idokozben sikerult szereznem egy tantalt, osszesen egyet talaltam bp-en az altalam ismert boltokbol (arwill,lomex,mikronika,stb), ez 6v-os de sajnos meg ez is nagy nagy. e mellett sikerult vennem egy hengeres elktrolitot, hasonlo meretu de ugye az szabalyos henger es hajlitgatassal meg csavargatassal bepasszitottam a helyire. persze nem javult meg tole

kenytelen voltam szetbombazni jobban. kimostam sebbenzinnel mar amennyire hozzafertem. egybol jo is lett, most majd az a kerdes hosszu tavon is birja e magat. az jo jel hogy elotte abszolute nem mukodott, a mosas utan meg azonnal. most varas lesz par napig aztan megnezem jo e.

A camera does not make art, the artist makes art.

Hello,

Hülye kérdés.

Van egy lerúgott kis földbe leszúrható napelemes hangulatfényem. Napelem, egy LED, sötétben világít. Az akkuja elég ramaty lehet, Ni-MH, 1,2V, 40mA, 4mA/14 órás töltési idővel.

Ha ennek a helyére egy lerúgott, de 600mA-s akkut kötök, az elvileg nem lehet baj, mert a csereakku kapacitása nagyobb. Ha kiteszem a napra, akkor az akkun mérhető 1,32V -t a napelem megtolja 1,37 köré. Feltöltve tettem az áramkörbe az akkut, mennyire lehetséges, hogy ha ezt hosszabb távon süti a nap, akkor túltöltse, akár eldurranjon? (Szerintem semennyire, a kérdés az, hogy jól gondolom-e.)

Órát akarok üzemeltetni róla, kínai kvarc óraszerkezet, ami még fogyasztana is az akkuból, folyamatosan.

Mutogatni való hater díszpinty

Nyugodtan tehetsz bele akármekkora akkut.A napelem tökéletesen tölti,tönkre tenni nem tudja! Ahhoz kellene pár amper Évek óta ezt csinálom,a bolti hulladék 40 mA-es tablettákat,lerottyant kéziszerszám akkura cserélem.Többszörös üzemidő!

Fasza, köszi
Mondjuk ez egy lerottyant AAA (Olyan van, egy órába meg elégnek kéne lennie.)

Mutogatni való hater díszpinty

Sziasztok.
Autóriasztóval kapcsolatban volna egy kis segítségre szükségem.
Vettem egy pni escort start riasztó és távoli motorindító modult.
Mindent bekötöttem és jól is működik.
Kivéve a motorindítás részénél akadtam el.
Van egy szál ami azt a célt szolgálja hogy megvárja az izzítást (diesel) és csak utána indítózzon.
Ez egyszerűnek tűnt. Mert izzítás visszajelzőre köthetném. De az a baj hogy nem pozitív hanem negatív jel kell neki.
Ezt szeretném kérdezni hogy hol találok kapcsolt negatívat egy autóban?
Izzítómodulban volna?
Köszönöm előre is.
Mercedes W124

CSAK a puffin :)

Üdv.!

A Renault Megane GT-m dízel motorja "utánizzítós": amikor a motor már pöfög, még izzít egy darabig. Úgy bukott le, hogy feszültségmérőt kapcsoltam az izzító gyertyára.

mezis

Fordítsd meg a polaritást legegyszerűbben egy segédrelével.
Amíg izzít, a relé behúz és negatívot kapcsol az érintkezőivel az indítómodulra.

Enyém is.. akkor az izzító visszajelzőre kell kötni. Csak ott állandó a minusz

CSAK a puffin :)

Ez igen!!
Köszönöm szépen!

CSAK a puffin :)

Sziasztok, lehet egy kicsit off topic, bocsi ha igen. Szóval elkezdtem foglalkozni hobbi szinten az elektronikával, angol nyelven tanulok, youtube videokból, de valami nem világos aminek szerintem már az első pár alapvetés után világosnak kellene lennie. Tegyük fel hogy egy Van der Graaf generátorral statikus elektromosságot generálok, az a kérdésem hogy mivel ez több ezer volt feszültséget tud generálni, miért nem veszélyes ez az emberre? Ohm törvénye után áramerősség = feszültség / ellenállás, ha jól értem az áramerősség itt nagyon kicsi, mert vagy a tekercselés ellenállása miatt vagy az ember bőre, teste miatti ellenállás miatt gyengül le az áramerősség? Azt nem értem hogy elektromos áramkörökben miért nem számolnak akkor a vezeték ellenállásával, ott ez nem számít bele az áramerősségbe?

Statikus kisülések esetében kicsit más az elektronikai modell, mint áramforrás esetén.

Egy ilyen statikus kisülés inkább a felhalmozott töltések kiegyenlítődéséről szól, mintsem valós áramvezetésről.

A VdG felhalmoz egy bizonyos töltésmennyiséget, nagy potenciál különbséget okozva a testedhez képest. Amikor ezt a töltést átveszed, az olyan kicsi, hogy a testednek el sem kell vezetnie, mert el tudja tárolni. Így hiába volt hatalmas feszültség, mire valóban folyni kezdene az áram, a töltések már kiegyenlítődnek. Ilyenkor lehet szikra, mert a kezdeti feszültség okoz ívet, de az az áram az íven folyik csak, rajtad nem.

Amikor egy külső forrásból jön a feszültség, ott van annyi töltés, hogy a tested már nem bírja halmozni, el kell "vezetődnie" a töltésnek. Ez általában a föld felé megy, amit a fizikában végtelen töltéstárolóként nevezünk. Ilyenkor már folyik rajtad az áram, ami jó esetben fáj, rosszabb esetben már nem.

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

Dörzselektromos úton pozitív és negatív töltések szétválasztása történik a két gömb között, ami lényegében egy kondenzátor két fegyverzetének megfelelője. Azt pedig ki is lehet sütni.

A felhalmozott töltésmennyiség (Q, coulomb) avagy töltéskülönbség bizonyos energiamennyiséget képvisel. Ennek nagyságától függ gyakorlatilag az "ütőerő", avagy "gyilkos hatás".

Ha egy kondenzátorban kevés töltést (energiát) halmozunk fel, az nem csapja le az embert, még akkor sem, ha nagy feszültség jön létre. De a tárolt energiát lehet fokozni, elég ütősre is. Hogy mitől függ a kialakuló feszültség nagysága ld. a kondenzátor linkje.

Azt nem értem hogy elektromos áramkörökben miért nem számolnak akkor a vezeték ellenállásával, ott ez nem számít bele az áramerősségbe?

Hogyne számolnának, az Ohm-törvény minden szinten jelen van.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_áramerősség

https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_töltés

https://wiki.ham.hu/index.php?title=Kondenzátor

https://hu.wikipedia.org/wiki/Amperóra

[ Szerkesztve ]

Talán jobban érthető: adott egy kis kapacitású kondenzátor, nagy feszültségre töltve. Ember megfogja és csak rövid tűszúrásnyit érzékel, mert a kevés energia ezredmásodpercek alatt kisül az emberen keresztül, ami benne semmi kárt nem tud okozni. Lehet olyan kis kapacitás, amit észre sem veszünk, pedig volt benne 1000 volt.

...és így tovább, ezt lehet fokozni.

Köszi szépen, ez hasznos volt!

Kondenzátorokkal fegyvert is készítenek,nem azért,mert gyenge Coilgun.

Sziasztok!

ADS7828 ADC elé építenék op-amp buffert. Olvastam róla és találtam példákat.
[link]
Itt a műveleti erősítő utáni R-C tagot lehet kiszámolni és hogy milyen műveleti erősítő szükséges minimum. (6usec, 25pF, 12bit)
Az adatok alapján nekem 0,95Mhz és max 295ohm kimeneti ellenállás.
Ezek alapján nekem jó lehet az LMC6484 IC? Ahogy néztem 1Mhz és 130ohm.

Illetve a műveleti erősítő elé betehetem így a 10kohm/100nF RC szűrőt is?
Csatolok kapcsolási rajzot, nem tudom ez így jó ?
A műv erősítő utáni értékek nincsenek beírva(100p,100ohm)
[kép]
A huzalozás a közös pontoknál összeköthető az ADC com pontjával?

Köszönöm!

Mivel te még mindig DC-közeli, lassú változási sebességű jelek digitalizálását szeretnéd elvégezni - nem túlzottan nagy sebességgel és bitmélységgel -, több paraméternek nincs akkora jelentősége. Az alacsony forrásimpedanciát tartani kell, ezt tapasztaltad is, mert annak hiánya mérési hibát okoz. Az RC-szűrők törésponti frekvenciája itt nem kritikus, legalábbis a kimeneti RC-tag kapacitásának ilyen alacsony nagyságrendjében, de a bemeneten is megfelelő értékek vannak. Az op-amp kimeneti impedanciája sem annyira lényeges itt. Utóbbi paraméter effektív értéke ráadásul az egyszeres negatív visszacsatolás okán az adatlapon megadott (nyílt hurkú) adat töredékére csökken, továbbá a <295 Ω (@ open loop) értéket szinte minden létező op-amp tudja. A GND pedig nem hogy összeköthető az ADC COM-mal, hanem ez egyenesen követelmény.
Nagyobb frekvencián és/vagy precíziós, nagyobb bitszámú méréseknél már bonyolódhat a helyzet, de a te alkalmazásod nem olyan. (DC-jel ennél jóval nagyobb felbontású mérésekor sem okozott gondot, ha a puffer kimenetén teljesen elhagytam az RC-tagot. Persze az nem árt, ha a pufferfokozat a nyákon az ADC közelében helyezkedik el.)

Köszönöm!

Sziasztok!
Megoldást keresnék 5V tápegységre. Egy topping e30 dac és egy smsl sap 12 fejhallgató erősítőhöz kellene. A topping tápellátása gyárilag egy usb-dc jack átalakító az erősítőé pedig egy (felirata szerint) 2.5A-es kapcsolóüzemü 5v táp. Eléggé zajos a fejhallgató erősítő tápja. A dac-kal használva nem is olyan zavaró, de lemezjátszóval nagyobb erősítés kell, így a zaj is nagyobb. Milyen lehetőségeim vannak a kevésbe zajos 5v-ra a következőkön kívül:
-Veszek itthon egy kifejezetten hifi-re szánt lineáris tápegységet. Ezek ára ahogy nézem 50e ft körül van. Ennyit nem költenék erre.
-Veszek Kínából egy lineáris tápot. Nem tudom melyik eladó ajánlott ali-n/ebay-en. Költözés előtt állok, sem a régi, sem az új helyre nem rendelnék szívesen.

Van valamilyen kapcsolás/budget megoldás amivel el lehet érni kevésbe zajos 5v-ot? Van itthon több 12v tápegységem is. Ezt tudnám feszültségforrásnak használni.

[ Szerkesztve ]

Üdv.!
4db NiMh accu, góliát?

mezis

Próbálkozhatsz lineáris stabilizátorral: [link]
Ennek hátránya, hogy 3A-es táp javasolt elé, és a fölös feszültséget elfűti, ami akár
15-20W is lehet, ezért nagy hűtőbordát igényel, + néhány + alkatrészt.
Ez elé inkább egy 6...9V 3A-es trafó, graetz, + combos pufferkondi kellene.
Vagy step-down konverterrel: [link]
2A felett már erre is kell némi hűtés, + nincs arra garancia, hogy nem zajos, amit
utólagos szűréssel lehet ugyan csökkenteni, de azt az eredeti táppal is megteheted.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Itt PH-n bkercso publikált pont ilyesmi témakörben.
[link]
[link]

Milyen jellegű a zaj, biztosan a tápforrásból származik?

Tesztelés céljából az erősítő bemeneteit rövidre lehet zárni (pl. 1-1 "zárlatosított" RCA dugóval). Hangerőt feltekerve, zajt meghallgatva.

Az erősítő állítólag 5 W / 1,5 W tápforrást igényel, teljesítménye 2x 210 mW. Kivezérlés nélkül valószínűleg 5V és 200-300 mA árammal tesztelhető lenne, pl. egy akku és egy 7805 stab. IC segítségével, rövid időre.

Ha kiderül, hogy nem a táp okozza a zajt, akkor felesleges ilyen irányba lépni. Földhurokra is érdemes gondolni, noha ilyet egy hálózat irányába földeletlen tápegység nem okoz. Hacsak szélsőséges esetben a zavarszűrő-kapacitás árama nem szól bele, amelyik a primer-szekunder között van jelen, illetve lehet.

Meg ezt egyébként sem úgy értem, hogy az erősítő önmagában (úgy még nem lehet hurok), hanem a rendszer egészét tekintve kialakuló hurok.

Sziasztok!
A mélyhűtőknél a gyártók ha kWh-t adnak meg éves leosztásba, akkor abból honnan tudom mekkora áramcsúcsokkal kell egy újonnan kialakított konnektort méretezni?
Például ha szeretnénk venni egy ilyen hűtőt:
[link] Éves energiafogyasztás (kWh): 281
Akkor mekkora vezetéket és kismegszakítót tegyek elé? A betáp L1 méretezéséhez nem elegendő annyi, hogy "C6A elég lesz neki", szeretném érteni a számítást a tervezéshez.

Szerintem ezt átlagolják, saccolják.

Az éves energiafogyasztásnak semmi köze az áramigényhez.
Ez a két dolog olyan viszonylatban van egymással, mint egy autó tankmérete és gyorsulása.

Nagyjából nyilván be lehet határolni, hogy mit fogyaszt amikor üzemel, de az indulóáram például nem számolás hanem gépismeret kérdése.

Éppen ezért a kismegszakítót és a vezetéket a gép adattáblája vagy használati útmutatója alapján lehet _érdemben_ meghatározni.
Ezek nélkül marad a Cx, "mert az elég szokott lenni" indoklással.

Szerk.: Linket nem néztem, ezért javítottam a konkrét értéket a példámban X-re

[ Szerkesztve ]

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

6A-es kismegszakító F osztályú hűtőnél.
10A-es a min., hiszen 12.5kg/24h hűtés kapacitása 276L-en.
Ha már 25kg-ot pakolsz bele, akkor már el kell a 16A-es.

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

Ahány hozzászólás,homlokegyenest más tanács. Szerintem meg a kompresszor indulási áramfelvétele dönti el.

Hogy mi van? Mi köze a belepakolt hűteni való súlyának a felvett pillanatnyi áramfelvételhez? Ezt fejtsd már ki kérlek. A hűtők mindig ugyanannyi áramot vesznek fel működés közben(kivéve az indulást), a bepakolt hűteni valótól legfeljebb a kompresszor ki/be kapcsolási ideje változik, ezzel a fogyasztásuk. Ez alól kivétel az inverteres hűtő, ott mindig jár a kompresszor, néha 100% on ha meg nem kell hűtenie akkor a névleges fordulatszám 10%-a alatt. A nofrost hűtőknél még bejön a képbe az időnkénti leolvasztás fogyasztása is, de az minimális aramfelvételt jelent, meg ugye olyankor a kompresszor áll, mind a hagyományos mind az inverteres hűtőknél.

[ Szerkesztve ]

Egy pár száz wattos kompresszor dolgozik benne, bőven elég a 6A kismegszakitó. Indulásnál vesz fel a névlegesnél kb 2x annyi áramot, de ez még mindig ilyen 2-3-4 A max.

[ Szerkesztve ]

van belul adattabla es azon pontosan rajta van hany A:

A camera does not make art, the artist makes art.

edit:
Ha még nem vettem meg a hűtőt, akkor nincs matrica.
Online vásárlás esetén honnan tudhatom meg vásárlás előtt ezt az infót?

[ Szerkesztve ]

Az indulási áram lökés biztosan nincs pontosan feltüntetve. Elég sok mindentől függ.

Elektromos berendezés maximális áramfelvétele hadititok?
Enélkül hogy lehet hirdetni is bármit?
Szerencse, hogy nem én vagyok a fogyasztóvédelem.
Amúgy köszi mindenkinek a válaszokat, szerintem túltárgyaltuk.

[ Szerkesztve ]

Nem hadititok.Gondolj egy pillanatnyi áramszünetre.A kompresszor pont most indul vagy már folyamatosan megy, mennyire vannak kialakulva a nyomás viszonyok.Csak egy példa, 130W os Bosch kompresszor, 800W os sinusos szünetmentesről nem tudtam elindítani. Az 550W os sövényvágó simán ment róla.

Nem tudom 800w ról akkor mért nem indult a 130W os hűtő. A klixon egy hő kapcsoló, mi köze az induló áram lökéshez?

Van abban egy indítórelé is, ha túl nagy az áram lekapcsol, ha túl nagy a hőmérséklet szintén lekapcsol. A másik, hogy amíg nem egyenlítődik ki a nyomás a szívó és nyomó ágon addig sehogy nem fog elindulni a kompresszor.

Valóban nem indul,vagy csak nehezen,de közben szívja az ampert.Az indító relé azért van, hogy a motor 1 fázisról is elinduljon.

Csak sajnos az átlag hűtőben nincs ilyen.Kétajtós amerikai rendszerű Wh hűtőm volt sokáig.Egyszer elkezdett zörögni a kompresszor.Különböző puha dolgokkal probáltam csillapítani és közben egy hosszabbítóról ki be kapcsoltam, indullt- állt gond nélkül.Én ezért teszek hűtő elé C10 et.

Indítórelé fogalma a segédfázisrelét jelenti, ami áramrelé elven működik ezeknél az egyfázisú aszinkron motoroknál.

Ennek sajátossága, amikor induláskor kattan a túláram hatására, segédfázist ráadja, majd hamar el is enged, mert az áram lecsökken. Külső kondenzátort ezeknél nem látunk, a motor tekercselése van úgy megoldva, hogy kondenzátor nélkül is alkalmas legyen a fázistolós trükkre.

Amikor melegen nem bír elindulni, egy kattanás a segédrelé, utána egy másik kattanás a hőrelé leoldása a túláram / túlmelegedés miatt. Utóbbit úgy nevezik Klixonnak, mint a sarokcsiszolót Flexnek, noha ezek csak márkanevek.

Kihűl, visszakattan a hőrelé, majd kattan a segédrelé, ismét próbálkozik. Persze, ha nem akarjuk kínozni, inkább kihúzhatjuk egy időre, mert ahogy egy hűtőszerelő írta, áramszünetek miatt is szokott meghibásodni, hiába elvileg az is be van tervezve, néha mégis kifekszik ilyenektől.

De ma már ezt a mechanikus áramrelét is szokták PTC termisztorral helyettesíteni, ami nem kattan, hanem gyakorlatilag a képcsöves készülékek lemágnesező áramköréhez hasonlóan, hidegen aktivál. Hőrelé amellett is szükséges a túlmelegedés ellen.

Bár szerintem a PTC nem olyan tartós (TV-s tapasztalatok alapján), míg a hűtőgép áramreléje beéghet ugyan a szikrázástól, de polírpapírral szépen felcsiszolható, mintha új lenne.

https://www.villanylap.hu/hirek/4078-htkompresszorok-aszinkronmotorjainak-vizsgalata

A motor oldalán elhelyezett adattáblán lehet látni a „lefogott” forgórész esetén felvett áram értékét, azaz a motor indulásakor felvett áramot, amely az üzemi áram 5-10-szerese is lehet. A háztartási hálózatot az indítóáram „meghúzhatja”, az igénybevétel 0,5 s-ig tarthat. Ennek ellenére a PTC-s motoroknál nincs szükség külön lágyindító berendezésekre a viszonylag kis teljesítmények miatt.

[ Szerkesztve ]

Így kell ezt leírni kérem szépen! Most már mindenkinek minden tiszta lesz,nem lesz több kérdés.