Köszi, sejtettem hogy nem lesz jó. Csak szerettem volna pár forrasztást megspórolni.

Nem tudjátok hol lehet vékony (3 mm külsõ átmérõ) 9 eres árnyékolt kábelt kapni? Kerestem a neten, de nem találtam.

köszi a választ lényegében ebben az áramkörben kéne mennie, így teszteltem, kicseréltem egy zenner diódát az zárlatos volt, most annyi változás van hogy a töltés jelző led villog, persze igy nem jó

Nem rossz, de nem is jó, de legalább nem rossz.

Én azt nem értem, hogy mi alapján dől el, hogy most 50k-os vagy 100as vagy 10-es kell oda.

Elvégre ugyanúgy szabályozzák %-osan a hangerőt. Vagy nem

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

Ismét az órával szórakozom, előkotortam egy zsír új procit és elkezdtem belesütni a programot.[link]Írja a koma hogy először a fuse biteket írassuk be, de azt nem írja, hogy melyik oszcit kell használni...A belső 8 megahertzes oszcit, vagy külső 32 k-s kvarcot...A kapcsolásban ugyan benne van a 32,768k-s kvarc, de valahol meg írja, hogy a cucc llke a 8 MHz-s belső oszci.Most akkor mi van? Órakvarcra állítsam?

Epiphone Les Paul with Seymour Duncan SH2-SH4 Hot Rodded set

elindult. Csak most nincs itt fent se oszcilloszkóp se kábel. Egy kábelt vissza kell(et) forrasztani

A külső kvarc a miki számlálóját hajta, a processszora pedig a belső 8 megás oszciról jár. Amennyire ismerem az AVR-eket a fuse bitekkel az oszcillátor beállításait adod meg, itt pedig az a 8 megás belső, a számlálót meg programkódból kell inicializálni, de ugye az meg adott.

A "méréseket" egy C1-64 típusú, kétsugaras oszcilloszkóppal készítettem. (Bocs az életlenségért, a fényerőt is feljebb kellett tekernem, kezemet amennyire tudtam támasztottam.)

Én inkább a nulla hiánya miatt aggódtam (a 230 V-ból két 1 MOhmos, köztük egy 10 kOhmos ellenállás, ennek két végére csatlakoztam). Meg az ellenállások induktivitása miatt.
Aggodalmam fölösleges volt. A szkóp is teljesen rendben. Ha trafóval, szekunderen potméterrel osztom a 230 V-ot, akkor is ugyanígy néz ki.

Van nekem egy szinusz generátorom, 8038-as IC-vel. Két képet mellékelek (vagy csatolok, ahogy sikerül), az egyik a 230 V-ról, immár a szonda árnyékolása a védőföldhöz csatlakozik, csakúgy, mint az 1 MOhm, 10 kOhmos osztó. A másik kép a szinusz oszcillátoromé.

A következő hetekben a város más pontján, másik szkóppal lesznek mérések....
szinusz
[EON]

[ Szerkesztve ]

mezis

Van nekem egy furcsa felépítésű trafóm, anno hagyományos elvű akku töltő volt, ami elvileg amerikából származott.

Ki kellene deríteni, hogy lehet-e vele valamit csinálni, elvileg két 110V-s primer tekercse van, amik még azonosak is egymással, így azokat sorba kötve elvileg mehetne a mi hálózatunkon is, nem?

Itt vannak az adatok, érdekes h. fel van tüntetve a tekercsek induktivitása is:
[link]
[link]
[link]

És egészben a trafó: [link]

Tömege 4.6 kilogramm.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Mondjuk pl az erősítőd bemeneti impedanciája határozza meg, hogy mekkora potival kell szabályoznod a jelet !

Ha egy érzékeyn bemenetű erősítőd van, ami pár millivoltos jelet igényel, mondjuk 10mV-ot, max. akkor nem használhatsz egy 10kohmos ellenállást, mert egyből leföldelet az egész jeledet és elvész a 10mV-od !
Itt kell vagy legalább 100K-ós poti, de akár még több.
A kisjelű mikrofonok (1mV) hangerő szabályozásáról nem is beszélve, bár ott már nem a jelforrás jelét szabályozzuk, hanem az előerősített jelet, szóval ott is elég már a 100, esetleg 50Kohm.

De ha egy szokványos végerősítővel (teljesítményerősítő) van dolgod, aminek a bemenete 0,775mV-os és ki is hajtod, tehád a jelforrásod le is adja ezt a feszültséget, akkor akár elég lehet egy 10K-ós is.

Valahogy így !

Üdv.

[ Szerkesztve ]

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Az USA-ban 127 V szokott lenni. A 3. képen cirill betűket látok. Szerintem a Szovjetunióban gyártották a trafót.

Van egy szovjet gyártmányú akkutöltőm, aminek a feszültségszabályozása primer oldali leágazásokkal működik, tárcsás kapcsolóval. 10 A-ig terhelhető a műszere alapján.

[ Szerkesztve ]

mezis

Megpróbálkozom valamivel, hátha működik

Epiphone Les Paul with Seymour Duncan SH2-SH4 Hot Rodded set

Kapisgálgatom. Tehát akkor a hangforrás dönti el javarészt a dolgot. Meg a bemenete az erősítőmnek.

(Imádom, hogy ebben a topikban olyan szavak jutnak eszembe, amit szinte soha nem írtam még le. Múltkor a "kiburít" (=kiborít) helytelensége, most meg a kapisgálom írásmódja.)

[ Szerkesztve ]

Kapcsolási rajz nélkül képtelen vagyok bármit hozzáfűzni a dologhoz.

Szerintetek egy sima ATX es táp, dobozából kiszedve, nagyobbra cserélt hűtőbordákkal elbír egy integrált Atom processzoros mini ITX gépet 2 db 3,5"-os HDD vel?

Szek:Természetesen jól szellőző házban de a ház és a lap egy szál ventilátorral sem rendelkezik.

[ Szerkesztve ]

Epiphone Les Paul with Seymour Duncan SH2-SH4 Hot Rodded set

hát igen egyszerüen nem találni hozzá

Nem rossz, de nem is jó, de legalább nem rossz.

Igen, már utána én is néztem azokat a betűket. Anno egy tanárom adta még középsuliban, hogy nála kevesebb szemét legyen otthon.

Nah de mit tudok kezdeni vele? Kicsit pazarlás, de talán fojtó tekercsnek is megtenné a csövesbe a fénycső ballaszt helyett, bár nincs légrés a vasban, de elég nagy, talán nem menne telítésbe.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Az egy fasza hálózati trafó. Fojtótekercsnek használni luxus lenne. Várj, hamar érkezik valami alkalmazás, aminek táp kell!

Akkor jól gondolom, sorba kell kötni a két primert, aztán mehet a hálózatra?

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Persze hogy. Csak vigyázz a fázisra!

[ Szerkesztve ]

Hmm, talán egy fasza JLH-t éptek majd rá.

Addig meg szerintem bekötöm fojtónak, az a 195H induktivitás elég impozáns érték. Talán még a két primert is sorba kötöm.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Ez a hangkaris szkóp nem nagyon nyerő megoldás. Holnap még próbálok egy másik kábelt, de szerintem azzal sem fog értelmes jel bemenni a gépbe.

Mi a véleményetek erről a kézi szkópról? [link] Amennyit kérnek érte, azért még normális régi szkópot is alig kapni. Igaz 1MHz a csúcs, de legalább nem 20 kiló...

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

[link] [link]
Azt mondják, az árához képest egész jó. Érdemes youtube-on is szétnézni ott látni működés közben is.

Jó reggelt!

Akár még használhatók is lehetnek de bennem mindig ott a mertük miatti sérülékenység.Akár már a saját kábele is képes is képes lerántani az asztalról.Gondolom a kijelző üvege sem olyan strapára van tervezve mint némely drágább mobiloké tehát a zsebbe hordás megint csak egy sarkalatos pont lehet.

Üdv:Attila

Közben rájöttem, ez az, amit már korábban is nézegettem.

[link] Ez a videó szerint 100kHz-ig van normális jelalak rajta, az felett már elég pontatlan, pedig 1MHz-es szkópnak hirdetik.

Egy hagyományos szkóp, mondjuk egy 20MHz-es is így viselkedne közeledve a 20MHz-hez? Ott is így torzulna a jelalak?

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Az egyik vásárba sajnos nem volt nálam elég pénz és így nem tudtam megvenni egy Hameg scope-ot amit végül a barátom vett meg.Amikor nézegettük az adata feltűnt,hogy a scope "névleges" tudása 100MHz de 130MHz-ig tud mérni.A pontosságról nem tudok nyilatkozni mert még "csak" indítva volt a készülék.

Üdv:Attila

pedig 1MHz-es szkópnak hirdetik.

Nem hirdetik annak. Szépen oda van írva , hogy 1Ms/s, azaz 1 megasample per second. Tehát ez a mintavételezési frekvencia, amitől elég távol áll az egész periódusnyi hullámforma. Ha használná a Nyquist kritériumot (ami gondolom nem tesz) akkor is egy periódus visszaállításához kellene neki 2+ minta periódusonként.
Tehát még a 100kHz is egy szép teljesítmény tőle.

Egy hagyományos szkóp, mondjuk egy 20MHz-es is így viselkedne közeledve a 20MHz-hez?

Ismét nem! A hagyományos szkópnál ez a határ a függőleges erősítő(k) jellemzője - pont, amit te is mérni akarsz alacsonyabb frekvenciákon -, sőt legtöbbször dB-ben meg is adják a sáv felső szélén mérhető csillapítást. Pluszba még bejön az erősítő növekedési sebessége "(ha így hívják magyarul a slew rate-et), ami a meredek frontokból "lejtőket" csinál.

Esetleg valakinek egy Grundig W8/10 scope?Át kellene nézni,ellenőrizni.
A bal oldali

[ Szerkesztve ]

Üdv:Attila

Akkor, egy hagyományos scopenál a slew rate végessége már látható lapulásokat produkál a méréstartomány vége felé?

Ennél a mondatnál akadtam le: "Analog bandwidth: 0 - 1MHz", az alatta lévő 1MS/s-en meg átsiklottam. Ebből már valóban egyértelmű, hogy mi van. Egyébként pont ilyen képességű ADC van az fpga-ra kötve, egyeznek az adatok.

Szerinted/tetek megéri ez kézi szkóp?

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Akkor, egy hagyományos scopenál a slew rate végessége már látható lapulásokat produkál a méréstartomány vége felé?

Picit másképp fogalmaznék: bármilyen gyors frontot a függőleges erősítő slew-rate-jére limitál, persze vizuálisan.

Szerinted/tetek megéri ez kézi szkóp?

Mondjuk, bár nincs összehasonlítási alapom. Az ár csábító. Azt vedd ellenben számításba, hogy ha majd mikrokontrollereknél akarsz mérni, akkor legalább 2 csatornával és nagyobb sávszélességgel "illene" mérni.

Engem meg olyan alkatrész vagy kapcsolás érdekelne ami 48V-ból tud 12V 10A-t előállítani.

Van egy 12V-os praktikeres kompresszorom méretes 220-as táppal (eredetileg még anno a peliteres hűtődobozhoz vettem). Ezt szeretném kiváltani, hogy az e-bringa 48V-járól tudjam üzemeltetni. Használati gyakoriság, ingen ritka.
Valami nagyon egyszerű és olcsó megoldás kellene. A kapható gyári konvertereket egy kicsit drágának találom.

Aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem fogja elérni soha. (Goethe) RaidX

Igen, de ha egyszer eszméletlen árakat kérnek egy szkópért... Még a régi használt szkópok ára is sok, meg azoknak a mérete is túl nagy.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Ez mind igaz. De az is, hogy nem keleti amatőröknek való kütyü a szkóp. Sajnos. Még most is kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy a korábban felidézett HP szkóp ára valamikor '80 körül 5000 USD fölött volt. Csak nem érdekelt, mert állambácsi finanszírozta. Talán megoldás lehet(ne) a National Instruments moduláris konstrukciója, ami sok hardware ügyet átpasszol a software-be és tapinthatónak csak valami kisebb modulok maradnak. Bár nem tudom, hogy árban megközelíthetővé válnak ezzel vagy sem. Az tény, hogy egyetemeknek nagy discountokat adnak.

Önkényes lakásfoglalás

Üdv:Attila

Szevasz

Én ilyen trafót bányásztam egy 80-as évek beli ruszki, profi, sztereo lemezjátszóból !
A primer oldalon mindkét csomagban egy 110-es tekercs van és az van sorosan kötve szerintem, úgy van meg a 220, de így akár átkapcsolható párhuzamosan kötve 110-re is !

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Bár jobban megnézve mégsem teljesen olyan mint az enyém, mert annak egy gyűrűbe zárt szögoletes magja van és annak a két hoszabb szárán, külön-külön van egy-egy adag tekercs, mindkettőben egy-egy 110V-os primer, amik együtt 220-ra alkalmasak, de szerintem esetedben is ugyanúgy hazsnálható sorba kötve, csak figyelj a kötésre, nehégy ellenütemben kötsd be a két primert, mert asszem, annak nem örülne sem a trafó, sem a hálózat (menet isrány egyforma kell legyen) !!

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Ez hogy kivitelezhető, ha nincs semmi jelölve?

Egyébként mit játszott az a lemezjátszó, vaslemezt, hogy ekkora trafó kellett bele?

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Ki kell próbálni. Ha sikerül eltalálni a rossz változatot, nem fogsz semmit mérni a szekunderben. Ennyi, hisz' a 2 ellenirányú mágneses fluxus kioltja egymást. Nem történik semmi tragikus.

Pár napja ugrott itt be az ötlet egy trafóval, aminek talán 24 és 9V-ös szekunderei voltak, egyik se felelt meg egy akkutöltő kérelmeinek. Akkor is az volt az egyik ajánlott megoldás (sajnálom, nem emlékszem ki ajánlotta, de jól tette), hpgy a 2 szekundert ellenfázisba kell kötni, mert kivonódnak. Ugyaza történik itt is.

Lol, persze.

Ahh, kezdek butulni elfele!

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Ha ellenfázisba kötöd, nem vagyok benne biztos hogy túléli. Szerintem a szekunder tekercsre kapcsolj egy másik trafóról valami AC-t. Pár volt is elég. Ha a két sorbakötött primer tekercsen mérsz "valamilyen" értékelhető feszültséget akkor rendben van nagy valószínűséggel. Ha semmit vagy csak néhány voltot mérsz (tekercsszórás) akkor változtatás a bekötésen. Látványos külömbségnek kell lennie, így egyértelmű lesz a helyes bekötés.

Megvan a tettes! Te ajánlottad a szekuderfeszültségek kivonását. Akkor azok is megsínylenék az ellenfázisba kötést, pláne ha fogyasztás is lenne.
Szerintem vigyorogva túléli. De tehet elébe jó kicsi gyors biztosítékot is. Persze az általad felvázolt út is járható.

[ Szerkesztve ]

Én egyszer egy ruszki hiperszil trafó osztott 220-as tekercseinek véletlen csak az egyik felét kötöttem be(tehát 230-at kapott a 110V-os tekercs) szó se róla zúgott mint egy hegesztő trafó amikor rövidre zárják.

Üdv:Attila

Teljesen más dolog ám, ha kiveszel valamit (vagy nem) egy szekunder tekercsből, vagy letolsz a primer torkán egy neki nem tetsző adag energiát. Ha két egyforma szekundert ellenfázisba kötsz, akkor a kimenő feszültség elméletileg 0 V, vagyis nem történik semmi. Ha a primerrel teszed ugyanezt, akkor a kialakuló áramot csak a tekercs ohmos ellenállása korlátozza, ami akár néhány ohm is lehet. Trafója válogatja. Ez meg a fényképek alapján egy igencsak izmos példánynak látszik! Igazad van abban, hogy isten ellen való vétek lenne holmi fojtónak használni. A testvérek sok mindent elbarmoltak, de trafótekerésben világbajnokok voltak, úgyhogy ez is biztosan sokmindent kibír. Mi anno a Festo mágnesszelepek tekercseivel voltunk sokszor bajban, innen emlékszem hogy a 110 V DC tekercseket használtuk sokszor 220 V AC vezérlésekben probléma nélkül. A testvérekről jut eszembe egy kuriózumszámba menő rádióépítési technika: hegesztett kötés! Perforált papír alaplap, a lyukakon átfűzött alkatrészlábakat alul kis csomókban összeforrasztották. Gondoltam én. Mikor a legbikább pákával sem sikerült a "forrasztást" megolvasztani, lekapartam róla a golyóálló CCCP színű védőlakkot, és akor láttam hogy nem forrasztóón hanem sárgaréz! Mit ne mondjak, dobtam néhány hátast...

Inkább keményforrasztásnak mondanám.
Tény, hogy pákával esélytelen megolvasztani.
Viszont strapabíróbb is, mint a lágyforrasztás.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Bocsi, nem hegesztett hanem keményforrasztott! Es sem mindegy.

Kicseréltem az ic-t lepucoltam a nyákot. De még mindig csinálja. Egy darabig jó volt, de már megint nem.
Kivágom az egészet és veszek használtban egy erősítőt...
Nem tudok már mire gondolni egyszerűen. Kondik jók, kábelek jók, ide-oda cserélgetve. Ellenállás értékek megvannak.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Most ismét jó.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

1.4 ohm körül van a egy primer dc ellenállása mindössze. Egyenlőre bekötöttem fojtónak, persze csak addig marad ott, míg nem találok rendes fojtót. Az fülre hallható, hogy jobb lett a táp szűrése, mint a fénycső balanszos fojtóval.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Szerintem tedd félre az egészet pár napra, ne is gondolj rá! Közben leülepednek a dolgok, új szemmel észreveszed majd amit most nem. Bevált módszer, hidd el. Az ember csak kering a probléma körül és észre sem veszi, hogy ugyanazokat a köröket rója újra meg újra. Pár nap múlva beüt az isteni szikra és csak csodálkozol: ilyen egyszerű és nem jöttem rá?