet, nézek erre-arra, egyszer csak hirtelen mozgás, és 2 méterrel mellőlem kelt fel egy vaddisznó, és rohant el.

    Egyébként éjszakai tájfutó versenyeken gyakran parás, sokaknak vannak sztorijai, hogy milyen közel volt a vaddisznó, olyan is volt, akit tényleg megtámadott, de ez azért tényleg ritka. Nők jobban paráznak az ilyesmitől, a nappali versenyek kb. 3:2 férfi-női aránya 10:1-re szokott változni az éjszakai versenyeken.

    A vaddisznók persze intelligens állatok, magasan a legintelligensebbek a hazai erdőkben, volt hogy nappal olyan 100-200 méterrel előttünk ott volt az anyakoca a malacaival, elég volt megállni, és várni, ahogy észlelt minket a koca, és leterelte az útról a malacait. Akad, de azért relatív vaddisznó gázolás is kevesebb van, mert nem csak úgy rohannak agyatlanul, mint az őzek és a szarvasok.

    Szerk.:
    Amúgy Gemenc, az nagyon más világ, mint bármely más hazai erdő. Mikor ott voltunk, olyan részen, ahol nincs tele turistával, kb. 500 méterenként láttunk valami vadat, leggyakrabban vaddisznót, egy csomószor rohantak el 10 méterre se mellettünk, de szintén nem voltak agresszívek, az anyakocák is igyekeztek odébb menni ott is a malacaikkal.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés