Várjál, én az átlaghoz mérem magam, nem a kenyaiakhoz. Ja, meg főleg magamhoz mérem magam. Ezért is írtam, hogy pár éve ez még űrtávolság lett volna. Majdnem fel is adtam egyszer a futást. A kenyaiakat nem érte annyira a nyugati behatás, mint engem. Újjá kellet és még kell is építenem a szétrombolt bélrendszerem. Számítógépezés, kevés mozgás,stb. Későn kezdtem el mozogni. Még egy európai, gyerekkora óta sportolóhoz képest is nagy hátránnyal indultam. Haladunk tovább. Meddig? Azt tudod, hogy 150 heti felett már az élsport van, jó az él maratonisták 200 felettieket is nyomnak, de ők sem minden héten.
Éppen olvasgattam, hogy valaki ennyivel már ultra futásra edz. Így már lövésem sincs a számokról.

Ó, meg a másik amit kérdezni szerettem volna, mi az elég? Azért lerombolni nem szeretném magam. A WHO ajánlását már bőven túlteljesítettem. Napi 150 perc a penzum, három napra lebontva a legtöbb ajánlás szerint. Szeretnék még később is futni. Szív, ízületek mit bírnak ki? Mennyi heti adagot bír el az ember hosszú távon? Tudod én alapozok, nem versenyre készülök. Fáradást túl nagyot nem érzek. Azért fáradásos törés, vagy valami hirtelen dolog még történhet, vagy ahhoz ez kevés táv? Tudod mikor érzi az ember, hogy túl jól megy, aztán elbízza magát és beüt a ménkű.