Keresek majd gyári görbét, mi LiFePO cellát használtuk, és arra volt megadva a kapacitás.

Természetesen ha ez nem igaz a 18650-re akkor elnézést.

Köszönöm a válaszokat mindenkinek. Egy 3d nyomtató alaplap a "Szerkentyű" amin van egy 12-24V bemenet. Néztem BMS áramköröket aliexpressen, gondolom az kezelné a töltésemet, külön ezzel így nem foglalkoznék. Mivel ponthegesztőm sincs ezért eleve műanyag elemtartóba kerülnének a cellák amiből lóg ki kanóc.
Beszerzek egy step-down converter-t, és mehet akkor a led is fix feszültségen.
Akkor 4x7 cellára tervezem elsőkörben. Max később bővítem

[ Szerkesztve ]

Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>

Van jelentősége, hogy elemről, vagy
mondjuk egy dugasztápról fogom használni ?

" I'm going to make him an offer he can't refuse."

Üdv!
Át lehet alakítani egy UPS-t napelemes töltésre kiegészítve a hálózati üzemmódot? Egy APC SMT1000 lenne az áldozat. Az ötlet pedig, hogy külső töltőt tenni az akkukra, ami meg menne a napelemekre. Esetleg használni az UPS inverterét külső akku pakkal? Mondjuk párhuzamosan kötni több másik akkuval is a 12 V-os oldalt?
Próbált már vki ilyesmit?

Tökéletes megoldás, így minden okés lesz.

Ha az ups elindítható "hidegen" azaz a hálózati feszültség nélkül akkor semmi akadálya.
Az akkupakkot addig növelheted amíg csak akarod, ezzel párhuzamosan természetesen növelni a kell napelemeket és a töltésvezérlőt is.
Vannak egyszerűek és mppt-sek is, a töltésvezérlőt nem tudom házi sufnituning módszerrel célravezető-e megépíteni.
A nem mppt-s gyakorlatilag egy cc-cv step-down modul, hatásfoka nem tól kedvező.
Viszont egy gyári mppt vezérlőt meg otthon a satupad sarkán nem egyszerű kivitelezni. A gyáriak meg méregdrágák.
Viszont ágyúval verébre felesleges lőni de nem tudom a rendszered teljesítményét, 300Wp vagy 10kWp.

Nekem direktben megy a li-ion töltése napelemről.Üres járatban 21V.
3S,.Pakkot töltök,a felesleget elfűtöm egy zénerrel vezérelt tranzisztor segítségével.Autó fényszóró ízzót használok a célra.Max 4V/cella. Tökéletesen működik Majd télen lesz gond,ha bejönnek a ködös hetek...Most 3-4 napot áthidal a kis rendszerecske. (Ha nincs nap) Nem gondoltam túl. Túlmerülés ellen van BMS beépítve.

Ezt lehet illeszteni vhogy az UPS normál működéséhez? Persze akár kihúzható a konnektorból és átvált akkura, de hidegen is indítható. Az ötlet lényege, hogy megfordítani a működését: menjen akkuról amíg lehet, majd váltson hálózati áramra. A töltésvezérlőt csak párhuzamosan kötni az Ups 12 V-os oldalával, vagy hogy lehetne ezt kivitelezni? Feltéve, hogy kiépített rendszerre kell gondolni, nem gettó módon lekötni, rákötni mindent ciklusonként.

7-10 V körüli tápot igényel, a merülést figyeli R3-R5 osztón keresztül és egy szint alatt letilt. Pontosan nem emlékszem, 7 V alatt. Mehet elvileg alkalmas külső tápról, de nekem jobban bevált 2 db soros Li-ion akkuval.

Ezek védelemmel ellátott lapos cellák, ami épp elfért a plexitokban, a panel alatti részen. Aszimmetrikus túlmerítés így kizárt, töltőcsatlakozót viszont még nem építettem be, mert 1 évnél tovább is elmegy így. Amikor lemerült szétszedtem és a két cellát külön feltöltöttem.

[ Szerkesztve ]

BMS-modul nem töltéskezelő, csak akkuvédelem. Ami abból is látszik, hogy a védelem cellánként 4,25 V felett szakít meg, illetve 2,5 V-ig enged meríteni.

Egyébként 3 V alatt kezd letörni a feszültség, azaz elfogy az "ereje", ezért 4S csomagnál 12 V-ig tudnál lemenni, de komolyabb terhelésnél cellánként 3,1-3,2 V-tal is számolhatsz, hogy alatta már bizonytalan lehet az energiaellátás.

A töltő dolga, hogy pontosan 4,2 V-ig töltsön, illetve 4S töltő esetében 16,8 V-ig. A töltő hibája esetén lép be második lépcsőként a védelem és megszakít. Tehát az meg 17 V, azaz eltérő szintekről, funkciókról beszélünk.

Továbbá a töltő dolga még az is, hogy a végfeszültség elérése után azt addig tartsa rajta, míg az akku által felvett áram C/10 értékre esik vissza, akkor van "tele" az akku. Ez a CC/CV töltési karakterisztika, BMS ilyeneket nem csinál.

Ha meg nem töltöd szabályosan 100 %-ra, nem tudsz kalkulálni a kapacitással sem.

A 12 V-os (fehér) LED-szalagon hármasával soros LED-ek nyitófeszültsége összesen 9 V, gyakorlatban 8,5 V körül kezd halványan nyitni. 12 V felett meg már túlterhelődhet, ezért ajánlatos szabályzott feszültségről járatni, hogy sem sok, sem kevés ne legyen.

Korrekt töltés megoldható egy XL4015 CC/CV-modullal.

Okés de egy komolyabb rendszernél ez nem járható.
Oda rendes tölltéésvezérlő kell, pláne ha szempont a minél jobb töltési hatásfok. És ez jellemzően fontos, ha nem a legfontosabb hogy mindent amit lehet kicsavarjunk a panelekből.

Ja most már értem.
Erre a funkcióra gyári ups-t nem hinném hogy meg lehet hekkelni viszont külső "segítséggel" lehetséges.
Az ups-be mindenképp van túlmerítés védelem, ez ha működik akkor a kimenetén logikusan megszűnik a 230V.
Ilyenkor egy külső átkapcsoló átvált hálózatra, majd ha az akkuk feltöltődtek akkor indul az ups és visszavált rá az átkapcsoló.
Más ötletem nincs, ezt is finomhangolni kell a tapasztalatok és az igény alapján.
Legpraktikusabb lenne az ups-ből valahogy kihozni a kapcsoló szálat, akár az üzem ledről vagy máshonnan és ezzel vezérelni az átkapcsolót vagy egy akkufeszültség méréssel kivitelezni, ha az ups-ből sehogy sem lehet megoldani. Ez utóbbi lenne a praktikusabb talán, a töltés kezdedekoti prell, ki-be kapcsolgatás is kiküszöbölhető így.
Induló, kísérleti értékeknek pl.
11,6V-ki
13V-be

De vannak kész 230 voltos megoldások, skorí weboldalán ha jól emlékszek van erre egy részletes leírás.
Végső esetveb 2 darab relével vagy nagyobb teljesítmény esetén 2 mágneskapcsolóval megoldható de így lesz egy kis szünet az átkapcsoláskor, ezt nem tudom hogyan tolerálják a működtetett készülékek.

Amit szeretnél azt egy gyári ups-sel nem tudom hogyan lehetne megoldani, külső elemek nélkül.

[ Szerkesztve ]

Ha az elem 9V, gondolom a 9V os dugasztáp a legideálisabb.

" I'm going to make him an offer he can't refuse."

Természetesen hekkelést kérdezem, hisz gyárilag nyilván nem erre a funkcióra készült.
Csak azon filóztunk, h van benne ugye egy 1 KW-os inverter, ami nem egy olcsó dolog tudtommal. Nem-e lehetne befogni egy DIY napelemes rendszerbe vhogy? De automatizálva, kézi beavatkozás nélkül.
Ez lehetséges-e vagy jobb elengedni a dolgot?

A logika hibátlan, a kérdés milyen az UPS?
Ha 2-os átalakítású akkor nem nagy kaland akár egy Solar chargert rá akasztani. Annyi az egész, hogy a napelemeket egy kapcsoló üzemű "szabályzó" rabakasztod rá és a szabályzó kimeneti feszültsége egy hangya füllel legyen nagyobb a beépített töltő feszültségénél, így automatikusan az látja el az invertert.
A többi meg egyszerű, a hálózatot kell lekapcsolni akkumulátor feszültség függvényében ha PB akksit használsz.
Vagyis ha az akkumulátor feszültség leesik egy adott szint alá akkor bekapcsolja a halozotot, ha meg eléri a napelem általi emelt feszültséget akkor még lekapcsolja. Jó nagy hiszterezis.

Azért mérd meg kis áramfelvétellel a dugasztáp kimenetén megjelenő feszültséget.
Van amelyik igen "magasról" indul.

mezis

Egy 78L05 biztosítja rajta az 5V táplálást, ami 30 V-ot is elbírna és mivel kis áramról van szó, rövid időre kapcsol be az eszköz, elvileg el is tudná fűteni a különbözeti teljesítményt a SOT-89 tok.

Igaz, hogy figyeli a betápot a processzor, le is tilthat, ha úgy akarta a program írója, de én nem teszteltem ilyen szempontból. 30 V-ot egyébként sem ajánlanék, mert az R6 1kohm ellenálláson már nagyobb bázisáram, illetve LED-áram jönne létre (háttérvilágítás zöld LED), amit nem jó ennyire erőltetni.

9 V-os elem is újként 10 V körüli, elvileg egy stabilizált 12 V-os dugasztáp (ami gyakrabban akad kéznél) valószínűleg jó lehet hozzá.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

ESP32-vel kapcsolok kimenetet, FET segítségével. Nem nagy fogyasztók, de külső feszültséggel működnek (relék például).
Ha zárlatosak lesznek a FET-ek, akkor elvileg tönkremehet az ESP kimenete, ez ellen véd a csatolt képen látható leválasztási mód?
Ellenállás értékek egyenlőre csak beírva, nincs számolva semmi. Opto és soros ellenállás nélkül 3,3V-al kapcsolnak a FET-ek jelenleg.

[kép]

Köszönöm!

[ Szerkesztve ]

Az áram felvétele, gondolom pár 10 mA lehet.
Szétnézek itthon 9V os táp talán van, a többit megnézem.

Még egy kérdés, ha van egy hibás kondi ami szemmel nem látható.
Arra rájön a műszer, ott el fog térni a névleges érték a mért értéktől ?

[ Szerkesztve ]

" I'm going to make him an offer he can't refuse."

Opto is jó, de sok helyet foglal. Ha megnézel egy Ruggedunio-t, ott úgy gondolták ehhez elég egy Zener és egy ellenállás.
Az ellenállás miatt akkora áram nem juthat a kimenetre - ami a FET-hez is kell ideális esetben (bár én már hagytam le a FET driver IC után és meg is lett a böjtje ). Azt a pár mA-t meg elviszi a Zener.
ESP schematic rajzát már régen láttam, hogy van bekötve a kimenet? Push-pull vagy open-drain?

[ Szerkesztve ]

Nem használom a felhúzó ellenállását az esp32nek.
Opto elfér ennyi éppen 😀

Természetesen arra való, hogy kimutasson paramétereket, kondenzátornál például előfordulhat néha olyan is, hogy a kapacitás nem sokat vesztett, de az ESR már túl nagy.

A műszer kimutat még egy Vloss értéket is, ami az önkisülésre utal (belső átvezetés / szivárgás), ez minél kevesebb %, annál jobb. Az ESR és Vloss értékek esetében tapasztalati úton lehet rájönni, hogy melyik kategóriában mi számít még elfogadhatónak, pl. új kondenzátorokkal összehasonlítva.

#80418 Tomika86

Optocsatoló nagyon megvéd, sok esetben még a villámhatások sem ütik át a tápegységek optocsatolóit. De azt is látni kell, hogy a MOSFET feszültségvezérelt eszköz lévén akár több 100 kohm Gate-ellenálláson keresztül is vezérelhető, amennyiben nincs szükség gyors / meredek impulzusok kapcsolására. Ilyen a fogyasztók szokványos (lassú) be-ki kapcsolása.

Kis értékű Gate-ellenállások a Gate-kapacitás gyors leküzdése miatt szükségesek (PWM-vezérlés stb.), mert ha nem sikerül elég meredeken kapcsolni a Drain-áramot, az átmeneti időben fokozott disszipáció állhat elő (kvázi analóg átmenet), ami összeadódik és a kapcsoló eszköz túlmelegszik.

Csak sima ki bekapcsolók lesznek.
A 150ohm mit csinál pontosan? A 15kohm a süti ki a gate kapacitást?
Ha pwm-et is használnék akkor mekkora ellenállást válasszak?

Köszönöm

PWM-hez a Gate kapacitása is kérdéses. Vannak direkt olyan FET-ek, amik erre a feladatra valók, TTL szintűek és relatíve kicsi Gate kapacitással könnyen lehet őket vezérelni.
Egy átlagos Mosfet-hez kell vmi tranyós kapcsolás legalább. Esetleg mosfet driver, ha áramkört tervezel.

A Gate ellenállás meg annak a kapacitása és a PWM frekvencia kérdése csupán. Vmi kalkulátor kell hozzá. Nekem az egyedüli tapasztalatom, hogy driver-rel ellenállás nélkül sem tudtam néhány kHz fölé menni, mert elégett a driver. Ha raktam volna utána ellenállást, akkor talán túléli.

[ Szerkesztve ]

Akkor marad így
Köszönöm

Az R150 a mosfet előtt az korlátozza le az áramerősséget, mert amúgy közvetlen Vcc-re lenne zárva és azt lehet nem élné túl (meg az Opto se ekkora áramok kapcsolására való). Csak úgy viszonyításképp a driver, amit én használtam akár 4A-rel tudja vezérelni a Gate-et, ha nincs közte ellenállás. Datasheet szerint a kimeneti ellenállás opcionális volt, így nem tettem utána. El is égett a picsbe egy adott PWM freki felett.

Az alatta lévő R15k meg GND-re húzza a Gate-et, ha nincs Vcc-re kapcsolva.

[ Szerkesztve ]

Gyengébb MOSFET kapuját védeni célszerű ilyen 100 ohm nagyságrendű ellenállással, hogy egy meredek impulzus ne tudja károsítani, a kapacitás hirtelen töltése vagy kisütése által.

Míg a komolyabb MOSFET (illetve az alkalmazás) már kimondottan igényli a nagyobb töltő / kisütő áramokat, amihez kisebb soros ellenállás is tartozik.

15 kohm az emitterellenállás, vagy lehúzónak is mondhatjuk, ami lassú / ritka kapcsoláshoz tökéletes. Durvább meghajtásoknál már külön tranzisztor tépi le-fel a kaput, minimális ellenálláson keresztül.

#80426 Teasüti

Ezt nem úgy kell felfogni, mint egy tranzisztort, ahol bázisáram áll elő. Ez egy szigetelt kapu, felhúzva sem folyik rajta áram. A felhúzás pillanatában a Gate-kapacitást kell tölteni csak. Végén viszont a 150 ohmon nem esik semmi feszültség.

[ Szerkesztve ]

Köszi mindkettőtöknek!

A gate kapacitás töltése miatt kell az áram? , de ettől az áramtól nem változik a drain áram, mint tranzisztornál.
Ha jól értelmeztem órán. 🙂

Pwmnél azért kell a nagy áram, hogy a gate töltése ne torzítsa a négyszögjelet? Nagy kapacitás feltöltéséhez nagyobb áram kell, időegység alatt több töltés?

Értem én azt, de az a töltés az elég nagy árammal is mehet, ha nincs ellenállás. Vagy nem tudom mitől égett el nekem a driver anno. Pedig azt hittem egy 4A-es csúcsáramú IC-vel akár több száz kilohertz-es PWM frekivel is lehet küldeni neki.

#80429Tomika86
A PWM jel nem fog torzulni. Hanem a power FET minél gyorsabban szaturáljon, mert minél több időt tölt az átmeneti zónában annál több hő keletkezik és félő, hogy elég. A kapcsolt oldalon viszont lesz egy felfutása és lecsengése ennek, attól függően milyen gyors vezérlés.
Meg függ ugye a terheléstől is. Én LED szalaghoz használtam, ahol azért 3-5 Ampereket kellett kapcsolni minél nagyobb frekvencián.

[ Szerkesztve ]

Az ideális kapcsolóüzem (átmenetek nélküli on-off) eléréséhez minél meredekebb jelforma szükséges a kapun mérve, amit viszont torzít a kapacitás okozta késleltetés.

Ha meg túl gyorsan kényszerítjük, a kapuimpulzus ereje (árama) nyírhatja ki az eszközt, ezért kell optimálisan kalkulálni a soros védőellenállást.

Sziasztok! Adott valami sencor melegítő cucc, van benne egy pici bekapcsolásra világító kapcsoló ami megadta magát. Ha jól látom az egyik szál a világításé, és két kapcsoló szál van rajta amit összezár, de elég fura az egész. Ha csak simán direktbe kötöm a két kapcsoló részt a világításért felelőset pedig sehova nem csatlakoztatom az úgy jó lehet? Nekem elég fura, mert ha jól láttam a betáp 230 egyik kábele megy közvetlen rá erre a világítás dologra.

Válaszotokat előre is köszönöm.

A másik szálat a fűtőtesten keresztül kapja mint a régebbi vasalók? Lehet egy zseblámpa égő szerű van banne.

Igen jó lesz,ha a világítást kihagyod,az csak visszajelzés.

A kapcsolóba lévő visszajelző lámpa, jellemzően glimm+előtét nullája a 3. szál.
Ha kapcsoló megkapja a 230V fázist-nullát és az elmenő szál a kapcsolt akkor tutira így van.

Én is úgy tudom, hogy a gate ellenálással a meghajtót véded (meg nyilván a felfutást is szabályozhatod), mert nélküle túl nagy áramot benyel. Durvább teljesítmény erősítőkbe jóval combosabb meghajtó kell eléjük mint tranzisztorokhoz, mert annyi áramot is megesznek esetenként. Persze nyiván a ló másik oldala ha túl erős a meghajtó a fethez képest.

Többirányú megfontolást igényel:

https://toshiba.semicon-storage.com/info/docget.jsp?did=59460

Köszönöm mindenkinek a segítséget. Egy nagyon pici kapcsoló van benne egy kis visszajelző leddel. Igyekszem készíteni róla egy fotót, így visszaolvasva tényleg elég béna a leírás.

Csak érdekesség képp szeretném megkérdezni, ha egy ntc hőmérő használva van egy áramkörrel akkor hogy tudnám egy másik áramkörben is felhasználni az ntc hőmérőt?
Persze úgy hogy egyik a masikat ne módosítsa.
Valamilyen műv erősítős áramkör kellene?

Köszönöm

Elméletileg megoldható egy nagy bemenő ellenállású műveleti erősítővel,
(pl TL07x, TL08x) de lehetnek a dolognak hátulütői.
- Kell egy közös referenciapont, ez lehet mondjuk a GND.
- Nagyobb távolságnál gondok lesznek a zavarvédelemmel.
- Ha az áramkörnek van a hőmérséklettel arányos kimenete, inkább onnan
lenne érdemes a jelet kicsatolni.

[ Szerkesztve ]

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Sziasztok! Belefutottam egy ilyen problémába samsung monitor tv kifulladt elkok. Nem igazodok ki melyik hova a kondik
ha meg tudná valaki mondani melyik hova nagyon örülnék köszönöm. Ki van forrasztva nem tudni melyik hova így hozták.
Neten volt service manual de a táppanel rajza nincs meg.
25v 470uf 3x
16v 1000uf x1
10v 1000uf 1x

[ Szerkesztve ]

A 10Vos gondolom az 5Vra megy, vagy 3,3vra ha van.
Nincsenek feliratozva és vissza követnéd azt a kettőt?
A 470uF szerintem az első képen lévő 3egymás mellett.

3 elko egy csoportba akkor oda menne a 25v 470 uf illetve a 2 helyre tartozhat a 10 volt 1000 és a 16v szintén 1000 mikro? Még egy, tudom suta kérdés de csak műkedvelőként javítok még most kezdem az ipart, felülre a 10 volt 1000 uf? Köszönöm lekötelezel....

Ki kellene deríteni hogy melyik helyen hány V lehet. Ezért írtam hogy a csatlakozónál oda vannak e írva a feszültség értékek. Onnét visszavezethető a panelen a kondenzátor helyéig.

Mondjuk újat raknék be akkor 1000uF 16v menne mindkettőbe. A panelen a 16 nem arra utal?

[ Szerkesztve ]

illetve a 2 helyre tartozhat a 10 volt 1000 és a 16v szintén 1000 mikro?

Ha már kizárásos alapon kitaláltad, hogy a 3 db 25V/470 mikrós kondit hova kell forrasztani, ekkor szerinted mi baj történhet abból, ha veszel 2 db 16V/1000 mikrós kondit és mindkét fennmaradó helyre azokat forrasztod be?

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

Köszönöm nem tudom mi történhet igazából, megveszem beforrasztom , aki ecsetelte nekem az elektrolitkondik lélektanát erősen lehordott ne próbáljak pl 25 helyett 35 volt értékút beforrasztani. Nem értettem miért hiszen fordítva biztos nem tűrné az áramkör....

"erősen lehordott ne próbáljak pl 25 helyett 35 volt értékút beforrasztani."
Ennek a magyarázatára azért kíváncsi lennék.
Szerintem is nyugodtan használhatsz 16V-os elkókat a 10V-osok helyett.
Arra azonban figyelj, hogy alacsony ESR értékű kondik legyenek, valamint
lehetőleg 105 °C hőtűrésűek.
(Bár erre remélhetőleg az elektrolitkondik szakértője is felhívta a figyelmedet.)

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Sziasztok,

Miért villognak a led lámpák bekapcsolva? Van három ami bekapcsolás után néhány perccel kezd villogni, gondolom akkorra melegszik fel, mert hidegen rendesen világít, nem villog, meg van amelyik bekapcsolás után azonnal. Amikor megvettem, hibátlanok voltak, és nem akarom kidobni őket. Mit kell bennük cserélni hogy rendesen működjenek?
A villogó lámpák típusszámai:
VT-217 (5-6 per után)
VT-2015 (5-6 per után)
VT-2112 (azonnal)
VT-2099 (azonnal)

Leginkább nem kell olyanokat venni aminek VT vel kezdődik a tipusa.