Az anamorf optika előnye, hogy ha nagyobb a forrásanyag (függőleges) felbontása, akkor plusz képi információt lehet vele megjeleníteni a vásznon (és nagyobb fényerővel). Magyarul 4K forrásból több pixel lesz a vásznon. Persze ehhez HTPC kell tipikusan.

Nálam egy 1,5x-ös nyújtású anamorf optikán vetít át a 2560x1600 pixel felbontású proji. Az optika 2,4:1 képarányra húzza szét a gép natív 16:10 képét. Így a 21:9 filmek a 4K forrásban tárolt 1600 pixel natív függőleges felbontással jelennek meg, nincs függőleges átméretezés. A vízszintes felbontás persze továbbra is "csupán" 2560 pixel, de ez még mindig sokkal jobb, élesebb képet ad, mint egy XPR-es rendszer. Vagy legalábbis nekem jobban tetszik, márpedig magam ellen beszélek, mert nálam kevesen öltek több időt és energiát egy "rezgetős" rendszer megépítésébe...

Az általam tervezett és épített prizmás anamorf optikát azért nem hívnám "házi" megoldásnak. Optikai rendszerek tervezésével foglalkozom civilben, nem vonalzóval terveztem a rendszert, hanem ugyanazzal a szoftverrel amivel a csillagászati távcsövekhez is tervezem a lencséket, fókuszsík korrektorokat, stb. A rendszert profi optikai cég építette meg rendes optikai üvegből és akromatikus prizmákból épült fel, nem műanyag papírnehezék-prizmákból, ahogy a valóban házi rendszerek (és természetesen minden üveg-levegő felületen anti-reflexiós bevonattal volt legőzölve). Persze a prizmás technológiának vannak tényszerű határai, ezeket senki nem lépheti át, de az a tény, hogy ez rendesen, számítógéppel kioptimalizált akromatikus optikai design-ra épült, biztosította, hogy ez a cucc elég jól megközelítse ezeket az objektív határokat... nem mindha ennyi év után ez már ne lenne tokmindegy...