Na így már ok.

ahol az UV-filc és a BLB cső aktív
Azt hogy maga a BLC cső hol aktív, azt jól lehet tudni (pl. adatlapokból).
De azt honnan tudhatom biztosan, hogy az UV-filc hol aktív ?
Persze az egyértelmű hogy az UVA tartományban valahol. De jó lenne egy pontos hullámhossz értéket tudnom !
Egy Edding 8280 filcről van szó, most már direkt megnéztem pontosan.
Sajnos hiába kerestem rá, nem találtam erről konkrét pontos információt.
Holnap az lesz, hogy felhívom az edding markerek forgalmazóját ez ügyben. Kíváncsi vagyok hányadik emberhez irányítanak át , de megpróbálom kideríteni.

[ Szerkesztve ]

PWM: Pulse Width Modulation !

320 és 400nm között. Miért fontos a pontos érték? A cső és a filc illesztve vannak egymáshoz. :-)

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

A cső és a filc illesztve vannak egymáshoz.
Ez a kérdésem lényege, ha ebben biztos vagy, akkor a pontos érték már ismert is.

Az előbb megtaláltam egy Philips BLB cső adatlapját is.
Philips UV TL 4W BLB FAM BLACKLIGHT BLUE UV fénycső, pénzvizsgálás, UV kiemelés
Az eladó honlapján ott van a cső PDF adatlapja is: [link]
A végén ott van a Photometric data is, ami alapján a csúcs 370nm-nél van, és az 50%-os tartomány nem szélesebb kb. +/- 8nm-nél.
De azért ha a néhány %-os intenzitásra nézzük, akkor azért igencsak széles a sugárzási tartománya (eddig nem gondoltam hogy ennyire).

Light Technical Characteristics
Color Code 108 [08 lead free glass]
Amúgy mit jelent pontosan ez a 108-as színkód, hol találhatok erről részletesebb infót ?
Mert én csak az informatikában (pl. a HTML-nél) használtat találtam.

[ Szerkesztve ]

Rákerestem valami egyszerűbb feszültség-felkonvertáló megoldásra, amivel pl. 5V-os (4db ceruzaakku) feszültségből tudnék nyerni 230V AC-t vagy neki megfelelő DC-t (most jelenleg az UV-cső elektronikus előtét táplálásához; de amúgy egy csomó minden máshoz is jól jöhetne).
Alapból kapcsolóüzemű megoldást kerestem volna, de aztán rájöttem hogy létezik sokkal egyszerűbb mód is, hagyományos 50Hz-es trafóval.
Ennek az egyik legegyszerűbb kivitelezése amit találtam: [link]

Mi a véleményetek róla ?
A kisfeszültségű rész ha jól gondolom, elég pontos négyszögjelet tud előállítani, és megfelelő kapcsoló MosFET-el nagyobb áramokon se nagyon lehet gond a linearitással/torzulással.
Ami kérdéses az a trafó.
Egyik hogy hogyan működnek a hagyományos trafók négyszögjelre.
Másik, hogy ha én mondjuk egy pontos 12V-os tápot használok, amiből 12Vp négyszögjelem lesz (a MosFET RDSOn értéke alapján kicsivel kevesebb, de ez szerintem kb. elhanyagolható).
A trafó ebből pontosan mit fog előállítani ?

Az IRF540 RDSon értéke 4A-nél alig több, mint 50 miliohm. Nem fog az olyan sokat ellopni az amplitúdóból.

[ Szerkesztve ]

Én igazából nem is akarok nagy teljesítményt.
Nem mondom hogy adott esetben nem lenne jó arra is használni, de egyelőre nem ez a cél.

Az is igaz, hogy nekem 5V-ra kellene, de először csak azt nézzétek, hogy mennyire életképes ez a kapcsolás, hogyan működik, mi a problémás vele. Kis teljesítményen !

A feszültség nővelési veszteség legtöbbje a hő lesz.
Ezt is jó lenne biztosan tudni, de amit én kisilabizáltam, az alapján nem.
A kisfeszültségű részen nincs min veszteség keletkezzen !
Azt viszont nem tudom, hogy mit szól a trafó a négyszögjelhez - ott nagyon könnyen lehet nem is kis veszteség - legalábbis szerintem.

Ja-ja, ez igaz.
Viszont az RDSon érték szórásából (a pozitív és a negatív félperiódust vezérlő két külön darab különbözőségéből) könnyen keletkezhet talán nem teljesen jelentéktelen nemlinearitás, ami végeredményben egy DC offset-et fog jelenteni a váltakozó fesz. kimeneten. Jól gondolom ?

Viszont az RDSon érték szórásából...

A tipikus érték 55mΩ, maximum 77mΩ. Nem kellene kétségbeesni emiatt. Egyébként ez a szórás a négyszögjelet tologatná fennebb vagy lennebb a primér oldalon milivoltokkal. Ha a jel szimmetrikus, akkor a trafó (lévén galvanikus elválasztó) szépen, szó nélkül helyezi el szimmetrikusan az időtengely körül.
Esetleges nonlinearitás ugyancsak olyasmi, amitól eltekinthetünk, gondolom, a nagyságrendek miatt. Szerintem jelentéktelen.

Ok, köszi.
Magának a trafónak a viselkedése sokkal fontosabb kérdés !
Arról neked mi a véleményed ?

Ha 50Hz-en fog működni, akkor a gyors kapcsolási élek által keltett csengések (ringing) időben túl rövidek, ahhoz, hogy nyomjanak a latban. A négyszögjeleket a trafó valamennyire simítani fogják. Azért kérdés, hogy az így nyer váltófeszültsége hogy viszonyul majd a színuszhoz. Propotípusnál számolhatsz egy-két menetszámmódosításra.

Nagyon régen ('80-as évek), amikor gondok voltak a villanyellátással, mi nagyobb frekvencián dolgozó konverterekkel segítettünk magunkon, amik autóakkukról táplálva 25-40W-os fénycsöveket tartottak üzemben.

Mi köze a kapacitásnak ehhez? 4W-os csövet szeretnénk ellátni, veszteséggel együtt 5W 230V-on. Ha az inverternek hagyunk még egy W-ot, akkor körülbelül 6W, azaz 1,2A fog kelleni körülbelül. Ezt egy akármiylen mai ceruza méretű akku, normális elem gond nélkül produkálja.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

A régi hordozható (cipelhető) csöves katonai rádiók anódfeszültségét hasonló módon állították elő. Csak akkor még nem félvezetős kapcsolóelemekkel hanem egy dimmernek nevezett relészerűséggel, ami állandóan rezegve ki-be kapcsolgatta az akkufeszültséget egy trafó tekercsein. Kb úgy nézett ki mint az autók villogóautomatája csak gyorsabban kapcsolgatott. Hogy hány Hz volt nem tudom, túl sok a teljesen mechanikus felépítés miatt nemigen lehetett, az akkufeszültség is erős hatással volt rá. De ami a lényeg, a trafó nem porvas volt hanem igazi nehéz vas! Ha jól emlékszem, valami csöves táska vagy autórádiót is gyártottak ilyet anno. A félvezetős kapcsolóelemek mellé meg én feltétlenül tennék diódát, vagy valami ipari IGBT-t használnék. Azokban töbnyire gyárilag benne van a védelem. Bazi nagyot tud rúgni, ha kedved van kipróbálni akkor kössél egy trafóra egy ceruzaelemet és hirtelen szakítsd meg az áramkört úgy, hogy folyamatosan markolod a trafó kivezetését. Ennél már csak a 2-300 V-ra feltöltött elko a jobb, amit úgy vágnak hozzád hogy: Figyelj, haver! És már repül is. Persze hogy ösztönösen elkapod, naná!

[ Szerkesztve ]

Igen. Akkor ezt hívták vibrátornak: Ha jól emlékszem nem dipper, hanem chopper volt a neve.

Sőt!!!:

[ Szerkesztve ]

És itt az anódfeszültség is:

Gondolom már soha az életben eszembe nem jutott volna ilyenekre (vissza)gondolni.

[ Szerkesztve ]

Lehet hogy Chopper, a fene se emlékszik már rá. 75-77 között voltam katona. Kb. 17 kiló volt a műszer + 2 lúgos akku, Kulikov antenna (hogy milyen jól bele tudott az akadni mindenbe! Echte orosz technik, atomrobbanást és harckocsiáthaladást is kibírt. Ebből a valamiből meg kettő darab volt a fiókjában, gondolom ez volt a gyenge pontja.

[ Szerkesztve ]

Ha lesz egy kis időm küldök majd egy képet a fórumra. Aki kitalálja hogy micsoda, hazafelé menet bekaphat egy sört. Az agyamat eldobtam amikor megláttam. Hogy miket ki nem gyötört az emberi agyakból a kényszer!

"Akkor ezt hívták vibrátornak"
A hengeres test megmaradt csak az anyaga változott és a működési elve.
Gyerek koromba sokat kísérleteztem a Moskvich-okból kiszerelt csöves rádiók anód előállító egységével(sokszor meg is csapott) azokban is ilyen vibrátor volt.
Az ilyesmi készülékek

Üdv:Attila

sziasztok

valaki jártas a témában esetleg?

A kérdésem az lenne, hogy h4 foglalatú izzom van amiben van ugye külön szál a refinek külön a tompikának
Megszeretném oldani/datni -vezetékelni- hogy ha felnyomom a refit -nem a fénykürtöt, hanem a refi billenőgombot- akkor hagyja "égve" a tompitott izzószálat is, kvázi világítson mindkét izzózál a mocin

Megoldható? ha igen gondolom elektronikában jártas emberke kiméri, forraszt ahol kell és voálá, ugye?

Faragó Szolgáltatóház - Magyarszék - Autóalkatrészek és kiegészítők, Biztosítási alkusz, pénzügyi tanácsadás, számítógép javítás karbantartás, Új műanyag nyílászárók értékesítés, ingatlanközvetítés --HÍVJ VAGY ÍRJ BIZALOMMAL--

Megoldható, de sok pótizzóval járjál és gyakorold a cserét sötétben tapogatva is. Sem a búra sem a közös kivezetés nincs méretezve erre a terhelésre (vezeték, akku, generátor?). Létezik ilyen megoldás (nem tudom mennyire szabályos, átmenne e pl. műszakin), de ott mindig külön izzó van külön lámpatestben. Nem biztos de mintha a négylámpás 1500-as Zsiguli vagy a "nagypolák" lett volna ilyen. Bár hogy egyszerre világított volna a refi és a tompított ??? 12 V-on egy 75 W-os terhelés 5-6 A plusz áram. Két izzó 10 A! Kérdés az is hogy mit szólna hozzá a kapcsoló, egyáltalán átköthető e simán vagy relézni kell?

Hali

Valaki tud egy egyszerű kapcsolási rajzot egy 74hc244 tesztelésére?

Nem rossz, de nem is jó, de legalább nem rossz.

Régebbi autókon (Lada, Dácia, Citroen BX), H4-es izzókkal vagy a tompított vagy a távolsági világított.
A újabbakon (Citroen C3, Renault Megane), kűlön-külön H7-es izzó van a tompítottnak meg a távolságinak és a távolsági mellett marad bekapcsolva a tompított is. (Ezt így kellemesebbnek találom mert nem lesz sötét az autó előtti útszakasz.) Ezek dízelek, ahol eleve nagyobb kapacitású az akku, ami meg az indításhoz kell.

mezis

ha fénykürttel közlekedem szinte mindig, akkor gondolom eleddig is megölt volna valamit a masinában, nemde?!

műszakira meg visszaköttetem

mezis: pont ez az, nekem is "fekete lyuk" lesz a motor előtt, ha refit kapcsolok ezt szeretném kiküszöbölni

[ Szerkesztve ]

Faragó Szolgáltatóház - Magyarszék - Autóalkatrészek és kiegészítők, Biztosítási alkusz, pénzügyi tanácsadás, számítógép javítás karbantartás, Új műanyag nyílászárók értékesítés, ingatlanközvetítés --HÍVJ VAGY ÍRJ BIZALOMMAL--

Ha a működését akarod kipróbálni, akkor elég egy próbaNYÁK. A 8 kaput egyenként kipróbálod "0" és "1" szintet kötve a bemenetekre és méred a kimeneteket.
A "3state" állapotot kissé bonyolultabb: össze kell kötnöd egy-egy kapu kimenetét az első és második szett kapuból, egyiken vezérled az OE/-t a másikon nem. Az előbbi kell diktálja a kimenetet, a másikat nem veszi figyelembe.
Nézd át hozzá az adatlapot.

Kapcsolási idők méréséhez ott van az ajánlás az adatlapon, az már igényel egy szkópot is.

Lévén CMOS, a táplálás mozoghat a 3...18V sávban, de a logikai szinteket is ennek függvényében kell a bemenetekre kötni valamint a kimeneti értéket mérlegelni.

Ami kell hozzá: kísérleti NYÁK, táp, mérőműszer, drótok, gondolkodás.

Sikert!

Emberek! A Thermal conductivity................................ 0.765 W/m°C mennyire számít jónak/ rossznak ?

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

MIhez képest és mire kell?
Hűtőpasztának vacak... Najó nem annak is remek, de ez valami borda
Bordának nem rossz.
Ez azt jelenti, hogy 0.765 W hő teljesítményre 0.001 fokkal melegszik átlagosan. Mi ez vízhűtés 8kW-os lézerhez?

[ Szerkesztve ]

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Akkor egy diódával össze kell kötni a 2 égőt: anódja a reflektor kapcsolt kontaktusán, katód a másik izzó ugyancsak kapcsolgatottján. Reflektor bekapcsolásakor a dióda "felhúzza" a másik égőt is.
A dióda nem árt ha egy 10A-es példány és ha pl. 5A-ról beszélünk a tompított esetén, akkor a diódán "marad" 5A*(0.7...1)V, ami pedig 3.5...5W, tehát hűteni is kell.

A félvezetős kapcsolóelemek mellé meg én feltétlenül tennék diódát
Mit ajánlasz konkrétan ?

De ami a lényeg, a trafó nem porvas volt hanem igazi nehéz vas!
Én azért gondoltam erre, mert jelentősen egyszerűbb lenne egy ilyen kapcsolás, mint egy nagyfrekvenciás Step-Up konverter.
És kicsiben nem jelentősen drágább az alkatrész; 10W alatt nem olyan drágák a trafók.
Viszont sokkal több helyet foglal, és sokkal nehezebb - ez a most megcélzott helyen mindenképp hátrány.

IGBT-t azért túlzásnak érzem a 20W-os tartomány alatt. Na meg azért az már nem filléres, mint a Power MosFET-ek jelentős része.

Kösz a gyors választ akkor majd nekiugrok holnap ha lesz időm

Nem rossz, de nem is jó, de legalább nem rossz.

Az annyira nem nagy baj ha négyszög lesz a kimeneten.
Illetve nem tudom hogy baj-e, didyman - probléma lenne az általad ajánlott fénycső inverternek ez ?

Propotípusnál számolhatsz egy-két menetszámmódosításra.
Na épp ezt akartam kérdezni, hogy hogyan várható a kimeneti feszültség effektív értéke ?
Menetszám módosítás nem ok, én gyári, készen kapható trafóval dolgoznék !
Amiből ugye nincs olyan óriási választék; sőt igazából az 5V-os is ritka, 6V-os van több.

[link] ez egy hűtőpaszta, annyira nem vagyok otthon bennük. CPU-ra mennyire érdemes használni vagy oda ez kevés?

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Ez attól még nem 5V-os mert bemutattad.

1mp-ig 1.2A, vagy 60p-ig 200mA.

Ideális esetben a 600mAh : 600mA 1 óra hosszat, 1.2A félóra hosszat és 200mA 3 óra hosszat.
Ez már szorzás/osztás szinten van.

Gyengének néz ki ha összehasonlítod egy elég használt, de nem különleges típussal (ARCTIC MX-4), aminél ez a paraméter 8.5W/mK a te 0.765-öddel szemben.

Én egy 12 V-os relé behúzó tekercsét kötném párhuzamosan a távolsági izzószállal. Az érintkez kapcsoló geyik kontaktusát meg a 12 V valamelyik terhelhető biztosítékjára, a másikat meg a tompított izzó + száljához.

mezis

Persze, akkor nem kell hűtés meg egyéb, de lehet nagyobb.

Ez nem benézés. Ezt tudni, vagy megtanulni kell!

Hmm hát ez szomorú

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Esetleg tudsz ajánlani valami jót ami nem drága és nem is 10g? :-)

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Ha ezt megnézem, akkor vajon mennyi értelme van a drágább pasztának?

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Ezért írtam hogy gépfüggő, sokismeretlenes egyenlet. Én még csak a Mezis féle két izzós megoldással találkoztam. Ha egy izzón belül is bírja a két szál akkor király! A műszakit meg kell kérdezni, lehet hogy így is jó.

Barkácsoltam egy kicsit

és a rajz

[ Szerkesztve ]

Üdv:Attila

Ha csak a számértéket nézem, akkor nem sok. De azért gondolom van még fontos dolog, pl. hogy viselkedik huzamosabb idő alatt. Meg mekkora a felvitt réteg vastagsága.
Én utoljára 100A-es IGBT alá tettem egy HY-410 nevű pasztát jó éve, azóta nem volt gond vele. PCbe pedig évek óta nem pasztáztam újra, mert nem voltak problémáim.
Esetleg kerül valaki, akinek részletesebb ismeretet/tanácsai vannak.