Miért nem veszel egy Zoom h4n-t? Azon van XRL és jack bemenet is.

Jó az. Nem külső miki a kérdés, hanem vonal bemenet.

Meg is van. Csak mikrofon szintet lehet vele felvenni.
A sima és Pro ugyanazt tudja, csak a csomagolás más.
Lényegében ugyanúgy nem látja el a feladatot, a csatlakozókon kívül semmi többet nem ad, mint a H1n töredék áron.

[ Szerkesztve ]

Attól is függ, hogy a jelforrás szimpla tekercs (dinamikus mikrofon) vagy baluntrafó szekundere, mert annak egyik pontját földelve, másik pontján ugyanúgy leadja a teljes különbözeti feszültséget:

De ha a forrás tisztán elektronikus, az két ellenfázisú jelből adódik össze. Ha egyik fél elvész, csak a másik fele marad, azaz többet kell erősíteni:

Ezek a fantomtápos kondenzátormikrofonok 100 mV nagyságrendű előerősített jelet adnak le (nagy átlagban), a hozzávaló bemenet pedig úgy van tervezve, hogy jó legyen, azaz átfogja a szükséges tartományt, így ezzel külön nem kell foglalkozni, gondolom.

Ezek a fantomtápos kondenzátormikrofonok 100 mV nagyságrendű előerősített jelet adnak le (nagy átlagban), a hozzávaló bemenet pedig úgy van tervezve, hogy jó legyen, azaz átfogja a szükséges tartományt, így ezzel külön nem kell foglalkozni, gondolom.
Tehát a nagykönyvben szereplő "mikrofon szint" az -20 dBV-nek (100 mV) felel meg?
Szóval a csillapítást ha úgy méretezem, hogy a bejövő +4 dBu (vagy -2 dBu ha keverőpult tisztán elektronikus szimmetrikus kimenetét földelt bemenetre dugom) jel úgy -20 dBV legyen, akkor elvileg olyan szép tiszta torzításmentes hangot kéne kapnom, mintha "rendeltetésszerűen" használnám mikrofonnal?
Felteszem ekkor nem kell foglalkozni azzal, mit csinál az előerősítő a rögzítőn, mert ugyanazt csinálná a saját beépített kondenzátor mikrofonjával is ami feltehetően ugyanúgy 100 mV (?).
-10 dBV vonalszintet meg egyszerűbb felerősíteni 12 dB-vel már a rögzítőn, felfelé tisztább az input gain, mint lefelé (H1n-en legalábbis).

Hozzá kell tenni, hogy itt mikrofontáp alatt a 2-5V-os Plugin Power értendő ezeknél, amin 3,5 mm jack mic port van.

[ Szerkesztve ]

Összefoglalva akkor a csillapításnak -22 dB-nek kell lennie alapesetben (+4 dBu -> -20 dBV)?
És akkor ehhez jön max a szimmetrikus jel fele összeköttetéstől függően (-6 dB), vagy a konzumer vonalszint (-12 dB a pro-hoz képest). 20 dB-t kényelmesen lehet erősíteni a hangrögzítőn különösebb zaj nélkül, szóval akkor a -22 dB csillapítás lesz a nyerő.
Jó a gondolatmenet?
Köszönöm a segítséget!

Ezt nem értem, miért probléma, csak leveszed az előerősítést, és kész. Gondolom én. Fordítva lenne gond, ha csak vonal bemenet lenne és azzal kéne mikrofont felvenni.

Hát épp ez az, ahogy láttad a videón is, hogy nem lehet teljesen kiiktatni az előerősítést és minimumra levéve is torzítani fog. Egyetlen field recorder-ről tudok, ami vonalszintet tud rögzíteni (specifikáció szerint legalábbis), az a Tascam 44WL és mocskos drága az én szerény igényeimhez.
Zoom-ok közül egyik sem tud vonalszintet rögzíteni. Egyik sem tudja csillapítani a bejövő jelet eléggé, így kell elé a line-mic konverzió.*
Ezek mind mikrofonhoz vannak kitalálva, így felteszem 100 mV-ig érzik jól magukat és ahhoz van méretezve az előerősítés is. H1n-en -20 dBFS-től kezdve hirtelen több zaj lesz, -39 dBFS-től meg már csak digitális gain van, ami úgy fog torzítani, hogy nem is jelzi neked felvételkor.
Ezek szerint a H4n is csak digitálisan szabályozza le egy adott szint alatt, mert a videón jónak tűnt kijelzőről a jelszint, de a rögzített hang mégis torz volt.

*Nem néztem végig a teljes termékpalettát, csak a számomra is elérhetőeket.

Csak közben már kevertem a másik típussal is, mindenesetre 2-5 V táp elvileg az electret mikrofonokhoz való, míg a 24-48 V a "rendes" kondenzátormikrofonokhoz.

Amikor egy előerősítő után következik a szintszabályzó, ilyen persze előfordulhat, hogy ha már az előfok túlvezérlődik, utána hiába osztjuk le a jelet, a torzítás marad. Itt dBm szinteket adnak meg:

Példa kedvéért:

Aszimmetrikus bemenet, +2 dBm max. / 480 kohm terhelésen: 870 mV. Ha jól értelmezem.

https://www.rapidtables.com/electric/dBm.html
https://www.rapidtables.com/calc/electric/watt-volt-amp-calculator.html

Sajnálom

Hátha valakinek volt már dolga ilyennel:
Ebben meglehet bízni? Szabad rákötni 12V-ról üzemelő PC-t?
[link]

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Úgy vettem észre, h amelyik eszközön nincs külön kapcsoló a szintillesztéshez (mic/mic+táp/line), azok nem tudnak vonalszinten rögzíteni közvetlenül. Specifikáció szerint bele kéne férni-e letekerve, de mégse adja ki.

Pedig 870 mV alig 12 dB-vel van lejjebb a szimmetrikus +4 dBu-tól, ha jól számolom.

[ Szerkesztve ]

Lehet hülyeség, de egy egyszerű sztereo potmétert elé kötni minden külön elektronika nélkül, és azzal leosztani a jelet?

Szerintem működne. De abból csak gagyit láttam eddig ilyen DIY minőségben. De az egyik szempont, h ne kelljen két eszköz egy feladatra, szóval inkább megoldom kábelből egy fix csillapítással, ha a rögzítőktől ez nem elvárható.

Potméteres dobozkát néztem volna először egy vezetéknélküli adó lav mic bemenetére, amin nincs gain állítási lehetőség. De aztán jött a dedikált hangrögzítő ötlete, amin meg van szabályozható gain.
Csak közben beleestem a nyúl üregébe.

[ Szerkesztve ]

Csak közben beleestem a nyúl üregébe.

A fix csillapítású kábel jó ötlet.

A relé átváltásnak idejére van egy pillanatnyi kimaradás, illetve az sem mindegy, hogy a betáp megszűnésének pillanatához képest a relé azonnal elejt, vagy a kondenzátorok adnak valami késleltetést. Bár ez nem lenne észszerű és mivel áramkörileg megoldható, hogy emiatt ne késleltessen, ezért bizonyára meg is oldották. Egy DC-konverter képezi rajta az elektronika lényegét, mivel a relé 5 V-os, de még 48 V-ról is üzemelni kell.

Van ott egy Schottky-dióda (sárgával jelöltem), ami a betáp felől az akku irányába van kötve, tehát ez azzal jár, hogy amikor a betáp nagyobb néhány tized volttal (az akkuhoz képest), a táp rá fog tölteni az akkura.

Fordítva, az akku felől a dióda nem vezet a betáp felé. Ez a dióda felesleges, ha az akkunak saját töltése van, illetve akármilyen akkura nem is lehet csak úgy átkötni diódával, tehát itt pontosan meg kell fontolni az áramköri kontextust.

Meg az sem mindegy, hogy a PC pontosan 12 V-ot igényel, annak lehet-e pillanatnyi kimaradása stb.

Piros a relé vagy-vagy állása:

Nagyon szépen köszönöm a választ.
A pc 12-24V-ig akármilyen DC táppal használható, csak az egyszerűség kedvéért írtam fentebb 12V-ot, jelenleg 19V téglatáppal használom.

Eredetileg ezt az átkapcsoló modult DIY mini ups videóban láttam 18650 cellákkal és megtetszett, persze a routerhez amihez használták nem annyira gond 1-2 pillanatos kimaradás.
Az általad sárgával jelzett "töltő" működésre felhívják a figyelmet, de nekem erre a funkcióra ezen projektnél nincs szükségem.
Alapvetően egy diódával gondoltam kiiktatni ezt a dolgot ami az akku irányából átenged.

Tudom elvileg megspórolhatnám az átkapcsoló beépítését, de biztosra akarok menni.

Rajzoltam egy ábrát hogy mi a terv, kérhetnék egy megerősítést?
Tehát amikor van hálózat, akkor az akku kör teljesen ki legyen kerülve, az átkapcsoló irányából ne folyon visszafele áram, elvileg a BMS pedig szabályozza ha épp szükség van.
Ha meg elszáll a hálózat, akkor akku üzem, ugyanazon a 19V-on adja a tápot ahogy eredetileg is. A leválasztó kapcsolók főként karbantartási céllal kerültek fel.
Még annyi kérdéses hogy az átkapcsolási idő áthidalására mit tudnék egyszerűen hozzárakni az "egyenlethez"?

Köszi

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Én csináltam hasonlót hálózati eszközök szünetmentesítésére, és az "automata átkapcsolót" egy az egyben kihagytam.

A boost-convertert (vagy egyenesen az akkupakkot) úgy lődd be, hogy a DC tápnál jelentősen alacsonyabb, de még elegendő feszültséget adjon (a diódán túl is). Pl. 16,6V esetedben.

Aztán veszed a diódát, és a túlvégére mindenféle hókuszpókusz nélkül ráteszed a 19V-os DC tápot.

Amikor van hálózati fesz, akkor a DC táp direktben eteti a fogyasztódat, a diódán az akkutól nem folyik áram, mert a túlvég feszültsége magasabb.

Amikor elmegy a hálózati fesz, akkor a DC táp elkezd zuhanni, és amint 16.6V-(diódafesz) alá esik, nyit a dióda és az akkuk átveszik a munkát. Nincs egy pillanatnyi szakadásod sem.

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

Az átkapcsoló modulon lévő diódát egyszerűbb kivágni (vagy kulturáltabb módján: kiforrasztani), mint betenni ellene még egy másik diódát is. A soros diódát üzem közben fűtő energia ráadásul az akkuból vész el, azaz annyival kevesebb marad hasznos célra, illetve a feszültségesés önmagában is kellemetlen lehet.

A BMS lekapcsol, ha bármelyik cella 2,5 V alá merül, de ereje (terhelhetősége) 3 V körül van még nagyjából a celláknak. Vagyis tegyük fel, hogy 12 V-on még épp dolgozik. Alatta már bizonytalan, hogy mikor törik le hirtelen és kapcsol le a BMS. De ha még a diódán is elvész néhány tized volt, az tovább rontja a helyzetet, főleg amikor nincs step up konverter sem.

Mindamellett töltődióda nélküli modult is láttam:

https://www.aliexpress.com/item/1005001708587453.html

Ezen 12 V-os relé van és egy XL7005A biztosítja a konverziót.

A BMS szabályozni nem tud, csak megszakítani, amihez párosával van rajta MOSFET, egyik befelé, másik kifelé irányban képes lekapcsolni, azaz töltést vagy kisütést leállítani.

Ha jól látom, 16,6 V-ra való töltést szolgálja egyik konverter, max. 3 A töltőáram mellett, ami a 16,8 V-ra tölthető akkut kímélné két tizeddel, bár az akku életét 16 V talán jobban kímélné, de akkor meg az üzemidő (tárolt energia) csökken némileg.

4 x 4,25 = 17 V a BMS felső védelmi küszöb egyébként, standard esetben.

A relé átkapcsolási ideje pillanatnyi szünetet mindenképpen okoz, amit vagy áthidal a kimeneti puffer, vagy lehetne elvileg diódát kombinálni relével, így a dióda a kimaradást hárítja, utána viszont átzárja a relé a diódát, így nem esik feszültség.

Például a modulon lévő diódát kiveszem, átforrasztom a relére, bár nem tudom, mekkora terhelhetőségű.

Meg az is igaz, hogy relé nélkül sem árt a tápegységnek a visszirányú áram, ezt is ki lehet használni, de akkor kell a dióda az akku védelmére.

Meg talán azt sem árt tudni a biztonság kedvéért, hogy a step down konverterben (az IC-n belül) is van egy dióda, az meg visszafelé vezet, a belső MOSFET védelmét szolgálja. Tehát a konverter kimenetére kapcsolt feszültség ezáltal visszajut a bemenetre.

Van itt esetleg hangász aki képben van avval, hogy egy audio bemenetre megadott max jelerősség, az RMS-ben értendő vagy konkrétan ott van a clipping point?
Pl. "Maximum input level -20 dBV". Ez -20 dBV RMS vagy amplitúdó?
Tegnap kiderült számomra, hogy ha vonalszintű kimenetről van szó, akkor többnyire RMS-ben értik a jelszintet, bemenetnél meg nagyon nem mindegy hogy akkor RMS vagy rá kell hagyni még 20 dB mozgásteret.

Lehet rossz topik, de nem ismer itt vki vmi freeware szoftvert Windows-ra, amivel lehet jelet generálni mondjuk egy fejhallgató kimenetre? Elkezdenék méregetni kicsit szkóppal, ha nem jön konkrét válasz.

[ Szerkesztve ]

Én ennek a free változatát használom.
Családi "hallásvizsgálatot" csináltam vele. Volt aki 14000Hz fölött is hallotta a szinusz-t.

Most nézem, hogy ez csak 10000-ig hajlandó. Lehet az egy korábbi verzió vagy másik sw. volt.

[ Szerkesztve ]

mezis

Általában effektív érték a feszültség, már ahogy a hazai szakmai oktatás nevezi (vagy csak a múltban nevezték, nem tudom), illetve manapság "külföldi" címszóval RMS. Ha nincs külön jelezve.

Amikor nem, akkor oda van írva, hogy Vpp (peak to peak) vagy p-p vagy ilyesmi.

Az Audacity is tud egyébként jelet generálni.

Köszi!
Egész pofásnak tűnik.
Közben rájöttem én is, h Google a barátom és leszedtem én is egyet.
Elkezdtem 1 kHz színuszt küldeni egy fejhallgató erősítőbe, ami kényelmesen túl tud vezérelni egy mikrofon bemenetet. Az egyetlen eszközöm, aminek ismerem a specifikációját (Rode Wireless Go2) kimutatta, hogy a bemenet valóban RMS jelre van specifikálva.
-20 dBV elvileg, ami 100 mV RMS és 282 mV p-p. Ezt precízen hozza is az eszköz. A jelszintet egy usb szkóppal ellenőriztem; hangkártya szkóppal meg néztem mikor kezd el vágni, illetve hallgatóztam.
Lényegében nem kell bonyolítani elvileg a szintillesztést line-mic között, amit ki tudtam deríteni az azt mutatja, hogy a vonalszintű kimenetet RMS-ben adják meg és talán a mikrofon bemenetek is RMS-ben vannak megadva (abból az egy mintából leszűrve, amim van).

Egy hangász még felelhetne arra a kérdésre, hogy vonalkimeneten mikor hangot kevernek akkor ott is tartják a -12 dBFS-t mint ideális jelszint, vagy mit küldenek ki? Érdekelne bele kell-e számolnom egy extra 12 dB csillapítást, hogy jól érezze magát a hangrögzítő vagy nincs rá szükség, mert a hangász úgyse 0 dBFS-t küld ki?
Gyári kanócból találtam kétfélét is, szóval ez kérdéses még.
Ez a -35 dB-s kábel +4dBu RMS-ből csinál cirka -22 mV-ot, ami durván -12-15 dBFS közti tartományba esik, ami éppen ideális mondjuk a Go2-höz.
Viszont ha a hangász is tartja kb a -12 dBFS-t a keverőpulton, akkor megtenné egy kisebb csillapítás is, mondjuk egy ilyen -25 dB-vel.
Hol találok egy DJ-t a fórumon?

[ Szerkesztve ]

Köszönöm a segítséget neked is!
Akkor úgy néz ki ez a sztenderd, ami jó.
Jah, magyar zsargont nagyon keveset használtam, többnyire csak angolul képzem magam. Ez ilyenkor mindig megmutatkozik.

#79076Teasüti
+4dBu RMS-ből csinál cirka -22 mV-ot...
Természetesen pozitív az előjel, csak már belekavarodok a sok mértékegységbe.

[ Szerkesztve ]

Van egy ilyen topic is: Hangtechnika (pa, stúdió, analóg, digitális, pc).

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.

Milyen audiominőségű ellenállást vegyek L-Pad csillapításhoz?
A terv, hogy magam építem meg a kábelt. Vagyis veszek egy készre szereltet és szétbarmolom.
TRS jack mindkét végén, földelt jel fog menni rajta. Kondit szerintem kihagyom belőle, elvileg a line-out az DC leválasztott kéne legyen minden eszközön, ugye? Ezek a kábelek jellemzően árnyékoltak vagy hogy van megoldva a földelés? Ha vhol kettévágom, akkor utána milyen teendőm van az RF védelem visszaállításához?
Köszönöm!

#79078Tamy
Bedobtam a kérdést oda is, köszi!

[ Szerkesztve ]

Tárgytalan. Találtam egy ilyet, és annyiért adják amennyiért egy szerencsétlen csillapító kábelt tudnék venni. Reményeim szerint ezt már csak adapterezni kell és megoldja a line->mic konverziót mindenféle felállásban. Örülök most, két napja küzdök a témával.
Megjön azért rámérek mekkorát is tud csillapítani - esetleg tökig lenémítani akár -, meg benézek a burkolat alá, hogy ez az-e amire gondolok.
Amúgy a szimmetrikus és földelt konverzióhoz nem vmi aktív áramkört szoktak használni? Passzívan is megoldható?

Aryes
Ennyit arról, hogy nem akarok két eszközt.
Úgy néz ki olcsón nem megoldható a dolog csak hangrögzítővel.

[ Szerkesztve ]

Baluntrafó a balanced-unbalanced rövidítése, azaz passzív eszköz, szimmetrizáló trafónak is nevezik, de oda-vissza működik. Antennatechnikában is használatos.

Amellett impedanciát is illeszt / vált / transzformál, ha szükséges, ami egy másik fogalom, tehát a funkció kettősnek is mondható.

"Passive Preamp" nyilván egymásnak ellentmondó, hiszen az erősítő egy aktív eszköz, ami valamilyen tápenergiát használ fel és erősítő tulajdonságú alkatrészt tartalmaz (tranzisztor / elektroncső stb.), de ez már betudható ilyen bolondos kereskedők vicces mondásainak.

Még egy dolog, hogy terjesszük az igét a tévhitek ellen, ezt nevezzük elektronikának is, ami aktív, míg egy passzív hangváltó nem minősül elektronikának, például.

Ezen az oldalon látsz példát különféle csatlakozók esetén a szimmetrikus/aszimmetrikus bekötésre.

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.

Gondolom a készre szerelt forgalomban lévő kábelek mindkét végükön be vannak kötve, nem? Föld is és az árnyékolás is külön-külön vagy egyben. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben magadnak kéne gyártani kábelt? Ilyen kapcsolható földelésű tesztkábelt még sose láttam.

Engem mondjuk nem érint szerintem, mert a hangrögzítőnek nem kell hálózati áram. De gondolom ettől még ha a linkelt hangváltó is helyesen van földelve, akkor mindkét irányban megszakítás nélkül közösítve lesz a föld a lebegő hangrögzítőtől a keverőpultig.

[ Szerkesztve ]

Olvastam a történeted, de mostanra kicsit elvesztettem a fonalat. Ha jól értem szimmetrikus kimenetet szeretnél aszimmetrikus bemenetre kötni. De mi van a két oldalon? XLR kimenet, és Mono Jack bemenet?

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.

Kihangosított rendezvényen a beszédeket főleg. Ehhez egy mikrofonos hangrögzítőt néztem (Zoom H1n). Másik végén keverőpult, stb. Vehettem volna hasonló költségvetéssel dedikált rögzítőt is (Tascam 60DII), de kell a sztereó mikrofon is. Ezeken meg általában csak mikrofon bemenet van. Ami már tud rendes vonalszintet is az meg mocskos drága.

Igen, ezt értem, de konkrétan milyen csatlakozót akarsz milyenre átalakítani? A linkelt oldalon arra van példa. Olvastam a jelszint problémádról is (vonaliból mikrofon szint), de azt úgy láttam megoldottad.

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.

Hali! Lenne egy kérdésem. Van egy ventilátorom, ami a legkisebb fokozaton is túl gyors, de főleg túl hangos! Ha a konnektor és a venti dugó közé tennék egy potmétert, pl egy lámpa dimmert, akkor a ventilátoron is lassítana? Ártana-e neki? Hol tudnék ilyen szerezni kevés pénzből?
Köszi!

Üdv.! Ha a ventilátor motorja aszinkron, akkor inkább az 50Hz helyett pl 25Hz-es szinusszal kellene táplálnod. Nem könnyű eset.
Ha szénkefés, akkor lehet pl egy izzóval csökkenteni a rá jutó feszültséget, de nem fázishasítós dimmerrel!

mezis

Húha! Na most ebből nem sokmindent értettem. Talán az izzót meg a szénkefét! Ez egy padlóventilátor (Hausmeister HM 8605). Ennyit tudok róla.

Egyébként azért gondoltam erre, mert van a műhelyünkben egy akkumulátor töltő. Ahhoz a készített nekünk anno egy ismerősünk külön egy potméteres szabályzót. És az én egyszerű agyam azt gondolta, hogyha egy akku töltővel is elboldogul, akkor ezzel is. De mivel nem értek hozzá, így marad az utánajárás.

Jól gondolom egyébként, hogy ennek a szimpla ventinek csak simán elég lehet a feszültség csökkentés? Nem egy baromi drága, igényes jószág.

[ Szerkesztve ]

Múltkori iromány: https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_78405-78405.html

Gondolkodtam egyébként egy PC-táp átalakításán, vagyis a 230 V egyenirányítása után változtatható frekvenciájú négyszögjel előállítása, vele az aszinkron motor meghajtása. Az esetleges zúgó hang elsimítását megpróbálni azzal a fojtótekerccsel például, ami a passzív PFC-s tápokban szokott lenni egyébként is, csak ott a betápnál simítja az egyenirányítás / pufferhatás miatt "durvuló" áramot.

Aszinkron motor fordulata mindig a frekvenciával van összefüggésben, illetve ahhoz képest késésben (sleep), azért nevezik aszinkronnak. Meg a póluspárok számával, de az adott.

A feszültség csökkentése a nyomatékot lerontja, azaz motort gyengíti, a sleep egyre nő, míg végül a forgórész teljesen elveszítheti a kapcsolatot a forgó mágneses mezővel, így motorként már nem lesz értelmezhető.

[ Szerkesztve ]

Én aszinkron motorra tippelek. Egyszerűbb a szerkezet, kefést inkább ott használnak, ahol nagyobb indító nyomatékra van szükség. Levegőhöz meg az aszinkron is megteszi.
Kiderül, ha sorba kötsz vele egy azonos teljesítményű, hagyományos izzót.
Ehhez pl 100W-osat. Ha sokkal kisebb fordulaton rendben működik, akkor kefés és nyertél.
Ha el sem indul csak nagy nehezen, pár perc után meg füstöl, lángol. akkor aszinkron motoros VOLT.

Ezek a ventilátorok több fokozatúak szoktak lenni, gyárilag. Ez nem olyan?

mezis

Kefezaj miatt sem jó a kefés, ami autóban is jól hallható, illetve ezért használnak ma már kefe nélküli ventilátorokat az újabb konstrukciókban.

Előbb rosszul írtam, slip a fogalom neve, csak már olyan régen tanultam, hogy teljesen elmosódott.

Most vettem észre, hogy meg van a pontos típus.
A legalacsonyabb sebességfokozatnál is kisebb kellene? Hausmeister HM 8605 box ventilátor adatai:
Box ventilátor50 cm lapát átmérő
3 sebesség
Függőlegesen állítható fej
Nagy teljesítmény
Halk működés
A Hausmeister HM 8605 box ventilátor stabil talpazattal rendelkezik
Feszültség: 230V / 50Hz
Teljesítmény: 110 W

mezis

Igen. A legkisebb is nagyon hangos, a reklámszöveg ellenére. Szóval ha van egy feszültség szabályzós potméterem, akkor is tönkre fogja tenni ha aszinkron? És akkor kuka? Őszintén szólva nem tudom, annak idején hogyan készítette el az ismerős. Azt tudom, hogy egy akku töltőhöz készült. Akkor viszont lehet hogy az ampert is állítja.. :| Meg kellene mérni a kimenetet multiméterrel.

[ Szerkesztve ]

Na szóval kipróbáltam a potméterrel, rövid ideig. Szóval elindult végülis, tudtam szabályozni. De megnőtt a rezgése érezhetően, és pluszban zúgó hang is jött a motor felől. Ezért inkább abbahagytam a zaklatását.

Potméter csak egy alkatrésze a szabályzónak, triac fázishasító dimmer valószínűleg, a zúgás is erre enged következtetni, amit a szinuszjel torzulása okoz:

https://www.google.com/images?q=triac+dimmer+waveform

Azon alapul a működése, hogy a triac gyújtását / bekapcsolását késleltetjük a nullátmenethez képest, ami egy izzónál nem olyan vészes, csökken tőle a teljesítmény (ami a szinuszból megmaradó geometriai területtel arányos), esetleg vibrálhat is kicsit, de induktív vagy pláne kapacitív terhelésre sokkal problémásabb:

Másik fórumba épp ez volt a téma, kb. 2 hónapja.
egy vállalkozó kedvű emberke nekiállt kísérletezni,
sorba kötött a fázishasítóval kondenzátort, izzót mint ellenállást, és induktivitást. aztán próbálkozott ezekkel párhuzamosan is, vegyesen is, kivéve az induktivitást.

Az ő ventillátora ha jól emlékszek , de 2 hónap távlatából nem esküdnék rá meg, egy kis wattszámú izzó sorbakötésével és egy kis értékű kondi párhuzamosan kötésével teljesen elcsendesedett és a legkisebb gyári fordulat alá tudta még 30-40%-al vinni.

Így van, XLR leginkább aktív hangfalon fog szembe jönni veled, esetleg erősítőn is előfordulhat (továbbfűzés), egyébként vagy rca, vagy jack, mindkettő aszimmetrikus.

A felsorolt kábeleknél természetesen jó úgy, máshogy nem is nagyon lehetne, az XLR-XLR kivételével mindegyik aszimmetrikus, ott meg úgyis egy ér + árny. van csak (csatornánként természetesen).

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.

Lehet belenyúltam a szarba. Ebben nincs trafó.
Ránézésre a bemeneten az egyik eret simán földre húzza. Kimenetet nem tudom hogy oldja meg, de ez tuti nem csinál aszimmetrikusból szimmetrikus jelet...

[ Szerkesztve ]