Igen, a táp egyenirányítóhídjáról, ami a szekunderről érkezik, bármelyik.

A miniITX-nél vannak olyan lapok amin már gyárilag rajta van a táp és "csak" 12V kell neki

Zotac ITX lap

[ Szerkesztve ]

Üdv:Attila

Jaja, aktív olvasója vagyok a témának.

Másik topicba pont emiatt merült fel a kérdés. Ott amd phenom II x4 955 tuningolta a srác és elfogyott a táp. Ha jól tudom a feszültség emelésével négyzetesen nő a fogyasztás, míg a frekvencia lineáris. Erre még rájön, hogy jobban melegszik attól még többet fogyaszt a félvezető.

Egyébként komoly gondok vannak a Pc-nél: gondolok itt arra, hogy sok gyártó leszarja a határadatokat. VGA 300W felett...PCI-E szabvány vagy mi.

molexis 10 A-el lehetne terhelni, de nyomatják az átalakítókat..Nem ritka az olyan táp ami tényleg le tud adni akár 50A-t is egy ágon.
Ez meg ugye ATX-es szabványnak nem felel meg. Ott azt hiszem 18 A a felső határ áganként.

Mérni meg PFC miatt csak arra "odafigyelő" mérőeszközzel lehet.

[ Szerkesztve ]

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Ez egy 20pin-es atx-es csatis lap volt. Az is megcsinált magának mindent a 12-ből.
Állítólag nagyrészt azért kellenek a kis feszek még a tápokban, mert a régi rendszer szerint állítják elő a feszt, és ugye az 5 volt a "vezér", ahhoz képest állítja elő a táp a többit. De mivel terheléskor el tudnak "mászni" a feszültségek, ezért minden ágon kell lennie bizonyos terhelésnek, hogy egyensúlyban maradjon a táp. Én simán el tudom képzelni, hogy a kis feszültségek teljesítményének jó része egyfajta műterhelésre megy el, és semmilyen munkát nem végez...

Gondolkodtam azon is, hogy csinálok egy full passzív, hagyományos tápot, stabilizált 12 és 5 voltos feszekkel, és azzal próbálom meghajtani a gépet.

[ Szerkesztve ]

Találtam egy ilyet:

"A Pentium 4-től kezdődően a Nehalem előttig az összes processzor közvetlenül a 12 V-os ágról kapja az áramot, ez az a 4 vagy 8 pines tápcsatlakozó, amit az alaplap tetején a különálló aljzatba kell beledugni. Egy lakatfogós multiméterrel le lehet mérni a vezetékeken keresztülfolyó áram erősségét, és ezt tizenkettővel beszorozva megkapjuk, hogy mennyit fogyaszt az adott processzor. Mint említettük, ez a mérési módszer a Nehalem megjelenéséig minden processzoron alkalmazható volt, azonban a Core i3/i5/i7-eseken már nem teljesen korrekt, ugyanis ezen processzorok esetében már csak maguk a magok kapják innen az áramot, a harmadszintű gyorsítótár és a processzorban található északi híd (memóriavezérlő, QPI) a QPI-busz feszültségéről táplálkozik, ami a 24-pines tápcsatlakozó 5 V-os ágáról kapja az áramot."

Hát na ez azért így nem teljesen helytálló szerintem. pl. 3000+ -os barton CPU-m megy olyan alaplapban is amin nincs +12V-os csati

Ugyanez VGA-nál is az is 75w-ot vagy mennyit sínen fel tud venni, szóval mérhetjük a csatolható cuccot.

Nyilván közelítésnek jó.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Itt mennyi az R-ek értéke? Illetve az outok mik. A vs és az ac mit takar?

CPT.Pirk: Jobb hiján berakom majd a kicsi kondikat, aztán ha sikerült vennem rendeseket akkor azokat majd rákötöm.

De van, már fel is raktam.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Vs gondolom Voltage Sourche AC meg Alternating current , tehát váltóáram.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Igen, sejtettem. Az értékekre lettem volna kíváncsi.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Az R értéke a tápfeszültségtől (elméletileg az erősítő tápjáé, nem írtam értéket, mert nekem más feszültségről dolgoznak a végfokjaim) függ, meg persze az áramtól, ami kell a LEDeknek és átfolyik - ugye - a hangszórókon is.

Az Outok az erősítő kimenetei, amiket a hangszóró felé a relé megszakít.

A Vs a táp, az AC pedig az egyenirányító hídjáról levett bármelyik váltófeszültségű szál.

@moha21: Vs gondolom Voltage Sourche AC meg Alternating current , tehát váltóáram.

Pontosabban: Vs - Voltage Supply, AC (igaz, Alternating current, pedig...) váltófeszültség.

[ Szerkesztve ]

A 104-es kondikat nyugodtan berakhatod, azok ugyanis 100 nanósak.
Az első 2 számjegy az érték, a harmadik pedig a szorzó. (pF-ban értendő)
Tehát: 10x10 a 4. hatványon, azaz 10x10000=100000 pF, azaz 100 nF.
(Az elv ugyanaz, mint a színkódos ellenállásoknál.)

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

a current source pedig áramgenerátort jelöl. igaz ez dc.

Vs igen az supply

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Megint tévedtem... lényegében semmit, egy nullát. Kösz!

[ Szerkesztve ]

A Vs az a DC ami a greatz híd után van? Vagy más fesz. kell neki?

A többi okés.

Szerk.: Illetve mégsem, a tekercs értéke mennyi?

PHM: Ok, holnap be is forrasztom.

[ Szerkesztve ]

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Az a plusz, amivel az erősítőt is táplálod, tehát Grätz+ vagy szűrőkondi+, vagy ahonnan akarod. A tekercs az a relé tekercse, mert nem találtam egy "szép" 2 pár kontaktussal rendelkező relét a Tinában.

Ja, ok.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Mi a különbség az analóg és a digitális feszültség között?
Nézem ezt a pga2311-et és kell neki +/-5V analóg és 5V digitális.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Feszültség az egyik is és a másik is, de nem szerencsés összekeverni (azonosat használni) analóg és digitális áramkörök tápját és földjeit, mert egymást tudják zavarni. Itt egy angol fórum a témában: [link]

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Na, akkor kell 2 trafó hozzá. Rosszul kezdődik.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Nem kell! Elég külön szekunder tekercs. De alkalmazása válogatja.

[ Szerkesztve ]

Egy szekuder 2 graetz híddal nem jó? Onnan már két külön táp van két külön gnd ponttal.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Nem, mert akkor nem függetlenek egymástól galvanikusan. Esetleg még rosszabb is lehet. Áram folyhat a 2 föld között. Érdemes megnézni az pga2311 adatlapot, mert mutatja a földek kiképzését NYÁKon, ami nagyon szemléletes. De a kapcsolási rajz is szemléletesen van kialakítva.

[ Szerkesztve ]

Ja, csak olyan nincs itthon. Viszont van 2 9V-os asszimmentrikus trafóm, abból meg tudok csinálni 1-1 virtuális földet.
Így a trafó vásárlást megint megtudom úszni.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Még annyi, hogy nem tudom melyikkel csináljam a virtuális földet.

A kondis megoldás vagy az ic-s megoldás? Anno Lompos48 írta, hogy a tranyó a jó megoldás, de kis feszültségnél is?

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Te kezdesz egy közösségi problémává válni. Filmnyelven "pain in ass".

Komolyra fordítva:

A kondis megoldás vagy az ic-s megoldás? Anno Lompos48 írta, hogy a tranyó a jó megoldás, de kis feszültségnél is?

Viszont van 2 9V-os asszimmentrikus trafóm, abból meg tudok csinálni 1-1 virtuális földet.

Nem tudom mit nevezel asszimetrikus trafónak.

Feszültség mindegy. De egyik sem biztosítja a galvanikus függetlenséget. Tehát a legmeredekebb ortodoxra véve egyik se jó. Az első rajzodat nem ajánlom, mert ott mindkét feszültség csak egy-egy félhullámból van kitermelve. Akkor már inkább a 2 trafó.

Ha figyelembe veszed a PGA2311 ijesztő fogyasztását (analóg áganként kb 10mA, digitál 1mA) akkor a legjobbnak azt tartom, hogy csinálj egy becsületes szimmetrikus +/-5V-os tápot majd a plusz ágról tápláld a digitális részt is. Figyelj majd a rajznál a "lúdláb" (csillag) földelés kialakítására, nem hiszem, hogy ilyen fogyasztásoknál bajt okozhatna a földek között folyó áram, amik mindenképp kell találkozzanak egy pontban..

[ Szerkesztve ]

Te kezdesz egy közösségi problémává válni. Filmnyelven "pain in ass".
Sajnos ilyen vagyok.

Asszimmetrikusnak nevezem, ahol mind a 2 láb pozitív "táplálású", nincs negatív láb. Mivel van itthon 2 ilyen trafóm, így ezeket használnám fel. Mind a kettőből csinálnék akkor ic-s megoldással, -+6V-ot, amit később egy fesz. stabbal csillapítanék -+5V-ra, így meglenne külön az analóg és a digitális feszültség is és trafót sem kellene vennem.

Remélem érthetően írtam le.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Remélem érthetően írtam le

Sajnos nem. Trafóknál nincs pozitív meg negatív, ott általában minden váltó.

Mindenesetre azt ne veszítsd szem elől, hogy a legtöbb 3 lábú stabilizátor IV minimum 3Vüot igényel bemenet és kimenet között, hogy tenni tudja a dolgát.

3V?
Hát akkor nem is lenne elég a 9V AC, akkor oda legalább 12V AC kellene.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

A 2V biztos mint tipikus érték (ettől eltérhet fel vagy le), de tartalék is kell maradjon a stabilizáláshoz. Ezért említettem a 2 trafóval 2x5V-os tápot

[ Szerkesztve ]

Valóban, 2V-ot ír dropra. Főleg ha előtte még IC-vel megcsinálom a virtuális földet is...
Vagy 12V-os trafó kell, vagy valami 3*9V-os trafó. Ezt még megálmodom melyik lenne az olcsóbb megoldás. Vagy esetleg valami low drop-os kellene, de negatívba csak ezeket az lm ic-ket szokták "reklámozni".

Közben szépen épül most a pic égető is, ma hozta a postás az alkatrészeket a hestore-tól. Piros pont nekik, mert pár alkatrészhez raktak 1-1 tartalékot is (pedig én már alapból úgy számoltam, hogy legyen tartalék).

[ Szerkesztve ]

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Tegnap gondolkodtam, hogy az itthon lévő LM317T stab kockákból hogyan lehet nagyobb áramot kiszedni ?

Utána néztem a dokumentációjában, hogy ír el erre valamit.
Van plusz tranyós megoldás.
Én arra gondolta, hogy párhuzamosan össze lehetne kötni több IC-t, hátha együtt képesek nagyobb áramra !
De konkrétan ilyen kapcsolást nem találtam, csak olyat a dokumentációban, hogy asszem LM301-es műveleti erősítővel megfűszerezve működik közösen 3 IC és így tud vagy 3A-t.

Összekötöttem kiváncsiságból kettőt párhuzamosan, és működik !
Míg egy IC nem volt képes műlködtetni egy 12V-os 55W-os ízzót, addig a két IC már igen, és átfolyt az ízzón 3,7A 12V mellett !
Ugyanez a két IC 19V-on 4,2A-t is képes volt leadni 18,7V-os fesz mellett !

Aztán kipróbáltam, hogy még egy IC-t bekötök párhuzamosan, mivel összesen 5A-t szerettem volna elérni, de ekkor már megváltoztak a feszültség értékek, az addigi 12,2V-os beállítás mellett már 15V-oto adott le, Átállítottam a potmétert 12V-ra megint, viszont ízzóval terhelve lement a feszültség 9V körülre.
Felcsavartam a potmétert, így felment 12V-ra, de üresjárásban megint 15V-ra ment fel.

Nem tudom, 3 IC párhuzamos kapcsolása esetén miért bolondul meg a feszültség ??

Mondjuk egy dolgot elfelejtettem, az tápon üresjárásban semmilyen terhelés sem volt, egy lehet nem tud helyesen működni, bár egy és két IC esetén ez nem volt gond !

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Egy (akár hevenyészett) kapcsolási rajz sokat segítene.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

A második kapcsolásba két kondi is kéne a tranyók után, hogy stabil legyen a tápfesz !

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Egyszerűen párhuzamosan kötni lehet, de nem ajánlott. Nem fog egyformán megoszlani a kimenő áram az ICk között a mindenképp létező különbségek miatt. Ha ki lehetne választani két vagy több, a szilíciumszeleten szomszédos struktúrát, majd tokozni és azokat használni, akkor az esélyek egész jók lehetnének. (Így készülnek a dupla tranzisztorok meg FETek például, egyenesen 2 struktúránként "felszeletelve").

Használható áramkör ez lehetne:

Sejtettem, de eddig stenderden van, mert kevés a táp.

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

Új háztartásba kéne pár szerszám (kombinált fogó, csípőfogó, krokodilfogó, kalapács, ékszerész fogó, csavarhúzók), tudtok ajánlani nekem jó minőségű de nem túl drága szerszám márkát, esetleg egy fórumot ami aktívan foglalkozik ezzel?

Apumból kiindulva, 50 év múlva is ezeket a szerszámokat fogom használni, úgyhogy tudatosan jót szeretnék vásárolni, és nem az első Tescoból. Legyen kényelmes a fogása (gumírozott, ergonómukos), és esztétikailag jó legyen ránézni, ne legyen alapból egy leharcolt kopott valami (mint pár magyar szerszám, ami akár öntött vas is lehetne krómozva kinézet tekintetében -.-), hisz ha nem is nap-mint-nap használnám, de ha kell tudjak rá számítani.

LIDL-ben lehet időnként kapni csavarhúzó szettet 2000Ft-ért, króm vanádium ötvözet (van ennél jobb mostanában?), ami határozottan erős, és tartós, legalább ilyet szeretnék magamnak is, csak Lidl-be nem lehet kapni mostanában.

[ Szerkesztve ]

Üdv

Pár hete amikor építettem az LT1084-el egy tápot előtte szórakoztam LM317-el(utána meg már az IC szórakozott velem)
A neten fellelhető kapcsolásokból jó párat kipróbáltam de nekem egy hatalmas csalódás volt az LM 317.Egyes esetekbe 5V-ot is zuhant a feszültség 3-400mA-es terhelésnél.Nekem nagyon nem jött be az LM317,lehet 1db CMOS IC táplálásra jó de ha kérni akarsz tőle egy kis áramot akkor összeomlik az egész.6-8db-ot kipróbáltam sok-sok féle R1-R2 variánssal de csak csalódások sorozata ért.Az tuti,hogy még egy cső fűtést se bíznék rá nem,hogy egy komolyabb ÁK táplálását.Nekem nem jött be

Üdv:Attila

Még annyit hozzá fűznék,hogy pl. az LM317 calkulátor ami "megmondja az R1-R2 értékét" teljesen más értékeket adott mint a fellelhető rajzokon szerepelt.

Üdv:Attila

Valamit nagyon elnéztél, vagy melléfogtál. Az LM117...317 egy 1.5A-es stabilizátor. Ennyi, de az. Pár dolgot kell betartani: az ellenállásokat a Ref láb áramának függvényében kell számítani, a feszültségesés bemenet-kimenet között a legextrémebb körülmények között nem nagyobb 2.5V-nál, de az kell neki, nem szabad túllépni a feszültségeket, és a tokot hűteni kell. Gondolom a hűtés tehetett neked keresztbe. A 3-400mA áram 3V dropoutnál már 1W disszipációt jelent, ami 50 fokos melegedést okoz (adatlap szerint). Ezt lehet extrapolálni és kiderül(het), hogy a termikus védelem (ez is van neki) milyen hamar lelövi a kimenetet.
Nem dícsérni akarom, de annyira ismerem, hogy ne hagyjam "becsmérelni". Évekig "gyártottam" és teszteltem/mértem (félvezető)ipari környezetben.

[ Szerkesztve ]

Minden esetben hűtve volt mert azt én is tudtam,hogy forrófejű.Az első képen lévő kapcsolást is megcsináltam ami már így helytelen ahogy van(mert végkitérésbe leég a poti) de ettől eltekintve sem jött be.

Üdv:Attila

78xx sokat használtam és nagyon rég óta de azoknál nem tapasztaltam ilyen méretű eltéréseket.Végül is lényegtelen mert vannak alternatívák bőségesen

Üdv:Attila

"(mert végkitérésbe leég a poti)"
Ezt nem igazán értem.
Ezen a rajzon a potin gyakorlatilag állandó áram folyik.
Csak akkor szabadna leégnie, ha alul van méretezve.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

A lap alján van egy videó.

Üdv:Attila

Megnéztem, de nem a poti, hanem egy ellenállás égett le.
Gyanítom, az volt a terhelés.
Egyébként tudtommal az LM 117-317 kapcsolástechnikája
megegyezik a fix feszültségű stabilizátorokéval.
A különbség csupán a lábkiosztásban és a kimeneti feszültségben van.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Megoldott a problémám. Az állomást az Elektroexpressznél vettem, jeleztem a problémát és átirányítottak az Elektrotech-hez. Ez a nagyker és a szervíz. Elmagyaráztam a dolgot, következő munkanap pedig jött a futár a cserepákával. Az új páka tökéletesen működik, alacsony hőmérsékleten is megolvasztja az ónt. Kicsit más benne a hegy (anyaga), szerintem ez volt a gond. Sajnos póthegyem nem volt, az állomással együtt akartam venni, de kifogytak.

[ Szerkesztve ]

Hirdetéseim: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/tomi_sci/index.html

Gondolom azért mert a poti nagyobb teljesítményű volt mint az ellenállás(ez nálam fordítva volt)
Lehet,hogy csak a pech sorozatom részállomása volt az a közel 20 kapcsolás amivel nem voltam megelégedve.De lehet még 1x ráugrok a témára(majd 31.-én akkor úgy is ráérek) és kiderül.Még az is lehet,hogy a 6-8db használt LM317 mind hibás példány(bár kétlem de sose lehet tudni)
Ezt építettem meg némi módosítással (az is igaz,hogy ez egy drágább IC) de itt már a rajzon is ott van egy R a potival sorba kötve.

Üdv:Attila

Üdv.!
Nekem is remekül működik egy ISA buszos hangkártyáról leforrasztott LM317-el készített "labortáp". Az alu doboz a hűtőfelülete, 1 A-ig használom, pontosan tartja a feszültséget a gyári ajánlásban szereplő ellenállás (és kondenzátor !) -okkal. Vagy legalábbis ahhoz közeliekkel.

mezis

A mellékelt rajzban a potméterre mindenképp (tulképpen az egésznek 4/5-én) nagyobb teljesítmény disszipálódik, mint a soros ellenálláson. Már csak azért is, mert egyazon áram folyik rajta amivel aztán Ohm úr manipulál. A sosor ellenállás szerepe pedig nem a fogyasztás és ezáltal a potméter védelme, hanem csak annyi, hogy finomabban lehessen állítani a kimenő feszültség értékét (olyan 20%-kal finomabban) a 2.5-7.5V (kiszámolható) sávban. Természetesnek tűnik a kiválasztott sáv, hisz' nem sok értelme lenne 2.5V alatti feszültséggel fűteni klasszikus csöveket (még az A széria is 4V-ot kér, a legtöbb 6.3V-t).

A te IC-d érdeme a (jóval) nagyobb áram és a (szerintem egyáltalán nem fontos) feleakkora zaj.

Állítom, hogy az LM317 az egyik legjobb mezei/mezítlábas stabilizátor.

[ Szerkesztve ]

Nekem inkább az LM350-et ajánlották(ha már LM3xx sorozat)

Üdv:Attila

Persze, csak annak már van bocskora (3A).