Méghogy lelke van? Sokkal inkább egy izompacsirta. Ha menne, akár audióban fűthetnél is vele otthon.

Kicsit próbáltam magam beleásni a rajzba. Míg egy A3-ra kinyomtatva alig kisillabizálható a rajz, párhuzamosan nézve monitoron is talán kezdek kicsit tisztábban látni. De azért ne várj diagnózist azonnal, mert közel sem sikerült még áttekintést szereznem. Csak valami kapiskál összevetve a blokkrajzzal is.

Ajánlások:

A tápnál (DC 1/4) végigmérném a feszültségeket és, hogy azok megérkeznek a táplált kártyá(k)ra. Sajnos a rajzon nincsenek értékek jelölve a +/-27V kiv;tel;vel.

Végigellenőrizni a relés védelem alkatrészeit, beleértve a reléket is.

Gondolom a hűtőbordán található (gondolom) a Q107 tranzisztor, ami - ha minden igaz - "figyeli" a végfok hőmérsékletét.. Körülötte is kutakodnék.

Köszönöm szépen, hogy foglalkozol vele, és időt szakítasz rám.
De sajnos (vagy nem sajnos) minden más panel megfelelő értékeket mutat, és tudom, hogy primitív módszer, de ugye mivel 2 végfokpanel van benne és az egyik jó (csak "énekel"), ezért mindkét helyre berakva ezt a jót, működik az adott oldal. Sőt, a védelmek is jók (egyenfesz és hővédelem). Illetve a hővédelem nem egy bonyolult dolog, a PR101 és PR102 van a hűtőbordán, ez két PTC. Ha ezek nincsenek csatlakoztatva, akkor a ventik maxon mennek. Nem is ragozom, egyszóval a PA-n kívül minden más jól működik.
A bemenetet mindig földre kötve indítom a panelt.
Ma újra kiforrasztom az összes végtranzisztort és meghajtókat, egyesével újra megmérem őket szakadásra vagy zárlatra. Ellenállások mind jók és jó értékeket mutatnak, bár feszültség alatt nem mértem őket, csak kikapcsolt állapotban. A PA panelt és a kapcsolási rajzát is kinyomtattam, színes filcekkel próbáltam az áram útját követni, így megérteni teljesen a működését. Mostmár olyan, mint egy kifestő, de sokkal nem jutottam közelebb a megoldáshoz.
Egyedül a Q103 - 104 páros gyanús nekem, de nem mérések miatt, mert mérve jók (a hozzájuk tartozó 5.6V-os zenerekkel együtt), de mostmár a zenereket is kiforrasztom és úgy mérem meg őket. Ha esetleg van még ötleted, nagyon megköszönöm.

Szerk.: A PA panel a +B, és a -B ágakon kapja a +/- 120V-ot, az E a GND.
CN101-szimmetrikus bemenet, CN104-hangszórókimenet. Ezt csak azért írtam le, hogy neked már ne kelljen keresgélni, mi mihez csatlakozik.

[ Szerkesztve ]

AVR

Egy ic.-s fm adó

Olvasd el, benne van a megbízhatóságom is! https://logout.hu/bejegyzes/kjani18/uzletszabalyzatom.html

Egyedül a Q103 - 104 páros gyanús nekem, de nem mérések miatt, mert mérve jók (a hozzájuk tartozó 5.6V-os zenerekkel együtt)...

A tranzisztorokkal lehet gond. Nagyfeszültségűek és sérülhetnek úgy, hogy azért tranzisztorok maradnak csak a letörési feszültségük (UBRCE) csökken. Ez hidegen nem mérhető. A Zenereket nem muszáj kivenned. Nyitó irányban diódát kell mutassanak (0.6-0.7V), betáplálva pedig valószínű mérhető rajtuk az 5.6V, ha a tranzisztork vezetnek.

Egyébként ha a lapcserével a jó lap ennek a helyén OK, akkor előre elkészítve egy listát feszültségértékekkel jó sok pontban mérve, majd cserélve és újramérve, lehet jutnánk valamire.

[ Szerkesztve ]

Azt már próbáltam, hogy párhuzamosan mindkét panelre feszültséget adtam, és méregettem különböző pontokon, de nem írtam le az eredményeket, ez jó ötlet lehet, hogy a kapcsolási rajzra ráírom a jó és a rossz panelen mért feszültségeket. Délután ismét jelentkezem!

AVR

Új gondolat: valaki elültette a bogarat a fülemben, hogy mi van, ha a végtranzisztorok amiket vettem a HQ-ból, hamisítványok, és átütöttek, csak kikapcsolt állapotban ezt nem tudom mérni?
Létezhet ilyen? Hogyan tesztelhetem ilyesmire ezeket a bipoláris tranyókat?

AVR

A 2 csatorna összehasonlító méréseiből kiderülhet hiba, de a hamisítvány ténye csak felboncolva derülhet ki, vagy olyan mérésekkel, amit már csak bonyolult műszerezettséggel lehet elvégezni (lásd pl. Tektronix Curve Tracer). Hallottam ilyenről, de egyszerűen nem vagyok képes ekkora aljasságot elfogadni (hosszú éveket tevékenykedtem félvezetőgyártásban és tudom, hogy mit lehet becstelen módon kispórolni).

[ Szerkesztve ]

Te, itt találsz az egészen gyszerűtől a bonyolultabbig mindenféle FM adó kapcsolást !
[link]

De van még rengeteg oldal, ahol ezzel foglalkoznak !
[link]

Jó böngészést !

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Nekem van egy egyszerű, egy tranzisztoros kis kapcsolásom, 10-20m-ről is simán lehet fogni a jelét egy normál rádióval FM sávban, pedig csak egy kis drót darabka van rajta, nem is rendes antenna !
Vételhez szerintem egyszerűbb használni valami kis olcsó FM rádiót, nem érdemes készíteni házilag, mert sokkal bonyolultabb, mint maga az adó !

Üdv.

[ Szerkesztve ]

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Át tudnád küldeni valahogy ?

Üdv !
Találtam egy ilyet:
AM termikus hibakereső spray: [link]
Másik link, gondolom ők a nagyker: [link]
Ez pontosan hogyan működhet, és mihez is használható a gyakorlatban ?

Illetve találtam egy másik hasonlót is:
Freeze 55 fagyasztó, hibakereső spray 400ml [link]
Itt már részletesebb leírás van; de néhány (hiba miatt) komolyan melegedő - de még éppen nem kipurcanó - alkatrészen kívül nem tudom hol lehetne használni ezt. Illetve nem értem, hogy hogyan lehetne ezt így elektronikában használni, amiket írnak.
Termosztát, hőszelep, stb. az ok.
- Szűk tűrésű munkadarabok egymásba illesztéséhez (pl. csapágy, csapágypersely tengelyre helyezése)
Ez se lenne rossz ötlet, de ehhez szerintem kevés ez általában.

[ Szerkesztve ]

Ebben lehet valami! Anno tirisztoros hajtással küzdöttünk, időnként kilökte a híd a biztiket. Minden stimmelt, vezérlés jó, tirisztorok rendben. Megnyomtuk egy szabályozható egyentáppal a tirisztorokat. A híd 12 tirisztorából 4 db 500 V körüli feszültségnél elkezdett vezetni. Kicsi probléma, nagy üzemszünet! Adatlap szerint 1200 V-os tirisztor! Dinamikus működés közben csak időnként ment el az esze, de a statikus DC feszültség kihozta a hibát.

Én régen javítottam orvosi műszereket, többek között EKG készülékeket. Szép technika, 8-10 fokozat DC csatolás. A bemeneten 1-2 miliVolt változás a kimeneten már kopptól kopp jelenséget produkált. Ha elkezdett mászkálni a görbe közepe (aminek normál esetben egyenesnek kellett lennie), akkor került elő a fagyasztó spray. A jól működő félvezetőkön nem okozott nagy változást a fagyasztás, a hibásakat viszont "megjavította". Persze csak addig, amíg tartott a hideg. Szóval a termikusan instabil alkatrészek kiszűrésére alkalmas. Vannak persze korlátai, megnyúló nagyértékű ellenállásokhoz nem alkalmas. Van ugyanis egy kellemetlen mellékhatása: a lehűtött alkatrészekre kicsapódik a légköri nedvesség, ami elvileg desztillált víz, de gyakorlatilag a szennyeződések miatt valamilyen mértékben vezet. Innen aztán már semi sem biztos.

Azt hiszem mindkettő ugyanaz. Freeze = fagyaszt angolul, Kälte = hideg németül.

A lényege annyi, hogy vannak alkatrészek, amik, ha túlhevülnek olyan mértékű paraméter-elcsúszásokat produkálnak, ami hibás működést vagy leállást okoznak. Egy ilyen alkatrészt befújva zuhan a hőmérséklete, visszatér a normális értékekhez, működése egyenesbe áll. Ebből lehet következteni a termikus "megfutás" jelenlétére.
Nem ér semmit, ha az alkatrész már károsult és paramétere nem helyrepofozható hűtéssel.

Elővigyázatosan kell használni, képes kemény fagyasztásra lokálisan, járt a kezemben olyan, amire rá volt írva a -40C fok. Kézen sebet okozhat (ellenben használható akár szemölcs fagyasztásos irtására - kipróbálva). Működésben levő készülékben a gyors hűtés egyenesen hóréteget generál, ami zárlatot is okozhat. Tehát használat előtt alaposan átgondolandó a "kezelés"! De néha látványos erdeményeket lehet elérni vele, következtetve egy alkatrész hűtésének szükségességére.

Hasonló eredményt lehet elérni a sima billentyűzettisztító levegőt fújó sprékkel is, ha fejjel lefelé tartom.

Azért az éppen jeget nem produkál.

A táguló gáz hőt von el a környezetétől.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Azért én ezt sejtettem eddig is. De hogy most mondod, megnyugodtam.

A fagyasztó sprayben nem csak a Gay-Lussac-törvény dolgozik. Ott van még valami lötty, ami pokoli gyorsan párolog. Azért a -40C-ra hűtést csak egy komprimált gáz szabadoneresztésével egy 2-3 decis alumínium flakonból gondolom nehéz lenne elérni.

[ Szerkesztve ]

Széndioxid esetleg?
Nyomás alatt folyékony halmazállapotban tartható.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Nem tudom... De szeretem az asztalon tudni javításkor. Most nincs.

Sportolók fagyasztója: Pentane, butane 75, denatured ethanol, levomenthol

Lehet freon is (Tetrafluoroethane HFC-134a), mint a régi hűtőkben...

[ Szerkesztve ]

Köszi az infókat mindkettőtöknek, akkor ezek szerint azért van ahol segíthet a hiba kiderítésében.

Eszembe is jutott hogy lehet van amire tudnám használni, az AKAI CRT TV-nél, amire azóta nem nagyon adtatok más megoldást: [link]
(Azóta is ott áll a nappaliban szétszerelve.)
Mondjuk itt a forrasztási probléma a kézenfekvő, de lusta vagyok tovább próbálkozni ezzel.
(Na meg most már időm sincs túl sok rá.)
Amúgy is egy ipari hulladéknak néz ki az elektronikája, annyira alul van méretezve rajta minden.
Többek közt a hűtés is, az utolsó mondatod elég sok helyen helytálló lehetne rajta:
De néha látványos erdeményeket lehet elérni vele, következtetve egy alkatrész hűtésének szükségességére.
Na mondjuk nem hinném hogy olyan szinten melegedett volna, ami új korában működés közben hibát is okozott volna. "Csak" annyira, ami erősen lerövidítheti az élettartamot.

Ja, és szerinted van ez olyan mennyiségű / adagolhatóságú, hogy menjen vele ez is:
- Szűk tűrésű munkadarabok egymásba illesztéséhez (pl. csapágy, csapágypersely tengelyre helyezése)

A freon nem tiltott szer?
Valami ilyesmi rémlik legalábbis.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Nem sok értelme van használatának, ha nincs tapintható meleg alkatrész.

Szűk tűrésű munkadarabok egymásba illesztéséhez (pl. csapágy, csapágypersely tengelyre helyezése)

Végülis kontrakció/dilatáció hideg/meleg-re. Miért ne? A szükséges mennyiség pedig a munkadarabok tömegétől függ.

Most már az. Ózonlyuk stb. De attól lehetett nekem régebb olyan is.
Egyezzünk ki abban, hogy aki elsőnek kap kézbe egy ilyen flakont, az világgá kürtöli.

Fólia szakadás, gyantás forrasztás megtalálásához is segíthet.

mezis

Ezek számomra nem olyan egyértelműek. De ez a gyakorlat hiánya lehet és az én bánatom.

Nem sok értelme van használatának, ha nincs tapintható meleg alkatrész.
Hát az pedig biztosan van...
Csak mivel hálózati fesz megy benne (illetve van a gyorsítófesz is; de ha jól gondolom az csak a trafóban, a vastag kábelén, és a képcső oldalába bemenő "tapadókorong szerű" csatlakozáson van), ezért érthető módon nem nagyon tapogattam.
Ha úgy kapcsolom ki, hogy működés közben kihúzom a hálózatból, akkor mekkora esélye van, hogy a törpefeszültség fölé töltődő kondenzátorok kisülnek, vagy legalábbis ez alá csökken a feszültségük ?
Mert ha ez így működne, akkor akár a kihúzás után néhány másodperccel tapogathatom, hogy mi melegszik nagyon.
Csak oda ne égjen a kezem, mert szerintem lehet van amelyik annyira melegszik.
Az igazi persze egy infrás hőmérő lehetne (ha az tud ilyen kis felbontással dolgozni), de az sajnos nincs.

Na de csinálok majd fényképet a nyák érintett területeiről, utána szerintem világos lesz mire is gondolok.

Ha úgy kapcsolom ki, hogy működés közben kihúzom a hálózatból, akkor mekkora esélye van, hogy a törpefeszültség fölé töltődő kondenzátorok kisülnek, vagy legalábbis ez alá csökken a feszültségük ?

Nagyjából. De ha kis tapasztalatod van - és feltételezem, hogy igen, ha szét merted dobni a TVt - akkor kerülve az említett nagyfesz. részeket, egyetlen ujjal lehet tapogatni. Második egyidejű kontaktust kell kerülni. Ha nem a nedves fürdőben csinálod , akkor a veszély kerülhető. Szőnyeg, faszék, parketta stb mind szigetel.

Csak oda ne égjen a kezem

Nem fogni, hanem csak érinteni kell. Akár megnedvesített ujjal. Ha serceg, az rég rossz, mert az már az alkatrészben valószínűleg irreverzibilis kárt okozott.

Az igazi persze egy infrás hőmérő lehetne... Igen bizony.

Na de csinálok majd fényképet

Az lehet hasznos lesz.

A mezei spray-re reagáltam, de akár PB gázpalackot is mondhattam volna példának.

A folyékony nitrogénnél ( oxigén, hélim stb.. ) is ugyanaz a jelenség játszódik le nem?

p.s.: közben gondolkozom rajta, e -40C azért tényleg elég sok egy mezei kis dobozban.
A folyékony nitrogén és társai elég speckó tartályokban vannak tárolva.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Igen, duplafalú Dewar edényben. Mint egy termosz. De zárva nem lehet tárolni csak nagyobb nyomású edényben.

A spray, amit emlegettem tegnap, ilyen. Hibáztam, mert nem -40C, hanem -50C-t tud. Az adatlapjában nem írja az összetételt, de azt megjegyzi, hogy nem tartalmaz freont.

[ Szerkesztve ]

Szépen lassan elkezdem az új projektem: ilyen Rádióból szeretnék sztereó erősítőt csinálni.
Hová kellene csatlakoznia a DAC-m kimenetének a végerősítőhöz?
Néhány alkatrész cseréjével kezdek:
a 100uF-os kondikat kicserélem újra, valamint diódahidat kap egyenirányításra, gondolom jobb mint a szelén
mire figyeljek még?

Csatlakozás a DIN bemeneteken.

A szelén cserélésénél figyelj arra, hogy míg egy szeléncellán a VF feszültségesés kb. 1V cellánként, addig egy szilíciumhídnál egyetlen 0.7V-os értékkel kell számolni. Emiatt az egyenirányított feszültség növekedni fog a különbséggel. Hogy hány szeléncellád van azt úgy tudod meg, hogy - ha igaz a hídkapcsolás a rajz alapján - hogy az összes cella számát osztod 4-gyel.

Jah, puffer elkók akkoriban nem voltak elég nagy kapacitásúak, azokat cseréld nyugodtan.

Viszont a rádió nagy része fölösleges a céljaidra. Keresd meg az ECL86 csöveket. Balra tőlük az a trióda a bennük lévő ECC83-as "fél" trióda, ezek egy csövet alkotnak fizikailag. Neked a 10nF-es kondi elé kell adnod a bemenő jelet, van is ott valami váltó kapcsoló szerűség.
A lényeg az, hogy szükség lesz az oda bemenő 3.3K-s ellenállásra, ami a kimenetről jön le, mert az ECC83-nak nagy az erősítése, túlvezérli a pentóda részt, ha vonali szintről járatod.
Valamint a visszacsatolás hivatott meggátolni a maradék brummot, a táp elégtelen szűréséből kifolyólag.

A nyíl a bemenet, a piros a visszacsatoló ellenállás, ennek értékét majd valszeg állítanod kell, a zöld négyzetben lévő kondikat meg ha tudod, cseréld minőségi, 1-2, sőt akár 4,4uF/350V körüli MKP, MKP4 minőségi elkóra, nagyon sokat számítanak a hangzásban.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Köszi a gyors választ, Lompos48-nak is..
Majd otthon megpróbálom lokalizálni ezen alkatrészeket és helyeket.
Szerintem csak akkor fogok pénzt ölni az alkatrészek cseréjébe, ha működik a kapcsolás.
Milyen hangminőséget lehet ezzel az erősítővel elérni, kb mire lehet számítani?

ECL86 / PCL86 Single Ended a kezdők csöves erősítője címen szokott lenni a profik között, holott az "audiofil" ilyen vakteszteken is igen jól szoktak szerepelni, semmi szégyenkezni valójuk nincs más csöves erősítőkhöz képest, csak jelentősen olcsóbb .

Nekem is ilyen erősítőm van itthon, egyszerűen egy átlag tranyóshoz képest "életet ad" az zenéhez.
A konkrét hangzást érintő dolgok a kimenőtrafó ( egyszerűen fogalmazva ennek leginkább a mérete számít, minél nagyobb, annál jobb) valamint az említett két kondi, pl. 1-2uF-es MKP kondikat bármelyik régebbi TV-ből vagy számgép tápból lehet bontani, amit kidobnak, de ha pesti vagy, akkor venni is tudsz olcsón jókat, mint pl. a VIMA cég MKP4 kondijai.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

A próbát megejtheted jelet kötve a DIN bemenetekre. Amit CPT.Pirk ajánl, az kiküszöböli a 2 leagázásos potméterrel kialakított fiziológiai hangerőszabályozást.
A szűrőkondik cseréje csak akkor kötelező, ha jel nélkül hálózati brummot észlelsz, vagy személyes opció.

Maga az erősítő szólhatna egész jól, ha a rádió doboza nem lenne a (faanyag) spórolós fajtából. Inkább hallgasd meg és dönts egyedül.

Egy olyan szerkezet nevére vagyok kíváncsi, amivel meg lehet oldani, hogy ritmusra gyulladjanak ki a ledek. És persze valami instrukcióra is, hogy ezt pontosan, hogy kellene kivitelezni

A billentyűzet megvilágításom elég jól sikerült, hála nektek, remélem ez elsőre menni fog.

"Do not go where the path may lead, go instead where there is no path and leave a trail." // Ralph Waldo Emerson //

Jah én arra gondoltam, hogy tisztességes, több utas hangfalakat köt rá, nem a régi harsogókkal akarja használni. Ha így lesz, és normális méretű kimenő trafók vannak a cuccban, akkor ténylegesen feleslegesnek tartom a loudness cuccot.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Nincsen róla kapcs rajzom, nem mintha bonylult lenne lerajzolni, csak fogalmam sincs, hogy hol van, évek óta nem járt a kezemben.

Úgyhogy a netet tudom javasolni, van sok hasonló, egy tranyós kapcsolás is !

Itt van pl. egy, nagyon haosonló: [link]
Ez már kicsit több alkatrészt tartalmazó, de még szintén 1 tranyós kivitel: [link]
És itt is találsz nagyon hasonló, 1 tranyós kapcsolást: [link]

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Amit leírtál, abból 3 különböző dologra következtethetek:
1. fényorgonát keresel (itt 3 led villan fel, attól függően, hogy mély, közép, vagy magas hangot kap a bemeneten)
2. ütemérzékelőt keresel (a mély hangoknál villan(nak) fel a led(ek))
3. kivezérlésjelzőt keresel (a zene hangerejétől függően egy sorban vagy oszlopban világítanak, annál több, minél nagyobb jelet (hangerőt) adsz neki)

Ha megmondod, hogy pontosan mire is lenne szükséged, tudunk segíteni.

AVR

Na ez volt a probléma, még azt sem tudtam, hogy ennek vannak változatai

Első és második opció érdekelne, de az az érzésem, hogy az elsőt, körülményes, és drága lenne megvalósítani, amennyiben nem így van akkor ahhoz szeretnék segítséget kapni.

köszönöm

"Do not go where the path may lead, go instead where there is no path and leave a trail." // Ralph Waldo Emerson //

De hogy lesz egy ilyenből adatátvitel?

A mikrotomnál simán CO2-vel fagyasztunk a fagyasztva mettszéshez, persze ott egy nagy, vagy 10kg-os palackból jön a gáz és kell vagy fél perc, míg erőteljesen áthül a vágóasztalka, aminek a belsejében átfolyik a táguló és szublimáló CO2.

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Azt nem írtam neki, hogy ezzel fog wireless kapcsolatot létesíteni !

De audió jel, mikrofon, vagy egyéb forrás átvitelére alkalmas már egy ilyen is.
természetesen digitális jeltovábbításhoz, hiba mentesen, és ellenőrzéssel kicsit sokkal több minden kell !!
Mondjuk esetleg még egy vezetékes telefon modem jelét alacsony sebességű módban talán tudná továbbítani.

Üdv.

[ Szerkesztve ]

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Naaaa, lényegében [itt] az első kapcsolás egy sima oszcillátor, rajta egy antenna, ha e mellett van egy vevő, ami az adó frekvenciájára hangolt antenna, amit egy kondival kisimítok kicsit, meg talán egy sávszűrővel megszűrök, és rákötöm egy egyszerü földelt emitteres tranzisztoros erősítő-re, akkor elvileg a vevő rész az max 10 alkatrész, és meg tud hajtani mondjuk egy ledet, ha az adó be van kapcsolva a közelben. Ha meg nem ledet hajtok meg vele hanem picnek a bemenetére kötöm, akkor tudja fogadni a négyszögjelet. És akkor az adót is egy pic kapcsolgatja ki-be.

Ez így leírva működhet?

Alapvetően az a gond, hogy nem értem hogy az antenna hogy tud jelet adni. Miért megy bele az áram egyáltalán, ha nincs a másik vége leföldelve?

Segítsetek nekem egy picit soros kommunikáció terén.

Az USB - UART kis kártyámról [link] lejön egy RXD, TXD, ezek az adatvezetékek, meg van még RTS és CTS, akkor hogyan kellene kinéznie egy csomag elküldésnek?

Az RTS és CTS mind kimenet, és '1' állapotban vannak, szóval elvileg azt jelenti, hogy mehet a csomagküldés.

Viszont innen kicsit megakadtam, nem világos, hogy a 8 bitet várja csak tőlem, vagy rendesen start bit, 8 bit, stop bit formátumban. FT232RQ [link] IC van rajta, szintén nem túl bőbeszédű pdf-el.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Az RTS-CTS-t kösd össze. Mivel RS232C ezért az RS232C szabványnak megfelelő jeleket vár és küld (TTL), természetesen start és stop bitekkel együtt.

A LED-eknek kellene jelezniük az adatokat.

[ Szerkesztve ]