Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás.

Alapvetően három fő tévhit van az írással kapcsolatban. Az egyik, hogy a jó szókincsből és olvasottságból egyenesen következik a jó fogalmazókészség, de ez ebben a formában nem igaz. Nyilván segít(het), alapnak jó, de attól ez még egy önálló készség, amit tréningezni kell. A nyelvtudáshoz tudnám hasonlítani, egy dolog érteni és egy másik megszólalni...

A másik, hogy az a jó író, aki leül és az írás csak úgy "jön". Elenyésző azok száma, akiknél ez tényleg így működik és elsőre klasszikust írnak, túlnyomórészt azonban az ilyen irományokon rengeteget kell még dolgozni mire valami normális összeáll belőlük.

A harmadik pedig a másodikból fakad, mégpedig, hogy az a jó írás, ami könnyen megy. Ha melós, szenvedős, akkor az erőltetett és rossz. Persze van ilyen, de hacsak nem születik az ember írói zsenivel, akkor eleinte nagyon is kínlódós lesz, ami idővel aztán javul. Nem árt a fegyelmezettség és az egészséges önkritika sem.

Sokat segíthet ha keresel valakit akiről úgy gondolod, hogy előrébb jár nálad és megkéred, hogy nézze át neked/veled és véleményezzen. Nem egyszerű, mert sokan mindent a maguk elképzelésére akarnak formálni, de azért nem lehetetlen.

Szerk: az egyik legalapvetőbb mankó a vázlat, pontokban összeírod, hogy mit szeretnél leírni, majd ezeket fogalmazod szöveggé.

[ Szerkesztve ]

"How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."