Maxwell vs GCN3
Az előző generációnál elmulasztott fejlesztéseket 2014-ben bepótolta az NVIDIA a Maxwell architektúrára épülő GPU-kkal, emiatt pedig indokoltnak látták a típusszámozást két lépcsővel is megnövelni, vagyis a 700-as GeForce széria után a 800-as kihagyásával rögtön a 900-as következett. Nehezen indokolhatónak tartom az ilyen következetlenségeket, hiszen csak fölöslegesen összezavarják vele a vásárlókat, még annak ellenére is, hogy az új fejlesztés valóban hatalmas előrelépést hozott energiahatékonyság, valamint DX12 támogatás frontján is. Emellett szintén fontos megemlíteni, hogy ez a GPU-generáció a mai napig részesül aktív drivertámogatásban az NVIDIA részéről.
Az AMD-nél a technikailag fejlett, ám mégis viszonylag sikertelen Hawaii GPU után kicsit elgurult a gyógyszer, és egy méginkább drasztikus felépítésű, és méregdrágán gyártható típust jelentettek be a Fiji kódnevű fejlesztést alkalmazó Fury kártyák személyében. Ez a név talán keveseknek lehetett ismerős ekkoriban (1999-ből származik, a Rage 128 Pro workstation gépekbe szánt változatát, valamint a rá épülő fehér holló ritkaságú dupla GPU-s kártyát nevezték így), de mégis kedves visszakacsintás a gyártó múltjára. A harmadik generációs GCN architektúrát alkalmazó GPU leginkább azért jelentős, mert elsőként alkalmazott HBM technológiájú memóriát, vagyis a példátlanul széles, 4096 bites buszra csatlakozó lapkák a GPU-val közös tokozáson (úgynevezett interposeren) találhatók. Ez a fejlesztés egyrészt hatalmas memória-sávszélességet szolgáltatott a GPU-nak, másrészt viszont sajnos igencsak megdrágította a kártyák előállítását, így az AMD kénytelen volt a Fury kártyákat a GTX 980 Ti árszintjén kínálni, holott teljesítményben csak a sima GTX 980-nal vették fel a versenyt.
A cikkhez az aprócska R9 Nano típusú modellt sikerült beszereznem, melynek nevéből érdekes módon hivatalosan hiányzik a Fury szó. Itt törlesztettem kicsit az eddigi (vélt vagy valós) igazságtalanságokat az AMD-vel szemben, és 980 Ti helyett sima 980 fog szerepelni a cikkben, főleg az egyenlő memóriamennyiség okán, ugyanis a Radeon esetén a HBM memóriarendszer csak 4 GB alkalmazását tette lehetővé. Az esélyegyenlőség jegyében egy gyári tuningos Gigabyte G1 Gaming GTX 980 fog versenyezni a Fury Nano ellen. A Nano specifikációi megegyeztek a vízhűtéses Fury X-ével, ám az aprócska hűtés miatti alacsonyabb power target miatt összességében kicsit gyengébb annál.
A tesztelt kártyák
A méretbeli különbség szembetűnő a két kártya között, de teljesítményben hasonlót hoznak: a kis Nano szépen állja a sarat, ráadásul (a nagycikk második részében használt példánnyal ellentétben) ez a kártya nem ordít terhelés alatt, hanem teljesen tolerálható hangerő mellett dolgozik. Ehhez köze lehet annak, hogy még sosem volt szétszedve, érintetlen rajta a csavarmatrica. Ugyanis sokan nem tudják, hogy a HBM-es kártyákat SZIGORÚAN TILOS hagyományos hűtőpasztával újrakenni, hanem egy speciális, nehezen beszerezhető, szivacsos hővezető anyagot igényelnek, mert a GPU és a HBM lapkák nincsenek tökéletesen egy szintben, és a sima paszta nem tudja kitölteni a szilíciumlapka és a hűtő közötti rést. A Gigabyte gyári tuningos 980-asa hozta a gyártótól megszokott minőséget. Kissé roskatag hűtőrendszere nem volt túlságosan halk, de tökéletesen kordában tartotta a GPU hőtermelését.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
