Azért jutott eszembe, mert én például az összes javítást otthon, az asztalomnál végzek. Így a hordozhatóság értelmét veszti ilyen szinten. Még alszom rá párat, hogy milyet vegyek.

AVR

Fejhallgató erősítőt építek. Azt szeretném majd vele tesztelni.

Still stands Thine ancient sacrifice, An humble and a contrite heart.

De ez az adatlapja szerint már 100V-on is 100db hangnyomást produkál, akkor miért kellene neki 230, vagy pláne 580V ??

Ha ott valami megsérül, akkor az kész elektrosokk !!
Még a 100V is sok, nem hogy 580V.

A sretéskábítósem dolgozik nagyobb feszültséggel, sőt, asszem kisebbel és pont a fejen, illetve nyakon szokták alkalmazni, szóval az agyát lövik ki vele egy időre, amig "humánusan" kibelezik, aztán már sosem ébred fel !

Mindenesetre én megmaradok a pár szász mikrovoltos, hagyományos kis füleseknél.

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Zsibogón, használtcikk piacon nézz körül, régi bunkofon töltők is megfelelnek erre a célra, ha a fesz és áramerő adatai jók (pl. Alcatel OT302-esé) !

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Szerintem egyszerűen érintkezési hiba van a készülék USB aljzatánál !
Próbáld a négy lábat újra forrasztani a panelra !

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Maga a mérőműszer is beavatkozik a mérendő áramkörbe. Méréstechnikán oktatják ezt is, illetve ennek kiküszöbölését és/vagy az ezzel való számolást.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Persze. Egyedül a neutrinó kölcsönhatásaival van még kis gond.

Nem volt itt az ideje belevágni az elméletekbe, 4 szálas Kelvin kontaktusos mérések magyarázatába. Példálózhattam volna párhuzamos elkók vagy trafóra kötött híd áramkörben mérésével, de minek. Gondolom azért az olvasók nagyobb hányada megértette amit írni akartam.

Méréstechnikán oktatják ezt is...

Nekem is oktatták, aztán én is.

[ Szerkesztve ]

Nos én sem vagyok a pártján ennek a fülesnek javításon van nálam és fel mertem tenni a fejemre.Az elektrosztatikus hangkeltők világában én sem vagyok otthon de egy biztos,hogy meglehetősen jól szól és van aki felvállalja így is a hangzás világ érdekébe.Amúgy meg 1000€ körüli árban vannak...

Üdv:Attila

Pici olvasni való a cégről.
Aki egy gumi kötélen ugrik le egy hídról?

Üdv:Attila

Jól hangzik a leírás. Szívesen meghallgatnék egy ilyet.

Jól szól de szerintem Ez is jól szólhat.
Az egyik barátomnak is félig kész vannak a sztatikus hangfalai...

Üdv:Attila

Sziasztok

Azt meg lehet-e akadályozni valahogy, hogy az előlapi audió-csatlakozó gépházon átmenő vezetéke összeszedje az összes zajt?

Üdv

koax kábellel igen elméletileg.Sajnos a PC házakba egyáltalán nem szoktak odafigyelni az ilyesmire.Esetleg hátlapi audió jack-ből előre vezetni jobb minőségű hosszabító kábellel.

Üdv:Attila

Ha totya694 javaslata nem oldja meg a problémát, akkor vegyél / építs egy USB-s DAC-ot, mert akkor az alaplapi "hangkártya" minősége, zavarvédetlensége okozza a gondot.

Ilyenkor a DAC egy második hangkártyaként létezik, a gépházon kívül. Ha különösen jó a konstrukciója, akkor az USB-re kötve galvanikusan leválasztottra tervezik, ami aztán gátat szab minden számítógépes eredetű zavarnak. (Pl. saját tápja van a DAC-nak, az adatok meg optikai úton áramlanak)

Sajnos úgy általában a számítógép nem alkalmas minőségi (még csak nem is a high endre gondolok itt) zene hallgatásara.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Előre is bocsánat ha rosszat kérdezek.
A DAC-nek kell egy órajel is amivel üzemel, azt honnan tudja kinyerni?

Üdv,
J

Az USB-n nincs külön órajel, így ha kell neki, egy quartzból állítja elő. Esetleg beépített órajel generátor van a DAC-ban, mint pl. mikrovezérlőknél.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Bocsi.[link].Olyan hülyék ezek a PC-k azt se tudják megcsinálni amire én gondolok

Üdv:Attila

Köszi, így világos.

Még egy kérdés, ami ostobának tűnhet :
a DAC bemenő órajelének van köze a a DAC kimeneti jelének frekvenciájához?

Tehát egy elméleti példa:
ha a DAC-ot 20 MHz-en hajtjuk, akkor a kimeneti jel frekvenciája is 20 MHz lesz?

Üdv,
J

A DAC, azaz a digital-analog converter kimeneti jele analóg,
jelen esetben hangfrekvencia.
Jó esetben semmi köze a DAC órajeléhez.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Köszönöm a választ!

Akkor kérdeznék még egyet, ha már így belelendültem.

Létezik rá alkatrész/áramkör hogy egy jelet a külső órajel frekvenciájára "hangoljak át"?

Üdv,
J

Látszik rajtuk, hogy csúcsminőség.

Nem értem a kérdést.
Pontosan mit akarsz mihez szinkronizálni?

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Segítsetek legyetek szívesek!

Van egy autós erősítő, amiben okos módon szétbarmolták a hangerő szabályzó potikból az egyiket:

Ha minden igaz, akkor ez egy 18kΩ-os logaritmikus poti. Valaki, aki tőlem sokkal nagyobb rutinnal rendelkezik ajánljon már nekem egy cseredarabot.

Köszöntem!

Nem igazán, de a célját sem látom.

Olyan van, hogy egy nagyobb frekvenciás jelre ráültetünk egy alacsony frekvenciásat, hogy könnyen el lehessen juttatni nagy távolságokra vezeték nélkül, ennek egy egyszerű esete az amplitúdó moduláció:

Ha jól emlékszem a tanultakra, 1-1 megfelelő értékű kondenzátor leválasztja a bemenetről és a kimenetről a nagyfrekis jelet, visszakapod a beadott alacsony frekis jelet.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Köszi a válaszokat.

Kábelcserét megpróbálom.
Alaplapi kártya minősége nem okozhat gondot, ugyanis nem azt használom hanem egy ASUS Xonar DG-t.
Nem tudom az mennyire zavarvédett, de a hátlapi kimenettel nincs ilyen probléma.

[ Szerkesztve ]

Egy beltéri kimenő RGB színjeleit szeretném a grafikus kártya kimenő RGB jeleinek frekvenciájára tenni.

A grafikus kártya szinkronjeleit már bekötöttem a beltéri színjelei mellé és szép kivehető kép is van a VGA monitoron, csak oldalra sétálgat.
Ezért szeretném valahogy a beltéri színjeleit a grafikus kártya képpont órajelére helyezni, hátha az hibádzik.

CPT.Pirk
Köszönöm a választ de nekem nem erre lesz szükségem szerintem.

Üdv,
J

[ Szerkesztve ]

Egy picivel több kell hozzá:

CPT.Pirk : lehet elektroncsővel is demodulálni ! (EBF-89)

[ Szerkesztve ]

mezis

Akkor csak elméleti magyarázat volt a két kondival.

mezis: persze, a nevük is innen származik.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Üdv,
Azon a leíráson ott van, hogy az "Aktív" szint annyi.
Egy soros port pedig nagyon passzív, amíg egy programmal meg nem nyitod. Nem árt a HW-handshake üzemmód sem, különben nem feltétlenül kapcsolja be azokat a lábakat.

Apropo, ha már szóba kerültek az elektroncsövek felmerült egy kérdés !

Miért van minden elektroncső tetején, esetleg az oldalán egy tükrös, fémes rész ??
Eleve gyártástól kezdve ilyen, vagy csak a használat során, a párolgó elektródok teszik ilyenné, illetve annak a bizonyos anyagnak a párolgása, amit bele teszenek a fém gyűrűbe, vagy lapba ??

Jobbá teszi esetleg a cső vezetését, alacsonyabb feszültségen működik, mint nélküle, vagy netán az alaktródok párolgása helyett hivatott párologni, bár a fűtőszálon kívül a többi fém rész nem meleg és szerintem nem párolog ?

A NIXI csövemben is van ilyen.

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Tudtommal egy "getter"-nek nevezett réteg (talán ezüstből?), ami a vákuumozás után maradt gáznyomokat hivatott lekötni. A képen a csövek felső részében látható.

[ Szerkesztve ]

Üdv

így "is" készülhet az elektroncső

Üdv:Attila

nagyon megtetszett ez a fényorgona, el is rugaszgodtam kicsit az 5 voltos ledjeimtől, s egyből a billiárd asztal aljára készítenék egy kis hangulattunningot, ilyen neonokra gondoltam, ez bírná a villogást, vagy arra speciálisabb kell?
A fényorgona résszel tudnátok segíteni, kb mennyibe kerül, mire kell figyelni mikor összekötöm, ezeket nem lenne vicces kiégetni az első alkalommal.

"Do not go where the path may lead, go instead where there is no path and leave a trail." // Ralph Waldo Emerson //

Emlékeim szerint a getter anyaga bárium.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Alap mérőműszerrel hogy tudunk váltó áramú feszültséget mérni?

[ Szerkesztve ]

" I'm going to make him an offer he can't refuse."

Az váltakozó feszültség lesz. Alap műszer alatt egy darab mutatós panelműszerre gondolsz, vagy olcsó multiméterre? Mert utóbbinál ez alap funkció.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Mutatós alap műszer.

" I'm going to make him an offer he can't refuse."

Nem tudom pontosan. Csak "azt hiszem"-eztem mintha. Ellenben nekem a bárium(oxid?) sokkal inkább a katód bevonatát idézi, mert talán nagyon könnyen szabadulnak belőle a termikus elektronok. De ezeket még kiderítjük!

Lágyvasas, meg elektrodinamikus alapműszerek azok, amik képesek egyen- ás váltóáramú mérésekre egyaránt. Ha emlékezetem nem csal, ezeknek a skálája nem lineáris (legalábbis a kezdeti - mondjuk a skála első harmadán).

nope

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Lompos, PHM !

Érdekes infók, köszi és vároma továbbiakat !

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

És igen: tényleg bárium, de ezüstös (silvery) kinézetű.

De a katódnál is van ám bárium.

Most idézek, amiért majd taslikat kapok, hogy miért nem fordítottam le.

The getter in most glass tubes is a small cup or holder, containing a bit of a metal that reacts with oxygen strongly and absorbs it. (In most modern glass tubes, the getter metal is barium, which oxidizes VERY easily when it is pure.) When the tube is pumped out and sealed, the last step in processing is to "fire" the getter, producing a "getter flash" inside the tube envelope. That is the silvery patch you see on the inside of a glass tube. It is a guarantee that the tube has good vacuum. If the seal on the tube fails, the getter flash will turn white (because it turns into barium oxide).

1) The thoriated filament: it is just a tungsten filament, much like that in a light bulb, except that a tiny amount of the rare metal THORIUM was added to the tungsten. When the filament is heated white-hot (about 2400 degrees Celsius), the thorium moves to the outer surface of it and emits electrons. The filament with thorium is a much better maker of electrons than the plain tungsten filament by itself. Nearly all big power tubes used in radio transmitters use thoriated filaments, as do some glass tubes used in hi-fi amps. The thoriated filament can last a VERY long time, and is very resistant to high voltages.
2) The other kind of cathode is the oxide-coated cathode or filament. This can be either just a filament coated with a mixture of barium and strontium oxides and other substances, or it can be an "indirectly heated" cathode, which is just a nickel tube with a coating of these same oxides on its outer surface and a heating filament inside. The cathode (and oxide coating) is heated orange-hot, not as hot as the thoriated filament--about 1000 degrees Celsius. These oxides are even better at making electrons than the thoriated filament. Because the oxide cathode is so efficient, it is used in nearly all smaller glass tubes. It can be damaged by very high voltages and bombardment by stray oxygen ions in the tube, however, so it is rarely used in really big power tubes.

Ez a történelem...

Köszi, nekem nem volt erőm most utána nézni.
Az igazat megvallva az elektroncsöves technika sohasem volt erősségem,
bár a VF csövekkel jól eljátszadoztam anno.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Szevasz

Köszi szépen, ez hasznos infó volt !
Szerencsémre azért nagyjából értem az angol szöveget.

Tehát ha jól értettem, akkor az elektroncsöveket felhevítik elkészítés után, és ha szép ezüsttükör alakul ki benne, akkor rendben van a vákum, nincs benne oxigén, ha pedig fehér lesz, akkor bárium oxid keletkezett, oxigén van a csőben !

Akkor moszmár azt is értem, hogy a nagy teljesítményű erősítő csövek miért világítanak úgy mint egy villanykörte, mivel azok thóriumos elektroddal (fűtőszállal) rendelkeznek, amik 2400 fokon ízzanak, míg a normál csövek csak 1000 fok körül, narancssárga izzásban.

A fütőszáll fehér poros bevonata pedig bárium és stroncium oxid, ami még jobb az elektronkisugárzás szempontjából, mint a thóriumos wolfram szál.
Az indirekt fűtésű csövekben pedig nikkel burok van a fűtőszál körül, szintén oxiddal bevonva, ami szintén jól amittálja az elektronokat.

Ez hasznos kis leírás, mégegyszer köszi !

Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Sőt, ahány gyártó, annyi féle fűtőszálat alkalmaztak az egyébként azonos típusú csövekben. Van olyan Pcl86 csövem, ami lassan fűt föl, meg van, ami lámpát játszik, aztán visszaáll a narancsos izzásra.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Esetleg, ha érdekel valakit :

Katt a képre a program használatához.

[ Szerkesztve ]

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.