Én viszont nem tudtam megbarátkozni a pirossal
Tesoro billentyűzetem volt, az egyik Kaihl Agile red, a másik Kaihl Brown kapcsolókkal.
Talán gépeléskor még nem is volt annyira feltűnő a különbség, habár talán valamivel többször volt melléütésem a tesztben, mint a barnával, de a fő gond éppenséggel a játékokban jelentkzett. Pedig a piros az a játékosoknak lenne.
De nálam ez úgy történt, hogy rátettem az ujjam a W gombra, és szaladtam előre.
De, mivel nem taktilis, nincs határozott érzékelési pont, ezért nem vettem észre, hogy szépen lasssan engedem fel a billentyűt. És egy idő után megálltam a semmi közepén, persze, hogy azonnal fejbelőttek
A barnával sose történt ilyen, mert az a visszafele úton is "rúg egyet", és észrevettem, ha felengedtem a gombot.
Gépelésnél is ez volt a probléma, hogy, ha megpróbáltam úgy gépelni, hogy a tövig lenyomás helyett csak az érzékelési pontig nyomnám le, az a barnával egy idő után megszokható, de a rednél nincs határozott jelzése az érzékelési pontnak, ezért az ott nehéz.
A másik pedig, hogy a kaihl barna kapcsoló, az érzékelési pont után szinte nulla ellennállással beesik, ezt nagyon könnyű észrevenni.
A piros, persze, azért hívják lineárisnak, az a teljes bottom-out-ig ugyanazzal az erővel kell nyomni.
Formára az Agile red jobban tetszett volna, mert az laposabb profil, mint a normál magasságú barna. De a fenti különbségek, azaz az, hogy semmilyen visszajelzése nincs az érzékelési pontnak, az nálam kizáró tényező lett, egyértelműen a barna nálam a favorit.
A vicc, hogy szerintem a Kaihl barna nekem jobban tetszik, mint a Cherry. Egy hangyányit mintha határozottabb lenne az érzéklési pontja a Kiahl-nak.