Nem egy nagy dolog de szerintem érdekes megközelítése egy időmérő eszköznek, gondoltam megosztom ezt a kis projektemet.

Mit csinál a szorgos amatőr ha felfedezi hogy pár marék alkatrész csak úgy parlagon hever a fiókokba?
Megpróbálja felhasználni, mellesleg elütni a téli rossz időt a barkácsszobában.

Konrétan megmaradt 35 darab 10kohm trimmerpoti, 50 darab 1N4148 dióda, sok darab kisebb-nagyobb NPN tranyó, nyomógombok. Tucat Graetz-híd, tápok vegyesen stb.
Meg még sok más is de ennél most azok nem játszanak.
További turkálás eredménye, van még egy marék CD4017 10-es osztóm és van 3 darab csodaszép Deprez műszerem, ezek még Made in Germany kivitelek. Sacc. 40-50 évesek lehetnek.

Mit lehetne ezekből kezdeni? És körvonalazódott hogy egy érdekes kivitelű analóg időmérőt össze lehetne eszkábálni.
4 műszer kéne az igaz, 1 óra, 10 óra, 10 perc és 1perc amit meg kéne jeleníteni. Sajnos csak 3 műszerem van.
Viszont led is van itthon pár darab így eldőlt a projekt sorsa. Megcsinálom.
Nekem a legnagyobb meló a dobozolás, attól már 40 évvel ezelőtt is borsózott a hátam, brrr.. nem szeretek és nem is tudok szép, esztétikus dobozt csinálni a műveimnek. De úgyis itthoni használatra lesz, itt meg falun elmegy.

Nagyon sokszor látom olvasom hogy emberkék kétségbeesetten kérdezősködnek, a tegnap még jól működő Linux konfigurációjuk bedobta a törölközőt, mit lehet tenni?
Oka vagy ismeretlen, vagy bár ismert de sokan vannak hozzám hasonlók akik vagy termináldiszlexiások, vagy szimplán azt sem tudják hogyan lehet ilyenkor viszahozni a rendszert, csodaszavak mormolásával és bűvös, félelemmel vegyes tiszteletet parancsoló terminálos pötyörészéssel.

Ezeknek a felhasználószintű userecskéknek találták ki a rendszermentő, backup, pillanatkép, vagy akárhogy is nevezhetjük programokat. Amik szinte erőforrásigény nélkül elfutkorásznak a háttérben, lementegetik a komplett rendszert, annak minden beállítását meghatározott időpontokban.
És ha baj van, csak vissza kell állni reggelre vagy tegnapra és mi se történt, vagy ha nagy a gond, hdd, ssd elhalálozás, akkor is bármilyen lemezre a mentés visszaállítható. Ergo örökéletűnek tekinthető egy akár évekig faragott csicsázott, sok munkát beleölt konfig.

Nemrégiben vettem egy nagyon jó mini PC-t, igaz használtan de nagyon csábítóak a paraméterei, jóval félár alatt nem lehetett otthagyni. És tényleg vadiúj, 1 napot se ment. Az eladó benézte a vásárlást, neki 2 HDMI kimenet kellett volna ezen meg HDMI+VGA van.
A szerzemény itt megnézhető, [link]
Nem pont ez, az enyémbe J4125 a SOC de külalakra ugynez.
Annyira kínai hogy aki ennél kínaibb terméket elő tud állítani az már csal vagy hazudik.
De 40kHUF összegért 8GB RAM, egy villámgyors 256 SSD, dual monitor és 3 darab USB3, egy überkirály Intel dualband wireless kártya, ezek mind egy kimondottan gusztusos 12x12x2 centis alumínium házba... ez maga a kánaán. Számomra hab a tortán hogy 12V a külső tápja vagyis az én akkus monomániámat tökéletesen kielégíti. Autós-terep üzemmód.
Eredetileg így néz ki, tényleg nagyon picurka.
(L:/dl/upc/2022-04/11/531563_b3g20gykyokxt5nc_aero_orig.png)
A kis alaplap alulról-felülről:
(L:/dl/upc/2022-04/11/531563_puy8vnnsjv1j3d8m_mainboard01.jpg)
(L:/dl/upc/2022-04/11/531563_fnmbij3xrnp24qzc_mainboard02.jpg)
Miután így kiörvendeztem magamat, jött a feketeleves.
A gép nevében, aero, és a reklámban fennen hangoztatott hűtési megoldás a legfinomabb úri kifejezéssel élve is egy kalap sz@r.
A kisméretű ventilátor dícséretére legyen mondva hogy a CPU teszteken, 4 mag 100%-on 10 percig, sem engedte 75 fok fölé a socot de valami irgalmatlan visítással teszi a dolgát.
Természetesen 2 madzagos vagyis nem szabályozza az alaplap hanem folyamatosan fullon pörög. Tényleg elviselhetetlen a hangja.

A cikk évek óta, pontosabban kb. 2 éve motoszkál a fejemben. Linuxokkal 4 éve foglalkozok napi szinten, a Windows 22 éve a mindennapjaim része. Az utóbbi 4 év vegyes használat során bőven volt lehetőségem mindkét rendszer pozitív és negatív tulajdonságait megismerni. És vastagon volt lehetőségem mindkét rendszert szidó, gyűlölő avagy imádó és istenítő megnyilvánulások százait olvasgatni.
Ezen írás nem titkolt célja hogy a fanatikus Linux fanok egy árnyalattal tisztábban lássák hogy a nagy ellenség, a fekete bárány miért is tart ott ahol. És miért egyeduralkodó, dacára hogy drága és nehézkesen lehet vele bánni, nem kezes, sőt kimondottan egy makacs és önfejű rendszer.

-------------------------------------------------------------------------------

A cikk végső motivációja hogy nemrég olvasgattam egy bejelentést miszerint
LibreOffice-ra vált egy német tagállam.
Kicsit belenézegettem, olvasgattam és elgondolkodtam.
Az eredeti bejegyzés alatt nagy vivátozás meg hurrázás olvasható, váltsuk ki a Teams-t Jitsi-vel és hasonló ötletek garmadája, éljen az OpenOffice és hasonlók. A lelkendezők döntő többsége lelkes amatőr, az 1-2 realista hozzászólás elveszik az örömujjongások között.

Nemrég, úgy 1 éve rábukkantam erre a szuper találmányra.

Ventoy.

Az elképzelés brilliáns, aki sokat telepítget, javítgat, bootképtelen haldokló rendszerekről mentéseket készít (pl. én) az ki tud váltani vele egy zsebnyi pendrájvot, és még ajándékba kapunk egy bármire, fájlok, filmek doksik stb. tárolására, hordozására használható tárterületet.
Egy eszközön vannak a telepíthető, a Live és a rendszermentő ISO-k és ezek bármelyike indítható a Ventoy segítségével. Ezek mennyiségének és a tárterületnek csak a hordozható eszköz kapacitása szab határt.
A Ventoy átgázol mindenen, elstartol BIOS és EFI rendszereken, a mokmanager (mokutil) segítségével indítható bekapcsolt Secure Boot mellett is és megoldja a különleges állatfajok kezelését is, pl. 64bites Os kontra 32 bites UEFI problémát (bootia32).
Sőt a lehetőségek tárháza ezzel korántsem merült ki de ezekről később.

A Ventoy honlapja [itt kattintható]

Értelmét veszti az end-to-end titkosítás, a vpn,
ezentúl a mailjaimat akár kiposztolhatom a Fészre vagy bárhova, a chat is dettó.
Hát ez szép. Engem teljesen mellbevágott.
[link]

Belefutottam egy problémába, és annak érdekes megoldásába és úgy gondoltam közkinccsé teszem, több fórumon is olvastam hasonló problémát és nem született megoldás.

Kaptam egy Zotac ci323 Nano mini pc-t karbantartásra (rajongok ezekért a kis dobozkákért, már az ismerőseim is tudják).
Ram bővítés, ssd bővítés, os telepítések. Dualboot a végeredmény, Ubuntu+W10.

Még annyit kell tudni hogy a munkahelyemen csinálom ezeket, éjjelente bőven van időm molyolni.
A melóhelyemen van egy router, Tplink WR 1043ND.
kb. 4 éve teljesít, eddig sacc. 100 mobiltelefon és 25 pc, laptop számára adta a wifit.
A hely sajátossága hogy 150m lankábelen jön a net, a max. sebesség 8-10Mbps körül van.
A Zotac mini pc amit bütykölgettem, az is megfordult már jópár router mellett.

Na most jön a csavar, ez a két eszköz egymással nem volt hajlandó normálisan kommunikálni.
Pillanat alatt felcsatlakozott de a max. sebesség 800B/s-2kB/s volt, Linuxok és W10 alatt is vagyis nem os hiba.
Ezzel lehetetlen netezni, 1 perc mire bejön egy oldal.

UPDATE!!

Aki olvasta a cikket az ugorjon a cikk 3/4-ére ahol több dologra fény derül, legeslegfontosabb hogy a Linux stabilitásával és megbízhatóságával kapcsolatban megoldás született és a véleményem is 180 fokos fordulatot vett ezügyben.
A többiben nem.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Talán a fennti cím valamennyire találó.

Nem összehasonlítás, nem rangsor, nem lehúzása vagy felmagasztalása bármelyik, a témában szereplő operációs rendszernek. Ez a szándékom lehet hogy nem mindenhol látszik mert a Linux hibáit domborítom ki, viszont ezen hibák is okozhatják hogy szélesebb, átlag felhasználói körbe nem tud elterjedni a mai napig.
Zömében a saját tapasztalataimat öntöttem egy blogbejegyzésbe. Ami nem zárja ki hogy a szubjektivitásom egyúttal objektív is.

2000 óta használom napi szinten a Windows rendszert, W2000, XP, a Vista kimaradt, a W7 átutazó rövid vendég volt és 2016 óta W10.
Androidot 4.xx óta, 9 éve használok, szintén napi használattal.
Kb. 10 éve jött az ihlet hogy megnézzek valamilyen Linuxot is.
Ez a próbálkozásom, bár erősen és lelkesen akartam, 8 évig rendre kudarcba fulladt, majd 2 éve egy Linux Mint 18 Sylvia, később egy Linux Mint 19 Tara személyében a frigy úgy tűnt végre megköttetett.
Sajnos vagy nem vagyok kitartó vagy az elvárásaim nagyok de a házasság nem volt hosszú életű.
Az utána következő Arch Manjaro viszont tarolt nálam, az összes nyűgje, hibája és a roppant sok beleölt idő és munkaóra ellenére több mint 1 évig használtam.
Majd a csalódások sokasodása után megváltunk egymástól. Nem haraggal, inkább a rosszat elfelejtve és emlékezve a szép időkre.
Jelenleg egy Debiant használok, ez sem fenékig tejfel, tele számomra új hibákkal vagyis inkább új bosszantó featurékkel. Ugye a feature az amikor a bugot legalizálják.

Évek óta játszom a gondolattal hogy kéne egy egybegépet lőnöm, sokat dolgozok olyan helyeken ahol csak a PC és az okostelefon, meg a poénvadászatos újságok segítenek elütni az időt. Konkrétan vagyonőr vagyok és a puszta közepén ahol egy kábeldobot kell őrizni a réz és aluminium maffia nehogy megkaparintsa és az Orsós klán vagy a Kolompár klikk máris vigye a MÉH telepre, ott lassan megy az idő.

Az okostelefon, esetleg tablet kicsi, laptop valahogy sose jött be, 22collba gondolkodtam, és a fenntieket ha elolvastad, azonnal nyilvánvaló az akkumulátorról való működtetés lehetősége is. Ez máris magával hozza a következő elvárást, takarékos, kisfogyasztású készüléket kell összehoznom és ezen elvárások összességében nem tarthatóak egyik kész termék esetében sem, az árról ne is beszéljünk.

A monitor nem volt probléma, kallódott otthon egy 22" Benq V2200 ECO monitor még régebbről, már amikor vettem kb. 8 éve, akkor is energiatakarékos modell felé kacsingattam és lám most meghozta gyümölcsét az akkori előrelátás.
A monitor fullHd felbontással, ledes háttérvilágítással, HDMI és D-Sub input, valamint egy fejhallgató 3,5 mm jack output csatlakozóval rendelkezik. Eco módban este még lazán kisüti a szemem és eközben 14 watt a fogyasztása. Stand-by állapotban 0,12 watt, ezek biztató paraméterek.
Hátra van a másik fő egység, a PC. A helyhiány és a takarékosság miatt az aktív mini pc-k és az I3-I5 mobil széria elvérzett, ezek ára amúgy is horror úgyhogy maradt az Intel atom és Celeron széria. Az Atom is éppenhogy elég egy W10 kielégítő sebességű futtatására (ez az atom nem az már mint a D sorozat), a Cherry Trail széria, a Z8300 a belépő szint erre. Valamint a J1900 és az N31xx már teljesen használható megoldások. Nem játékgépnek természetesen.

Kisebb lélegzetű, leginkább a lithium bázisú akkumulátorokra vonatkozó gyors tájékoztatónak szánom, több tévhitet szeretnék eloszlatni ezzel a bejegyzéssel. Barátunkkal, Guglival bárki ezen információk birtokába juthat de próbáltam a legszükségesebb alapokat összeszedni eme rövidke cikkbe. Az írás kb. 90%-a saját fejemből van mivel évtizedek óta aktívan foglalkozok akkumulátoros rendszerekkel (PB, Ni-CD, NI-MH, Li).
Csapjunk is bele, a száraz számokat, mértékegységet, szakkifejezéseket próbáltam emészthető és bárki, akár laikus számára is érthető formában tálalni.

Amikor az Li-ion akkumulátort elkezdték gyártani, a grafitrendszer 4,1 V/cella feszültséget határozott meg. A magasabb feszültségek nagyobb energiasűrűséget biztosítanak, de a cella oxidációja erősen behatárolta a kezdeti, 4,1 V/cella fölé feltöltött Li-ion cellák élettartamát. Ezt a hatást kémiai adalékanyagokkal küszöbölték ki, így feljebb mehetett a töltési végfeszültség, ezzel együtt természetesen a kapacitás, a tárolóképesség és így kisebb az energiatárolásra eső fajlagos súly is.
A legtöbb, kereskedelemben kapható Li-ion cella 4,2 V feszültségű, és a tűrése minden esetben szigorúan 0,05 V. Az ipari és katonai Li-ion akkukat maximális ciklusélettartamra tervezték, és a töltési végfeszültségük körülbelül 3,9 V/cella. Ezen törekvés látszólag ellentmond az előbb említetteknek, de a jóval kisebb végfeszültség óriási mértékben megnöveli a cella stabilitását valamint ha együtt alkalmazzuk a nem csontra kisütés elvével akkor hihetetlenül feltornássza a várható élettartamot. Erről még említést teszek, lásd DOD címszó alatt későbbiekben.