Úgy értettem a kérdést, hogy analóg lenne.

Nincs ilyen, hogy számomra mit jelent. Szokásos jelentése van.

Szerintem nem kéne az emlékekbe temetkezni, mert az egészségtelen. Beteggé teszi az embert és tévútra vezet. Darvas is téved.
Nem az a HiFi lett 18. rangú dolog, ami igyekezett pótolni a vasfüggöny mögött raboskodó emberek minőségi élőzene utáni vágyát két "Ádám hol vagy" között. Tévedés. Maga a felvétel lett 18. rangú dolog, mert ma már a zenészek nem a felvételek értékesítéséből élnek elsősorban, hanem a koncertezésből. Az emberek koncertekre járnak, mert járhatnak. Idejön a világ minden részéről az előadó és ők is utazhatnak bárhová. Az elektronikai eszközök piaca pedig egy bizonyos árszint fölött régen is a divatról szólt elsősorban és nem kizárólag a hangminőségről. Ma már nem divat a stereo, van rá igény, de nem divat. Darvas László véleménye sem divat. Megváltozott a világ. Szabadabb lett hála Istennek. A többség nem igénytelen, csak gyakorolja a szabadságát és nem egy szobában gubbaszt a régi felvételeivel, ahogy Darvas. Élvezik, hogy szabadon elérhetik a tartalmat a Darvas szerint átkos mp3-ban ingyen és ha tetszik meghallgathatják élőben és nem kell otthon gubbasztaniuk egy hangfal előtt ücsörögve. Van hová menni. Nem rossz az sem, ha van az embernek egy jó HiFi-je, de mára már van jobb és ez az élőzene. Ez sem drágább. Darvas kérdezze meg magától hány komolyzenei koncerten volt és az a jegyár mekkora összeget tesz ki mindösszesen, majd nézzen szét mennyit kéne költenie ma egy üzletben a HiFi beszerzésekor. Szerintem (és a többség szerint, aki nem igénytelen és ugyanúgy kikérheti magának, ahogy a hifisták) ideje lenne felismernie Darvasnak, hogy mekkorát téved, amikor azt hiszi, hogy most a rosszabb. Az emlékek torzírtanak, mert ő akkor volt fiatal. Senki nem akarja a jó felvételt. Nem akarja az előadó, mert akkor nem mennek koncertre aminek bevételéből él. Nem akarja a hallgatóság, mert nem a HiFi re akar százezreket, milliókat költeni és a szobában gubbasztani koncertezés helyett. Menni akar, szórakozni járni, élni.
Ez alapvetően a baj minden Darvas féle szűk látókörű hifistával, hogy lenézi, igénytelennek titulálja a többséget, holott ő maga nem látja meg az új világ szabadságát és ragad a felvételeivel a saját emlékei fogságába egy szobában gubbasztva, mintha még mindig vasfüggöny és cenzúra venné körbe.

Hardverlesen

Nem csak hogy lehetne analóg, hanem volt, van. Lásd például ELP Laser Turntable, amiről már te is olvasgattál, már anno a Hi-Fi Magazinban is Hetedhéthatárban.
(Sajnos a spárgás telekommunikáció nekem kimaradt.)

(#44958) schawo Erre gondoltam, mint kiindulópontra. A készülék ma is létezik, már a keletkezése idején is megállapították róla, hogy a hangminősége (egyelőre?) pocsék, de kíváncsi lettem volna, hogy ha ez lett volna a fejlesztés fő csapásiránya, akkor hol tartana ma az ilyesmi, és milyenek lennének az ehhez praktikus műsorhordozók (ne ragadjatok le a mikrobarázdás LP-nél). Vagy a régi mozifilmek optikai leolvasású analóg hangsávja... Sok megoldás lehetne, csak ezek fejlesztésével ugyebár nem törődnek manapság, mert indifferenssé vált közben a digitális technika miatt.

[ Szerkesztve ]

Csak (számomra) sajnálatos, hogy az optikai (lézeres, fotocellás... ld. (#44959) kammerer) kiolvasású analóg zene megmaradt a nyolcvanasévek-beli, gyermekbetegségekkel terhelt szinten.

(#44957) priti
Kár, hogy offban írtad, ez itt on téma.

Több mindent vitatnék a szövegedben, de mennem kell, most nem tudok részletesebben reagálni (megkönnyebbült sóhaj Schawo irányából), legfeljebb este, ha még aktuális lenne az itt már többször szóbakerült téma.
Addig is illusztrációként a Darvas-interjú egésze [link], ennek egyharmada éppen arról a megváltozott világról (pl. a vasfüggöny lebomlásáról és a hifi - és általában az igényeskultúra-fogyasztás - háttérbe kerüléséről) szól, ami miatt eleve kiszaladt az ő Hi-Fi Magazinjuk alól (is) a talaj, tehát Darvas természetesen tudatában van, hogy ő éppen elefántcsonttoronyban él. A megállapításai természetesen sarkítóak és leegyszerűsítőek, de a megállapítások zöme tendenciaként szerintem igaz. Manapság szerintem a vasfüggönytől függetlenül is, globálisan is egy olyan világban élünk, ahol éppen egy hullámvölgyben van a kultúra iránti igényesség - természetesen ez is tendenciaként értelmezendő, és nyilván ideiglenes a hullámvölgy.
Egyúttal többször hangoztatott vesszőparipám, hogy szerintem valóban létezett a Nagy Generáció: a hatvanas évek vége-hetvenes évek eleje egy viszonylagos kegyelmi állapot volt a globális (européer, nyugati) kultúrában, amikor is az azt megelőző és az utána következő korszakhoz képest is sokkal sikeresebb volt az "igényes" kultúra a konzumidiotizmushoz képest. Az a pár év szerintem a kultúrában egy hullámhegy időszak volt, a zenekultúrában is. Ma ellenben (szerintem) a konzumidiotizmus ahhoz a korszakhoz képest sokkal nagyobb túlsúlyban van, és ennek következményei vannak a hifire is.
Mennem kell.

[ Szerkesztve ]

Hát, én tudom, hogy van ilyen készülék, mint fentebb is jeleztem, már 'kilencvenben olvastam és beszélgettem róla, éppen az ilyesmik(ben rejlő lehetőségek) miatt utaltam a fejlesztés analóg irányainak elsikkadása miatti szomorúságomra. De mint említettem, még ezen kívül is számos formája volt, van és tud lenni az analóg zene lézeres, egyéb optikai vagy egyéb mechanikusérintés-nélküli kiolvasásának. Újra mondom, ne ragadjatok le a mikrobarázdás lemeznél a témában, mert az csak egy kis szelete.

Most tényleg indulok.

Én nem haragszom, csak hozzáteszem, hogy én nem vagyok egy élete végén lévő doktorált prof és ez nem egy tudományos folyóirat, így a véleményemnek nem minden mondata egy eleten át tartó tudományos értekezés kivonata, amit ezért érdemes mondatonként elemezni. Ha nem tudod a hozzászólásomat egyetlen egységként értelmezni és elkezded darabokra szedni az nekem olyan, mintha belém akarnál kötni. Én úgy nem akarok fogalmazni és arra készülni, hogy minden mondatom meg kell védenem utána egyesével, mintha egy munkát védenék. Én most beszélgetek, nem dolgozom. Nyilván én is élezek itt-ott akár hatásvadász céllal, de ez belefér szerintem. Felsorakoztattam sorokat egyetlen hatás kiváltása érdekében. Egy másik nézőpont megértetése érdekében. Ha átment, akkor már a háborút nyertem meg, így nincs veled csatám. Ha nem ment át, akkor már a háborút veszítettem el és újfent nincs veled csatám.

Van aki számára a zenében az újdonság fontosabb a minőségnél. Az újdonság teszi igazán izgalmassá, élővé. HiFi minőségben, de századszorra hallgatod ugyanazt a felvételt. Szereted, mint a rab a cellájában az egyetlen könyvét. Ez unalmas sokak szerint. Nem igénytelenek, csak igényük van valami újra. Szívesen meghallgatnák újra a kedvencüket, csak egy kicsit másképpen, egy kicsit áthangszerelve. A tömegpszichózis is igaz lehet. Talán az is benne van. Talán szeretnek új embereket megismerni, akiknek hasonló az ízlésük. Ezer oka lehet. Van aki csukott szemmel ülni megy, mert úgy szereti egy terem akusztikáját, mint te a hangfaladat és ezért oda szeret járni szinte nem is nézve éppen ki ad elő. Otthon meg a vacak szólna, de már az se, mert a feje fáj estére. Leginkább csendre vágyik.

Hardverlesen

Beleolvastam és kellemesen csalódtam "érdekes is ez a dolog: egy kicsit zenét is hallgatunk, egy kicsit fuserálunk is, meg forrasztunk is egy kicsit, meg vásárolunk is valamit. Ez valahogy tetszett nekik. Ez volt a 25.000 ember. De semmiképpen sem 25.000 hifista" ez sokkal objektívebb megállapítás tőle, mint amire számítottam és összecseng azzal, amit itt tapasztalok a Prohardveren. Sok itteni embertől látom, hogy magára hifistaként tekint, csak mert összerakott egy diy-es kapcsolást, amit adott esetben egy 30 éves rádiótechnika számban talált. Úgy értem saját maga is állítja, hogy a legjobb hangminőség, amit elér (akár anyagi okokból) az a diy-es erősítő, amit ő maga rontott el. És itt most nem megbántani akarom, csak objektíven közelítve ez jön felteszem egy hifistából a felszínre, amikor meglátja a vonatkozó ember kapcsolásának fotóját. Közvetlenül a nyákra ültetve a rengetegben ott egy köztudottan zajos tápkocka csak úgy "piff oda" jelleggel. Ezt látja meg elsőre, mert ez a legnagyobb alkatrész. Majd a fotó alatt olvashatja azokat a specifikumokat, amiket valószínűleg egyes felhasznált alkatrészek gyártási adataiból számított ki valaki kezdve azzal a megállapítással, hogy ez egy "A" osztályú fejhallgató erősítő és akkor utána jön egy olyan jel/zaj specifikum, amin felröhög, vagy legyint egyet. Kialakul benne egy vélemény. Megtartja magának. TÚLZÁS ON: Aztán olvassa, ahogy ez a lelkes amatőr magát hifistaként azonosítva, mint egyetlen forradalmár elkezdi botfülűzni a többit pár másikkal véleményegyezésben elérve azt, hogy egy csomó normális ember elmenekül a topicból és a végén egy kocsmává silányul a topic pár törzstag muslicával, akik együtt szeretik a piát, a HiFi-t, csak nincs nekik, mert nem telik rá, szóval marad a "fröccs mellett dumálunk róla, mint tegnap". TÚLZÁS OFF A Darvas szerint 25/3 arányban előforduló hifisták közül ki tudja hány vállalja azt a topicot, ahol egymás ugatása meg a botfülűzés megy állandóan. Ha meg a HiFi-re konyhanyelvi értelemben gondolunk, akkor meg simán szakmai kérdés az, ha valaki megkérdezi, hogy mi az a DSO, mint az fentebb történt, mert konyhanyelvi értelemben az is HiFi ma már, amiben az a DSO van. Sőt. Az már felső-közép kategóriás fejegység ám, amit ott olvastam még csak nem is a belépő szint. Szóval szerintem az a békesség kulcsa ha nyitott marad a társaság, befogadó és nem kezd botfülűzni senkit senki, mert akkor azonnal modera és egy nap pihi. Szerintem így kéne előadni. Darvas nagy igazsága, hogy a hifisták vannak túl kevesen ahhoz, hogy saját topicjuk legyen és nem fordítva.

Hardverlesen

Ezt az oltást on-ban. Talán ha a kulturálist hosszú "ú"-val írtad volna vicces lenne, de így... Értesz. Párizsból szeretettelt alázó módon ment bele a buzi szófaji változatainak jellemzésébe. Erre körbemész és hátulról döföd le azzal, hogy megsértette a nyelvet és most, hogy Ő és a nyelv már nem barátok csökken a fórum kulturális színvonala. Hát ez tényleg tragikus backi. Pedig eddig milyen magas volt. Ha hosszú "ú"-val írod felröhögök, de most gyötör a kétség, hogy most akkor ezt poénnak szántad e, vagy csak szembesültem egy újabb címeres seggel, aki nem viccel. (Itt a segg természetesen nem mint testrész, hanem mint fikció szerepel. Egy magamnak elképzelt társadalom elfogadott, tiszteletteljes megszólításaként használtam (mint például a kegyelmes úr volt egykoron) és nem sérteni akarlak vele.)

Hardverlesen

A fogyasztói döntés, a termék kiválasztása nagymértékben múlik tapasztalaton is. Egyetértek. A szubjektív értékítélet sajnos a jövedelemmel korrelál. Ott nem értek egyet. Amúgy egyik sem érdekes szerintem. Neveltetés kérdése. Aki kapcsolatba kerül egy hangszerrel az teljesen másképpen viszonyul később a zenéhez. Szerintem ez ilyen pofon egyszerű.

Hardverlesen