Hmm, az elektron gyorsulását a töltése, a tömege és a térerősség szabja meg, más nem. A maximális sebességéhez még beleszámít a képletbe a lemezek távolsága. A dielektrikum milyensége viszont viszont csak a térerősséget tudja befolyásolni, ahogy Lompos is írta.

Szóval még mindig az az alap probléma, hogy a tanult képletek nem magyarázzák meg, honnan van az extra adag töltés akkor, ha először a kupakról vesszük le a földet a lednek, és csak utána a normális föld lábról. Ha először a lábról szedem le, akkor meg már semmi nem marad a kupakon.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Már a múltkor említettem, hogy az újabb konstrukciókban a negatív fólia nincs összeKÖTVE a tokkal. Egyszerűen bele van téve, itt-ott érintkezve vele a kupakon meg fólián is jelenlevő oxidréteg egyenetlenségei miatt. (Már említettem valamikor azt is, hogy az elkóknál a hatalmas, a fólia geometriájánál sokszor nagyobb aktív felületeket annak oxidálásával érik el, ami hihetetlenül durvítja a felületet).

Az összesített világítási idő 2 kondi esetén kicsit kevesebb mint egy esetén

A lábakon történő töltés esetében a negatív pólus és tok fordított polaritással töltődhet fel valami "indukciószerű" jelenség miatt.

Ez még mindig csak spekulálás.

Igen írtad és én is tanultam, hogyan alakítják ki a kondi belsejét, milyen szigetelő van ott, de a záró kupak kötéséről nem beszéltek.

Az eddig nézett pár darab elkó nem mai, ismeretlen életkorú, de a jelenség mindegyikkel működik, a kapacitásukkal arányos mértékben.

Az a gond, hogy nem tudok mérni energia mennyiséget. Le kellene mérni, hogy mennyi energiát visz be a feltöltés, aztán a dupla merítéssel mennyit vettem ki a rendszerből. Mert ha annyit vittem be, amennyit a tanult képletek szerint felvesz a kondi a feltöltésekor, akkor itt valami nagy gebasz van, ugyanis az eredmény nagyobb lenne, mint 1...

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Üdv.!

Én mindegyik elromlottat szét szoktam szedni. A legtöbb esetben az egyik fűtőszál szokott kiégni. Ilyenkor még lehet kísérletezni a kiégett fűtőszálnak 1 nF/1000V -al való áthidalásával, de sokáig már nem fog működni.
Volt olyan is, amikor csak kontakt hibát kellett javítani. Előfordul, hogy tranzisztorokat kellett cserélni a nagyon drága Osram körfénycsővesben. Elkó kiszáradása ritka.
A márkásabb energia takarékosok megbízhatóbban teljesítik az ígért üzemórát, míg a gagyik igen hamar tönkre tudnak menni.

mezis

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

"Hmm, az elektron gyorsulását a töltése, a tömege és a térerősség szabja meg, más nem."

Hmm a töltése egységnyi negatív, a tömege is konstans, akkor nem csak a térerősség határozza meg?

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

"Az nem a szigetelőtől vastagságtól függ, hanem a felületről."

d a szigetelőanyag (dielektrikum) vastagsága, (a fegyverzetek távolsága)..

"Akkor már akkumulátornak hívnánk és nem kondenzátornak."

Töltést tárol mindkettő. Csak az elve más.

Többi mondatodat nem értem.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Gondolom vagy nem jártál fizikaórára, vagy nem szeretted a fizikát. Másképp lenne sejtésed, hogy a kapacitás: C = εo * εr * A/d, ahol a d a fegyverzetek közötti távolsá'g.

Miért is hülyeség amit írtam lassú és gyors elektronok miatt?
Miért is maradna a fegyverzeten, ha már elektromos tér azaz töltés áramlás megindítjuk?

"Áramlás" csak akkor van (egy ideális kondenzátor pólusai között), ha oda kötök valami vezetőt, amin áram folyhat. A szigetelőben nem fog áram folyni sem vezetővel, sem anélkül.
Egy vezetőben az elektronok sebessége nem függ semilyen elektromos tértől. Amivel kevered, az az elektromos té hatására és mondjuk vákuumban történik (lásd pl. elektroncsövek, elektronágyú stb).

A töltés áramlás eltudjuk zárni mint egy csapot?

Ez megint darvinyául született meg.

Attól, hogy pillanatra zárom a kondi lábát, attól még nem fog maradni rajta később töltés.

Kérdés, hogy milyen hosszú az a "pillanat"?

Akkor már akkumulátornak hívnánk és nem kondenzátornak.

Az is "pillanatfüggő", na meg kondenzátor- és akku-kapacitásfüggő is.

Még kellene olvasgass néha, akár középiskolás fizika is hasznodra lehetne kezdetnek.

Ez nem mond ellen annak, amit mondtam.

Azért emeltem így ki, mert ha számolni szeretnéd a gyorsulást vagy a maximális sebességet, akkor már kibontva szerepelnek a képletben. a = F / m = (e*E) / m

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

CD4543 adatlap értelmezéshez kérnékszépen egy kis segítséget: Az oké, hogy direct LED driving, de most 5V-on közös anóddal mekkora áramot nyomat át 25 fokon?

Már a címben azt írja az adatlapod, hogy folyékonykristályos kijelzőkhöz készült. Ennek ellenére a kimenet(ek) "0" állapotában képes(ek) minimum 6.8mA-t "szívni" 25C°-on.
Számolnod kell azzal, hogy a kimeneti "0" szint CMOS logikánál (ennél is) max. 50mV, ezért a LED típusától függően azért nem árt előtétellenállásokat használni. Még ha el is hisszük a 6.8mA-os értéket, ha egy piros LED-et kötsz direktbe, az felhúzza a kimenetet a Vdd-VFled különbségű értékre, amit a kimeneti fokozatnak kell elviselnie.
Legjobb eset, ha tényleg nem képes több áramra, mint 6.8mA, a táp csak 5V és mondjuk piros LEDet hajtasz meg (VF max. 2V). Ekkor kimenetenként a disszipált teljesítmény (5-2)*6.8= 20.4mW. 7 szegmens szimultán meghajtása esetén legalább 144mW. Ha a táp nem 5, hanem 10V, akkor ez megduplázódik és innen kezdve már el kell gondolkozni az IC veszélyeztetésén.

Köszönöm a részletes választ! Mint kiderült, egy korábbi kapcsolásban már használtam ezt az alkatrészt, ott is direkt hajtott meg zöld LED-eket, probléma nem volt vele. Csak valami miatt megnéztem, hogy mégis mit tud ez a jószág és nem volt egyértelmű. Majd még legfeljebb számolgatok egy kicsit
Majd azért még deszkamodellel kipróbálom!

[ Szerkesztve ]

Sziasztok. érdeklődnék, hogy valakit érdekel-e
egy Ganzkk2-6002 es kapcsoló

használt.
akit érdekel az írjon privátot

Én nem sok mindenre tudom használni jelenleg, ezért aztán jóval ár alatt megválnék tőle

[ Szerkesztve ]

" A Pokol Üres, mert Minden Ördög a Felszinen Van" ****Eladó cuccaim a az adatlapom/honlap link alatt****

az epszilon 0 + epszilon relatív is középiskolás anyag
A valóság epszilon komplex ami mint minden sunyi dolog imaginárius része baromira függ a frekvenciától na erre varjatok gombot...
Na és mivan ha azt mondom, hogy van olyan ami kondi kvázi gömb elrendezés? És az A/d-t ebben az esetben sunyira el lehet felejteni?

A kondi kapacitására egy jó módszer van!
Ha ismered a fegyverzetek közti elektromos teret akkor abból számolsz potenciálokat! És onnan feszültséget.
Elektromos teret a fegyverzetek kialakításának ismeretével lehet számolni (Maxwell egyenletből div D = szumma Q és ennek az integrál alakjából.) Ha van feszültséged amit ismersz és tudsz a töltés mennyiséget akkor tudsz a kettőből kapacitást számolni! Q/U = C És vedd figyelembe, hogy ha elektromos fluxus változás van akkor igen is nagyon sok nehezen leírható jelenség van! Elektromos fluxus változás a kondi kisülésnél már baromira fellép!

A szigetelő vastagsága befolyásolhatja a felületet ! Láttál már kompozit habot? Fémhabot? Tudod mekkora annak a felülete ? Egy kis maréknyi darabnak kb mint egy kiterített focipálya...
És innentől kezdve a szigetelő vastagsága sunyi módon megint benne van a képletben

Még1szer mondom és jegyezd meg szakmai ember előtt elektronikai témában ha olyat mondasz, hogy lassú és gyors elektron az áramkörökben akkor olyat fognak hahotázni, hogy azt is elszégyelled, hogy azon a napon felkeltél

Elektromos tér jelenléte nem elég a töltés áramláshoz Ennél jóval több határfeltétel kell!

Egy staciner állapotra beállt kondiban az energiát végső soron az elektromos tér tárolja még sincs töltés áramlás!

Hallottál olyanról, hogy kondenzátor modellező leírás? És olyanról, hogy nem-lineáris-kondi-soros-ellenállás? Nézz ennek is utána és ha sokat keresgélsz még választ is kaphatsz miért van az, hogy egy kis időre (< 1s ) rövidre zárt kondiban ami kezdetben 5V-on 1000uF volt az miután újra megmérjük megint megint feszültséget mutat (>1V) ?

Nézz utána mélyebben pár dolognak mielőtt ennyire magabiztosan állítasz "érdekes" dolgokat Pár éve én is futottam hasonló hibába és hála kedves fórumtársaknak (Sokadszor de most is köszönöm Lompos!) már máshogy forumozok no meg persze azóta megvan a villamosmérnöki diploma is, de megtanultam (szerintem) olyan témába amibe baromira sokan sokkal okosabbakat írták ne állítsak olyan dolgot amiről tudom, hogy keveset tudok! Kezdek zagyván fogalmazni

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Köszönöm a kimerítő választ.

Én csak egy teóriát írtam le.

Soha nem ragaszkodok olyanra ami nem fix.

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

Üdv!

Én is bepofátlankodnék ide egy kérdéssel!

(Nekem nincsen villamos mérnökim, csak sima mezei műszerész vagyok, szóval ne kövezzetek meg! )

Már elég rég került hozzám egy CRT TV, ami elég hamar vissza is ment a gazdájához, mert csak hangszóró hibás lett, de azóta sem hagy nyugodni a belseje, ugyanis sem előtte, sem utána többet nem láttam olyan cuccokat, ami abban be volt építve.

Vesztemre nem írtam le a pontos típusát, de tudom, hogy Blaupunkt volt, fekete, fadobozos és elég nagy...

Keresetem egy hasonló képet:

Íme.

Szóval: érdekelne engem mik azok az állított lapok benne, amik olyanok mintha valami féloldalas IC-k lennének.

Másik érdekes alkatrészt is láttam, amit nem tudtam kitalálni micsoda, ezt csak leírni tudom: az egyik kártya tetején teljes hosszában volt egy fém henger, ami úgy nézett ki, mintha egy régi szódásszifon patront kicsit összenyomtak volna és két kivezetéssel kapcsolódott a panel tetejéhez Láthatóan nem hűtő volt, mert elálltak a lábai a paneltől, amik meglehetősen vékonyak (kivezetésszerűek) voltak. Alatta a beültetési szám helyén egy "Z" betű díszelgett.

Látott már valaki ilyesmit?

A lapok vagy ellenállás sorok, ami kebésbé valószínű, vagy hibrid áramkörök lehetnek. A patront így nem tudom elképzelni, talán nagyfesz bizti?

[ Szerkesztve ]

Olvasd el, benne van a megbízhatóságom is! https://logout.hu/bejegyzes/kjani18/uzletszabalyzatom.html

Helló ezek között találsz olyan típust?

" A Pokol Üres, mert Minden Ördög a Felszinen Van" ****Eladó cuccaim a az adatlapom/honlap link alatt****

Gondolom ilyen patron szerűség volt mint a képen a bal alsó 2. nyák tetején.

[link]

(#29723) tigerscorpio

Ez olyan mint a Videoton SuperColor Tv.
(ezek amik képesek voltak robbani)

[ Szerkesztve ]

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

Mint @kjani18 is írja: hibrid áramkörök egy furább fajtából. Ezek kerámia lapra készültek. A nagy fekete paca egy (tokozatlan) IC rejt. Ilyen technológiával találkozhatsz olcsó digitális karórákban, pittyegő, zenélő játékokban stb. Természetesen felfedezhetetlen, hogy mi rejtőzik a pötty alatt. A kis fekete négyszögek pedig párologtatással (vagy szitázással) felvitt ellenállások. Egyediségük/ritkaságuk miatt elképzelető a cserealkatrészek ára.

A "partont" el se tudom képzelni egyelőre.

Előző hsz-emben ott a patronszerű valami.

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

Tokozott teljesítményellenállásnak tűnik, de jó lenne egy minőségibb fotó.

Ilyenekről már nehéz jóminőségű fotót találni.

Igencsak kellene ezekről minőségi fotó albumot létrehozni.

Nekem is volt egy Toshiba HiFi Tv-m amiről elfelejtettem részletes fotó készíteni.

Pedig voltak benne érdekes dolgok.

Sőt kidobtam úgy, hogy nem mentettem ki belőle semmit.
Pedig ami benne volt az egy csöves erősítőnek alkatrészei, kivéve a csövek.

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

Köszönöm a kimerítő válaszokat!

Érdekes szerzetek voltak ezek. A digitális kütyükben sokszor láttam még ilyen "ragasztott" pöttyöket, de ebben volt olyan elvetemült megoldás, hogy egy ilyen lapkára mindkét oldalán tettek vagy 4-5 db-ot, meg csurig tele a környezetében a felgőzölt (gondolom én) munkapont beállító ellenállásokkal.

Gondolom ezek még az integrálási technika korai fázisaiban készültek, ezért az egyedi kialakítás.

darvinya képén pont egy olyan áramkör van szerintem a rejtélyes "szifonnal", amit anno én láttam. meg merem kockáztatni hogy ugyan az a modul.

[ Szerkesztve ]

Lejárt a szerkesztési időm...

Megtaláltam az IC-ket.

Hybram IC a nevük.

Ilyenek:

[ Szerkesztve ]

ezeket találtam "régi" alatt

" A Pokol Üres, mert Minden Ördög a Felszinen Van" ****Eladó cuccaim a az adatlapom/honlap link alatt****

Valószínűleg igen. Ugyanakkor a kerámia "substrate" tartós termékre utal. Ami érdekes a fotókat bogarászva: a kis fekete négyszög ellenállásokon legtöbben látszik egy vékonyka fehér csík. Ez meg a "functional laser trimming", azaz egy standon bekötik egy tesztáramkörbe majd a sok pontban történő egyidejű mérések alapján lézersugárral automatikusan adjusztálják/trimmelik az ellenállásokat, amíg a lapka a megcélzott paramétereket hozza. A kerámia lap ezt lehetővé teszi míg a műgyantás lapok esetében azért ezt nem hinném lehetségesnek.

Főleg ha esetleg van benne valami program is.

Nem hiszem, vagy csak ritkán. Nem tűnik digitális áramkörnék. Ahhoz ismétlődő busz-struktúrák tartoznak. Azokban az időkben még nem volt divat az i2l vagy egyéb soros láncra felfűzött elektronika. Sokkal inkább (akkor) komoly(nak számító) analóg áramkörök lehetnek.

[ Szerkesztve ]

Egyedileg a képcsőre, stb.-re készítve.

De ennek a javítása csak olyan szervizben lehetséges ahol van lézer, stb.

Lehet, hogy tartós, de szerelés szempontjából macerás és technológia igényes.

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

De ennek a javítása csak olyan szervizben lehetséges ahol van lézer, stb.

Javítás szóba se kerülhet. Az IC kibányászása a gyantapötty miatt lehetetlen. A lézer pedig csak késél vagy köszörűkő szerepét tölti be, ami egy becsületes CNChez hasonló automatikáról végzi a dolgát, azaz> mérés >> nekikezdek "vágni" közben az automatika figyeli a mért értékeket >> ha paraméterekben van "leoltja a sugarat és megállítja a mozgást >> lép a következő ellenállás felé.

Szerelése alig bonyolultabb egy IC szerelésénél. Annak idején megérte.

[ Szerkesztve ]

Nyilván ezért tűnt el olyan gyorsan, hogy igazi ritkaság egy-egy ilyen darab. Főleg ami még üzemképes is.

Meg hát érdemes ránézni arra a képre amit linkeltél. Hasonló bonyolultságút sem látni sehol. Úgy be van építve az egész, hogy szerintem mérnök legyen a talpán, aki ezt egyáltalán elejétől-végéig javítani tudta. Bár arra emlékszem, hogy voltak a mérőpontok mellé kis körökbe szkóp jelek rajzolva: nyilván nem véletlen.

A linkelt képen érdemes megnézni pl. a képcső körüli beépítést, ahová már magában is a kelleténél jóval több bekötés megy. Nyilván ezekkel igyekeztek fokozni a biztonságot és javítani a képminőséget egy időben.

Vagy a panel közepe táján, velünk szemben érdekes az a kis egység, aminek a tetejéből átkötött koaxiális kivezetés csatlakozik át, a másikba...

Különben ezt vékonyréteg és vastagréteg technológia kombinációjával hozzák létre. E kerámia hordozóra vákuumban maszkolás után felgőzölögtetik az ellenállásrétegeket, amit utána szitanyomtatással folytatnak és a vezetékez is felkerül. Ezt követően stencilnyomtatással ha kell maradék forrasztott alkatarészt is felrakják végül beültetik a flipchip IC-ket és azokra polimer fröccsöt raknak. Ezt javítani nem hiszem lehet és még mindig sok helyen használják a kerámia hordozókat, mert vannak esetek amikor nem lehet elkerülni a használatukat.

Pl Autóipar ahol a készre fröccsentet elektronikai egységekben ilyen hordozós elektronika van. Nagyon sok szenzor is ilyen nyákra épül. Sokkal kisebb precízebb elektronika építhető vele mint smd-vel, no meg persze nagyfrekis viselkedése is jobb lesz.

[ Szerkesztve ]

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Valaki pár szóban tudna nekem mondani valamit a PIC vezérelt zselés aksi töltőkről?

Üdv:Attila

Ismer valamelyikőtök elektronikai freeware alkalmazást (egyszerűbb számolgatásoktól a komolyabb áramkörök ellenőrzésére is alkalmasig akár) Android-ra? Létezhet ilyen? Elméletben igen...

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Egyszerűbb dolgokra javán keresztül megy ez a webes szimulátor: [link], másra meg kb. a wineben a tina. Lehet van alternatívája, de nem néztem nagyon utána.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Köszi, a Win-es alternatívákat ismerem. (Tina, Edison, EWB és társai). Csak nincs az a pénz, amiért én Windowsra térjek vissza. Illetve hogyne lenne: kb. 35 ezer magyar forint, amennyiért hozzám vágnak egy W7 dvd-t...

Találtam ezt az oldalt. Elég érdekesnek tűnik...

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

WINE, nem WIN.

A javás cucc meg böngészőben fut, platformfüggetlen.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)