Kepler vs GCN1

A harmadik DX11-es generációra mindkét gyártó új architektúrát fejlesztett: az AMD bevezette a nagyon hosszú ideig szolgáló GCN-t, míg az NVIDIA a Kepler alapú GTX 680-nal szállt ringbe, ami csak félig volt csúcskártyának nevezhető, ugyanis nem a legerősebb Kepler GPU-t használta, és csak 256 bites memóriabusszal rendelkezett. Ennek ellenére megjelenésekor még nagyjából megegyező sebességre volt képes, mint a konkurens HD 7970. Hogy ez a megoldás a "briliáns marketingfogás", vagy pedig "a vásárlók hülyének nézése" kategóriába tartozik, azt mindenki döntse el maga.

A Kepler architektúrára épülő GPU-kban a Fermi alapú modellekhez képest drasztikus mértékben megnőtt a feldolgozóegységek száma, ám ezek a korábbi (még a legelső DX10-es GPU-k óta öröklődő) gyakorlattól eltérően már nem járnak dupla akkora órajelen, mint a GPU többi része. A GCN architektúrára épülő Radeonok esetében is hatalmas változás történt, ugyanis végre szakítottak a szintén az első DX10-es generáció óta használt VLIW felépítéssel, és ezúttal már teljes értékű feldolgozókat kapott a GPU, nincs szükség a marketinganyag korrigálására. A memóriarendszer adataira pillantva rögtön szembetűnik a különbség a két kártya között, hiszen míg a GeForce az ekkoriban már inkább a középkategóriás típusokra jellemző módon 256 bites memóriabuszt használ, addig a Radeon 384 bites busszal büszkélkedhet, ráadásul ennek megfelelően a VRAM mennyisége is másfélszer akkora rajta, mint az NVIDIA versenyzője esetében. Felhívnám még a figyelmet a GPU-k DirectX támogatására, ugyanis utólag mindkét típus megkapta a DX12 támogatást, ám eltérő módon kezelik azt, ugyanis míg a GeForce csak feature level 11_0 támogatással rendelkezik, addig a Radeon esetében a feature level 11_1 is elérhető. Ez a későbbiekben extra előnyhöz juttathatja az AMD megoldását, de természetesen, mivel ezeknek a GPU-knak a megjelenésekor a DX12 még nem is létezett, ezért az NVIDIA-nak sem lehet felróni, hogy egy jövőbeli fejlesztést nem támogattak megfelelő mértékben.

A tesztelt kártyák

Mint látható, egy kisebb csaláshoz folyamodtam, ugyanis mindkét kártya esetén "testdublőröket" alkalmazok. Ennek oka, hogy a GTX 680 és a HD 7970 is teljesen eltűnt a használtpiacról: a 680-asok valószínűleg gyűjtők vitrinjében lapulnak, mint egykori (nevükben) csúcskártyák, a 7970-eseket pedig mind szétbányászták a vízgereblyézés-őrület első hullámában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy mindkét gyártó átnevezéssel szerepeltette ezeket a kártyákat a következő generációban is, így a cikkhez egy GTX 770-est és egy R9 280X-et szereztem be. Az EVGA és az ASUS is gyári tuningot alkalmazott a már eleve (az átnevezés során) kissé túlhajtott típusokon, így az eredeti GTX 680 és HD 7970-nél számottevően erősebbek ugyan, de egymással mégis jól összehasonlíthatók maradtak, így a cikk koncepciója szempontjából nem jelent hátrányt ez a kis csalás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!